Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-308

402 A nemzetgyűlés 308. ülése 1922, minden mondása a minister urnák, mert azt mondta, hogy ha a fene fenét is eszik, akkor is az lesz Kecskeméten a követ, akit a kormány akar. Látjuk, hogy a kormány politikája meny­nyire népszeriisitve van. Ennek a választásnak az eredménye intő példa a kormány részére, hogy mennyire szeretik őket Magyarországon, ha még Kecskeméten is — ahol tudjuk nagyon jól, hogy milyen volt a helyzet, amit nem kell lekicsinyelnünk, mert mégis ott voltak a kor­mány legexponáltabb emberei, akik állandóan dolgoztak — nem tudott győzni a kormány jelöltje. A nép ugy látszik tudatára ébred annak, hogy nem kell megijedni mindentől. Rupert Rezső: Addig ébresztgették! Benkö Gábor: Függetlenségiek, nem kelle­nek nekik a Habsburgok! Balla Aladár: Azért győztünk, mert Habs­burgellenesek vagyunk elsősorban. Rupert Rezső : Szentek és sérthetetlenek az ébredők. Magyarországon csak egy ember szent és sérthetetlen, a többi nevet lehet emlegetni. Kerekes Mihály: Akik a gabonát pénzért vették, azok befizették, még ha vették is a gabonát. Akiknek pedig volt összeköttetésük — amint leszek bátor felolvasni — a vármegyei Goknál, — természetesen a vármegyéből került ez is ki — azok nem fizették be a gabonát mindenféle hivatkozással, hogy kevés termett, hogy nem volt olyan termés, hogy beadhas­sanak, hogy cselédtartás stb. minden, ami a nagybirtoknál számba jöhet. De ugyanazokban a községekben volt ám szegény ember is és azoknak sem termett sokkal több, mint a nagybirtokosnak. Magyarországon mindig azt bizonyították századokon keresztül, hogy csak a nagybirtok után tud a város enni, a kis­ember azonban nem tud földjéből annyit ki­hozni, hogy a várost is eltartsa. Nyéki József : Vass minister beismerte, hogy a nagybirtok nem ad be semmit! Kerekes Mihály : A kisbirtoknak be kellett szolgáltatni a rá kivetett kontingenst és tulaj­donosának azonkívül még meg is kellett élni a birtokából. Az is megtörtént, hogy a kisember megvásárolta a búzát és ugy szolgáltatta be, de az is megtörtónt, hogy a nagybirtok, mely a Gokkal való megegyezés szerint beszállította a búzát, ugyanannyit veszteség címén számolt el. Rupert Rezső : A kisgazdaságoknak kellett vetőmagot adni a nagy gazdaságok részére ! Nyéki József: A többtermelés nagyobb di­csőségére ! Kerekes Mihály : Később, amikor a kis­emberektől nehezen folyt be a 2000 korona, mert búzát egyáltalán nem tudtak adni, meg­történt, hogy a kisembereket arra kötelezték az alispánok, hogy az elmaradt mennyiséget a kö­vetkező évi termésből szolgáltassák be. Akik ebbe belementek, azok átadták ezt a mennyisé­get a következő évi termésből, de az alispán urak bölcsen hallgattak arról, hogy a nagybir­évi február hó 8-án, szerdán. tokot erre nem kötelezték. Az nem is adott be semmit, de a szegény embereknél az alispán urak jó szive kiterjedt arra, hogy kötelezze őket, hogy a.következő évi termésből adják le a múlt évi nem termett mennyiséget. Nyéki József: Régi munkapárti jó szivek! Kerekes Mihály: Ezek a dolgok arra kész­tetnek engem, hogy követeljem, hogy végre tisz­tán lássunk ebben a kérdésben, tisztán lássa az ország lakossága, a városok lakói, hogy humbug az, amit évszázadokon keresztül hirdetnek, hogy csak a nagybirtok termelése esetén van kenye­rük, mert nem ehetnének kenyeret, ha a kis­emberektől nem vették volna el a búzát. Módom­ban volt a miskolci Goknál levő állapotokba betekinteni, módomban volt megállapítani, hogy mik történtek a leszámolásnál, az egyezkedések­nél. (Egy hang a jobboldalon: Jó viszonyban vagy a miskolci Gokkal?) Igen, jó viszonyban vagyok vele! Nem akarom nyilt szinre hozni a Borsod megyében történteket, nem akarok hosz­szasan foglalkozni a kérdéssel és különösen nem beszélek az én választókerületemről, nehogy azt mondhassa rólam valaki, hogy a választások előtt kortesfogásnak akarom ezt felhasználni. A vármegye másik részéről hozok fel tehát példákat, ahol nem vagyok érdekelve. Van Borsod megyében Ernődön egy 6000 holdas bir­tok, melyet már régen bérletben bir az emődi bérgazdaság. Ez a gazdaság abszolúte nem szál­lított be egyetlenegy szem gabonát sem, teljesen el lett neki engedve. Benkő Gábor: Kié a birtok? Kerekes Mihály: Az emődi bérgazdaság bérli, valami Őstermelő van itt Budapesten. Kiss Menyhért: Ki kell sajátítani! Kóródi Katona János : Neveket ! Kerekes Mihály : Azt hiszem Steinnek hív­ják, (Zaj. ) nem merem biztosan állítani, a neve nincs ide irva. Szóval őstermelő. Nyéki József : Ősnek elég ős, de termelőnek nem mondható. Kerekes Mihály: Ennek a bérgazdaságnak, melynek még egy szőlőtelepe is van, 660 méter­mázsa búzát és 214 métermázsa árpát és kuko­ricát kellett volna beszállítani, de nem szállított be egy szemet sem. Az emődi szőlőtelepnek hét mázsa negyven kilogrammot kellett volna be­szolgáltatnia, de azt is elengedték. He nehogy csak a Steinről legyen szó, nehogy ez legyen a kifogás, itt van Édes Antal, aki az ébredők vezetője, amiből látható, hogy nem faj szerint megy a dolog ... Rupert Rezső; Üzlet szerint! Kerekes Mihály : . . . hanem üzlet szerint ! Ennek 92 mázsa búzát és 17 mázsa árpát és kukoricát kellett volna beszállítania, de nem szállított be semmit sem, teljesen el lett neki engedve a beszállítás. Nyéki József: Ez édes állapot! Kiss Menyhért: Ki engedte el?

Next

/
Thumbnails
Contents