Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-308
A nemzetgyűlés 308. illése 1922. évi február hó 8-án, szerdán. 403 Kerekes Mihály : A G-ok ! Van Mezőcsáton egy Szekuîics Sándor és fia tulajdonában levő gazdaság, melynek 40 mázsa búzát és 34 mázsa vegyest kellett volna beszállítania, és ez sem szállított be semmit, mert el lett neki engedve. Benkő Gábor: Szomorú dolgok ezek! Kerekes Mihály : Sajóörsön a község nagyon szépen szállított, de Melczer Aladár, minthogy neki nem volt olyan termése, mint a községnek, nem szállított be semmit, mert el lett neki engedve. Itt van azután az egri uradalom, Vojnovich László uradalma stb. De nem untatom ezeknek felsorolásával a t. ' Nemzetgyűlést, hetvennégy ilyen név ezen a listán, akiknek birtokai a mezőcsáti járáshoz tartoznak. A hetvennégy egyén közül beszolgáltatta terményét részben vagy egészben harminchat, elengedték tizennégynek s tárgyalás alatt van huszonhat eset. Ugy látszik, hogy megfelezik, a dolgot ugy hogy a fele beszolgáltatja, a fele nem. A baj csak az, hogy mig ugyanegy községben az egyik birtokost a GOK kötelezte arra, hogy beszolgáltassa az előirt mennyiséget, és még ha vásárolta az illető a gabonát, akkor is beszolgáltatta, addig ugyanabban a községben a másik birtokosnak elengedték a beszolgáltatást. Ez nemcsak a kisgazdák, a kis földmivesek szempontjából vérlázító, hanem vérlázító annak az osztálynak a szempontjából is, mert egyenlő elbírálás alá kell venni az embereket, ha pedig ezt nem teszik, akkor nagy igazságtalanságot követnek el az egyik résszel szemben. Az éremnek egy másik oldalát fogom most pár szóval bemutatni. Van Alacska községben egy Biró Pál nevű kisgazda, hat hold földje van — azt hiszem, a kisgazda fogalma alá tartozik — és van neki egy cséplőgépe. 1820-ban augusztus előtt még szabad volt a terményt eladni, még nem volt zár alatt a termény, s ezért földjének termését és azt, amit cséplőgépével keresett, eladta, mert az itt fekvő számla szerint 23.000 koronát kellett neki fizetnie gépjavításért. Azért nem tudta beszolgáltatni az illető az előirt mennyiséget, mert eladta a nincsteleneknek. Itt van egy igazolvány, amelyen névszerint alá vannak irva azok, akiknek búzáját eladta. Könyörögtek neki egy-két métermázsa búzáért, hogy adjon el, mert nincs betevő falatjuk. Tudták róla, hogy a gépével is keresett valamit, és hogy már az aratását is elcsépelte. El is adott az odavaló nincsteleneknek egy-két mázsát és mert emiatt az előirt mennyiséget nem tudta beszolgáltatni, ezt a szegény embert még ma is hurcolják szolgabiróságról szolgabiróságra és követelnek tőle 56.000 koronát, melyet ha meg kellene neki fizetni, tekintettel arra, hogy adóssága is van a gépre, teljesen tönkremenne. Rupert Rezső: Ez a kisemberek sorsa! Ezért nem akarják benyújtani a választójogot. Kerekes Mihály : Amikor ez a Bíró Pál, ez az alacskai szegény ember, törpebirtokos, saját szorgalmából kölcsönpénzen hitelbe vásárolt egy gépet és hivatalosan be van bizonyítva, hogy búzáját a községbeli nincsteleneknek adta el, akkor a sajószentpéteri szolgabíró lebünteti, ő fellebbez, mire a szolgabíró megint lebünteti és még mindig kálváriát kell járnia. Ugyanekkor az emődi borgazdaság 6000 holdas uradalmának el van engedve közel 1000 métermázsa búza beszolgáltatása. Amikor most ez a szegény ember fellebbezni akar és keresi az "igazságát, azt mondják neki, hogy ha nem tud megfelelni annak, amit követelnek tőle, börtönbe kerül. Rupert Rezső: Hazamentő kormányzási rendszer ! Kerekes Mihály: Ez talán dolog nemcsak azért, mert az emődi 6000 holdas birtokos nem fizet semmit a közellátás céljaira, hanem azért is, mert a hatholdas kisgazdával szemben így járnak el, hogy ezt a szerencsétlen embert teljesen tönkre akarják tenni. A minister ur azt mondta ugyan, hogy ő nem politizál, ón azért mégis helyesnek tartom, hogy a minister ur figyelmébe ajánljam ezt a kérdést. Elhiszem, hogy gyenge volt a termés, és némely helyeken gyengébb volt, mint ahogy becsülték, de az ilyen 6000 holdas uradalomnak nem szabad kimaradnia a szolgáltatásból. Mert ha a kisebb középbirtokos, aki cselédségének sem tud mérni, nem szolgáltatja be a búzát, azt még meg tudom érteni, mert talán sok a cselédsége és nem tudja őket eltartani, de a 6000 holdas uradalomnál ezt nem értem. Még annyit sem akart a tiszaszederkényieknek odaadni, amit nem tud kezelni, mert a Tiszán túl fekszik a 6000 holdból 200 hold és ezt sem hajlandó a szederkényi szegény embereknek bérbeadni. Minden lehetőt el kell tehát ezzel az uradalommal szemben követni, hogy eleget tegyen azon kötelezettségének, melynek sok kisember eleget tesz az országban. Következő interpellációt intézem a közélelmezési minister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a közélelmezési minister urnák arról, hogy az elszámolásra kötelezett közép-, különösen nagybirtokok akkor, amikor a kisgazdákon könyörtelenül behajtották az 1920/1921. évi adógabonát, semmit sem szolgáltattak be és ezen nagybirtokok tulajdonosai egy részének elengedték az adógabona beszolgáltatását, sőt mentesítették a fizetési kötelezettség alól is, egy nagy részének ügye pedig még mindig tárgyalás alatt van? Hajlandó-e a minister ur épen az állam érdekében odahatni, hogy a közép-, de főleg a nagybirtokosok ezen kötelezettségük alól fel ne mentessenek ? Hajlandó-e ezeknek a visszaéléseknek gátat vetni? Hajlandó-e a minister ur az egész ország területére vonatkozólag az elszámolásra kötelezett birtokok beszolgáltatott gabonákon tingensé51*
