Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-308

366 A nemzetgyűlés 308. ülése 1922. évi február hó 8-án; szerdán. akkor felbillen minden, tapasztalhattuk ezt a bolsevizmus korában, amikor minden rend és tervszerűség nélkül ment a közellátás. (Ugy van ! jobbfelölj De különbséget kell tenni a tisztviselők munkaképessége és a tisztviselők munkája között. Ami a fegyveres erőnél vezető állásokat betöltő egyéneket illeti, egyrészről küzködnek az élet mindennapi gondjaival, másrészről körülveszi őket az Ínségnek, nyomornak sötét réme mindenféle kísértésekkel, úgyhogy emberfeletti erővel kell rendelkezniök, hogy meg ne tántorodjanak; és hogy ellentállhassanak a kísértésnek, inkább elhagyják pozíciójukat. Rámutatok arra, hogy a vezérkarból tudomásom szerint az utóbbi időben tizenkét igen értékes embernek kellett elmennie, mert nem tudta magát fentartani abból, amit az állam ad. En tehát azt a gondolatot volnék bátor felvetni, hogy talán az ingatlan vagyon váltság során lehetne a fegyveres erő vezetői számára, a legfelelősségteljesebb állásban lévők számára egy bizonyos részt kihasítani . . . Kerekes Mihály: Nem igen van már abból a vagyonváltságból ! Szilágyi Lajos : Elprédálta már a kormány ! Erődi-Harrach Béla : . . . amelynek jövedelmét azután akár bérlet formájában, akár más módon megkaphatnák. En csak rá akartam mutatni azokra a nehézségekre, amelyekkel küzdeniök kell; gondolkozzunk rajta, mi módon lehetne rajtuk az állam teljesítőképességének fentartásával segíteni. Azonban nemcsak az anyagi helyzet az, mely javítaná a tisztviselők teljesítőképességét. Feltétlenül szükségesek még a következő intézkedések : a közigazgatás reformja a helyes organizáció keresztülvitelével és amint ezzel elkészült a t. kormány, a gyakorlati közigazgatási vizsga beállítása a magasabb közigazgatási tisztviselői állások elnyeréséhez : ezzel együtt ki kell dolgozni a szolgálati pragmatikát. Nézetem szerint előzőleg kidolgozni a szolgálati pragmatikát és csak azután tenni meg a továbbiakat, teljesen hibás sorrend volna. Én azért vettem magamnak a bátorságot, hogy ezt a kérdést ennek a javaslatnak keretében előhozzam, — mert a nemzetgyűlés tárgyalási ideje már igen korlátolt és nem is lesz alkalmunk ezekről a kérdésekről diskurálni — hogy tudván azt, hogy a kormánynak szándéka az uj nemzetgyűlés vagy országgyűlés elé ezekkel a javaslatokkal jönni, bizonyos óhajok már ebben a nemzetgyűlésben is kifejezésre j ussanak. A közigazgatás reformját összekapcsolnám a helyes organizációval. Ez alatt azt értem, hogy az állam is bizonyos tekintetben magángazdasági apparátus lévén, az adminisztrációban bizonyos józan magángazdasági organizatórius elveknek feltétlenül meg kell valósulniok. Hiszen amikor az állam állatja tisztviselőit és az állami feladatokat, gondoskodik a bevételekről és ezekből teljesiti a kiadásokat, akkor ez tulaj donképen magán gazdasági cselekedete az államnak az adminisztráció szempontjából. Én tehát feltétlenül szükségesnek tartom a közigazgatás reformját helyes organizációval összekapcsolni, még pedig bizonyos magángazdasági szervezési elvek érvényTejuttatásávai, hogy helyes, praktikus szervezet által biztosítva legyen a közigazgatás gyors, jó és olcsó működése, ami ma mind hiányzik. A rossz organizáció káros következményei a magángazdaságban és a vállalatokban hamar megmutatkoznak, még pedig a versenyben való lemaradásban és az üzleti mérlegben ; ez arra készteti a vezetőket, hogy a hibákat eliminálják. A rossz, át nem tekinthető szervezetnek üzemi hibái és ezek konzekvenciái a közigazgatásban is éreztetik hatásukat ; ne áltassuk magunkat azzal, hogy ezek ott kifejezésre nem jutnak. Ezek a károk itt a köznek rovására mennek, ezek azonban számszerűen ki nem fejeződvén, nem tűnnek fel annyira. De ha a közigazgatás bajainak lényegét vizsgáljuk, megtaláljuk ebben a hibás és nem a magángazdaság elvei által vezett organizációban. Csaknem évtizedek óta beszélünk már a közigazgatás reformjáról, ideje lenne, hogy ezeknek a kérdéseknek fontossága . . . Kerekes Mihály : Kin múlott, hogy nincs még törvény belőle ? A kormánypárt és a kormány a hibás. Letárgyaltuk volna már régen. ( Ellenmondás ok jobb felől.) B. Szterényi József : Ez nem olyan egyszerű kérdés !' Erődi-Harrach Béla : ... a közigazgatási szervezési munkálatokban kellőképen érvényesüljön. Szólnom kell még a másik feladatról, a gyakorlati közigazgatási vizsga behozataláról. Az 1883 : I. te, a minősítési törvény már gondoskodott a gyakorlati képzettség megállapításáról, mert ismerte, tudta, látta ennek fontosságát a közigazgatási tisztviselői képzésben. A törvénynek körülbelül tíz szakasza, a 23—33. |-ok foglalkoznak ezzel a kérdéssel és közigazgatásunk valóságos szerencsétlenségének tekinthetjük, hogy amig a minősítési törvénynek számos aprólékos, a részletekbe menő intézkedése, sőt sok olyan, mely komoly kifogásra adhat alkalmat, végrehajtatott, ezzel szemben a minősítési törvény legfontosabb és leghasznosabb intézkedései, melyek a gyakorlati közigazgatási vizsgára vonatkoznak, a mai napig sem hajtattak végre. A közigazgatási tisztviselők elméleti és gyakorlati képzésének emelése szempontjából e vizsga beállítása elengedhetetlenül szükséges. Ezt szükségesnek tartom azért, hogy a közigazgatás tisztviselői nagyobb felkészültséggel kerüljenek az életbe, aminek hiányát a múltban olyan sajnosán tapasztaltuk, különösen a szociális és a nemzetiségi kérdés kezelése terén. Ha ennek a vizsgának megvalósítása talán azért járna nehézséggel, mert ha a kormány visszaható erővel ruházná fel, az idősebb tisztviselők részéről nagy idegenkedéssel találkoznánk, akkor hajlandó volnék még azt a koncessziót is megtenni, bogy csak az újonnan belépő tisztviselőkre mondja