Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-308

A nemzetgyűlés 308. illése 1922. évi február hó 8-án, szerdán. 367 ki kötelezőnek a kormány, de mindenesetre gon­doskodjék a szervezetben arról, hogy erősen ké­szült, jól kiképzett tisztviselői karral indulhasson meg a közigazgatási organizáció. Ez eredményt jelent kifelé. Szükségesnek tartom azután a fogalmazási, számvevőségi és pénztári tisztviselők munkáját egymást szorosan kiegészitő összhangba hozni majd a közigazgatási reformban. Ez eredményt jelent majd befelé, mert az adminisztrációt ol­csóbbá, tökéletesebbé teszi és ilyen módon meg­valósítja azt, hogy a közigazgatás organizmus lesz, nem pedig apparátus. Csak igy érhető el majd a jól organizált, egészséges közigazgatás, a valóságos administráció, a közönség érdekének kiszolgálása, ami elsősorban közérdek. Ezzel befejezve tulaj donképeni felszólalá­somnak lényegét, méltóztassék megengedni, hogy a közszolgálati alkalmazottak államvasuti csoport­jának kérését, melyet voltam bátor benyújtani, néhány szóval megindokoljam. A közszolgálati alkalmazottak államvasuti csoportjának vezetősége azzal az előterjesztéssel for­dult hozzám, hogy a szolgálati és illetményszabály­zatuknak 1907-ben történt megalkotásánál a négy középiskolát végzett és ma tulajdonképen tiszt­viselői munkakört betöltő államvasuti alkalmazot­tak az u. n. B) Egyéb alkalmazottak táblázatába soroltattak, amelyben az altisztek és szolgák van­nak. Ettől a táblázattól meg van különböztetve az A) csoport, a tulaj donképeni tisztviselői csoport. ök ezt a beosztást sérelmezik, mert az állami szol­gálat egyéb ágazataiban a négy középiskolát vég­zettek tisztviselői csoportban vannak, holott talaj ­donképen nem tisztviselői munkálatot végeznek, hanem segédszolgálatot, mig ők, kik tulaj donképen tisztviselői munkát végeznek, mint állomáselől­járók, állomásfelvigyázók, távírászok, kezelőnők, stb., s akik állomást is vezetnek, nincsenek ebben a tisztviselői csoportban. Szerintük tehát itt van a kontradikció az állami ágazat egyéb négy közép­iskolát végzett alkalmazottai és az államvasutak­nál szolgáló négy középiskolát végzett alkalma­zottak közt. B. Szterényi József: Azoknak esi álták a segédtiszti státust S Láng János : Azt sérelmezik, hogy a B) státusban benn vannak a szolgák ! Erődi-Harrach Béla : Azt mondják, hogy a tisztviselői törvény rendelkezései értelmében ők elesnek a családi pótlék, drágasági pótlék, rend­kívüli segély kedvezményétől, gyermekeik tandíj­kedvezményétől, a népjóléti ministerium által életbeléptetett tisztviselői betegsegélyezés kedvez­ményétől, azután a biztosított szabadság és elő­lépés tekintetében azoktól az előnyöktől, melyek őket tulaj donkép a szolgálat után megilletnék. Ezt a kérést voltam bátor átadni a nemzetgyűlés igen t. elnökének, és azt most pár szóval melegen támo­gatva van szerencsém a nemzetgyűlés szives figyel­mébe ajánlani. Ezek után a közszolgálati tisztviselők és alkal­mazottak illetményeinek emeléséről szóló javas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : A gazdasági bizottság előadója láván jelentést tenni. Láng Lajos, a gazdasági bizottság előadója : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés gazdasági bi­zottságának jelentését a legközelebbi nemzetgyű­lés tagjainak tiszteletdíja tárgyában van szeren­csém a nemzetgyűlésnek tisztelettel bemutatni. Kérem ennek a jelentésnek kinyomatását, szét­osztását elrendelni és annak idején tárgyalásra kitűzni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. • Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Kerekes Mihály ! Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Ez a törvényjavaslat nyugodt, békés időt követelne meg, hogy mikor a nemzetgyűlés az állami tisztviselők javadalmazásának kérdésével foglalkozik, legyen idő mindenkinek véleményét kifejteni, hogy meg­találjuk azon helyes utat, melyen ez a kérdés ugy az állam, mint a tisztviselők érdekében megoldható lenne. De mint tudjuk, 12 javaslat fekszik a Ház előtt, hátra van még a választójogi törvényjavas­latnak a letárgyalása is és van hozzá 4—5 napja a nemzetgyűlésnek. Ilyen gyorstalpalással köve­telik ennek a törvényjavaslatnak letárgyalását. A tisztviselőkkel szemben kötelessége e Háznak, hogy ezt megszavazza, de nem tartom az időt elég­nek arra, hogy e kérdést alaposan, objektive vitat­hassuk meg itt a nemzetgyűlésen. Erődi-Harraeh igen t. képviselőtársam arról beszélt, hogy a magasabb állású tisztviselőknek, kik vezető állást töltenek be, bizonyos prémiumot adjon az állam. Ezt teljes egészében aláírom, mert szükség van arra, hogy aki felelős állást tölt be, jól fizessük. De nézetem szerint az államnak nemcsak most, hanem a világháború alatt is az lett volna első kötelessége, hogy a létminimumot biztosítsa az alkalmazottak részére. Ez a létminimum nincs Magyarországon biztosítva, mert óriási nagy téve­dés, amit Erődi-Harraeh t. képviselőtársam mon­dott, hogy az biztosítva van ezen törvényben. Dehogy van biztosítva, a létminimumot Magyar­országon még sohasem biztosították a tisztviselők­nek, holott végre valahára mégis csak meg kellene tudni, hogy a tisztviselők Magyarországon miből élnek. Usetty Ferenc : Semmiből ! Levegőből ! i Kerekes Mihály: Elfogyott már a butor, az arany stb. Aki csak egy mákszemnyit tud szá­mitani, meg tudja állapítani, hogy a tisztviselők nem élhetnek meg a fizetésükből. A másik felvetett kérdés, amelyben nem ért­hetek egyet t. képviselőtársammal, az, hogy a legmagasabb állású tábornokoknak biztosítsuk Magyarországon az állást az ingatlan vagyon­váltság utján befolyt összegekből. Én nem tudom, hiszen lehetséges, hogy van még ebből az ingatlan vagyonváltságból valamelyes összeg az állam-

Next

/
Thumbnails
Contents