Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-306

A nemzetgyűlés 306. ülése 1922. évi február hó 6-án, hétfőn. 315 ez módjában volt, ugyis megtette, mire feltétlenül bizonyíték az, hogy a májusi körmenet alkalmá­val — ahol szintén névsor lett volna olvasandó — névsort nem olvastatott és a részt nem vevők névsorát sem közölte a szövetséggel, sem a házi sorozás eredményét feltüntető lajstromozó-ivekéi nem küldötte be a szövetségnek, holott mindkettőt kötél esse ge 1 ett vol na. « A végén pedig ugyancsak az itélet megálla­pítja azt, hogy (olvassa) : »Beigazolást nyert szá­mos eset, mely azt bizonyítja, hogy a tulzó eleme­ket a ministeriumból igyekezett eltávolítani, hogy tisztviselőtársainak, ahol csak tehette, igyekezett segítségére lenni, hogy a magyar királyi központi mértékügyi intézet feloszlatása és ezáltal a tudo­mányos műszerek és berendezések elkállódásának megakadályozására, valamint egy ministeri taná­csosnak a hivatal élére való visszahelyezése érde­kében a szövetséggel szembehelyezkedett, hogy több esetben hazafias viselkedést tanúsított, és hogy a proletárdiktatúra idejét sem anyagi, sem más előnyök szerzésére nem használta fel.« T. Nemzetgyűlés ! Hogyha valaki ezt a hatá­rozatot elolvassa, az a gondolata" támad, hogy ennek az embernek dicséretet kell adni. (ügy van ! ügy van ! a baloldalon.) És itt ezt az embert, aki­nek érdemeit így elismeri az elmarasztaló és őt állásától megfosztó itélet, ezt az embert elbocsá­tásra ítélték azok, akiknek a proletárdiktatúrához valószínű sokkal több közük volt . . . B. Szterényi József; Gyakori eset! Virter László ; ... és jóllehet, hogy a kereske­delemügyi minister urna] még októberben közbe­jártam, hogy ezt a. rettenetes igazságtalanságot valahogy orvosolja, nem történt semmi, sőt most az uj törvényjavaslat azzal a nagyszerű talál­mánnyal, melyet szabályszerű eljárásnak mond, kiteszi ezt az embert annak, hogy még a nyugdíját is — mert kegyelemből megkapta .nyugdíját — más szempontok szerint bírálják el. T. Nemzetgyűlés ! Addig, amíg szolgálati pragmatika nincs, az ilyen toldozást-foldozást, az ilyen négy-öt-hatszáz koronás havi segélyt — amelyet pláne más utón elvesznek — a tisztviselők érdekében lényeges, gyökeres javításnak el nem fogadhatom és épen ezért ezt a törvényjavaslatot, mint teljesen céltalant, a célnak meg nem felelőt, általánosságban sem fogadom el. (Helyeslés a hal­es a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az ülést 10 percre fel függesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyeiket el­foglalni. Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : B. Szterényi József ! B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Mi­előtt a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat­hoz hozzászólnék, legyen szabad visszanyúlnom az ipartörvény ..részletes tárgyalásának utolsó fázi­sara, azért, hogy egy fontos közgazdasági vonat­kozású kérdést intézzek a t. pénzügymifíistel' úrhoz. Az említett törvényjavaslat táigyajásánaic utolsó részleténél az előadó ur, nekünk meglepetés^ szerüleg, egy olyan szakaszt javasolt, amely sze­rint a Pénzintézeti Központ és az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet tagjain kivül minden bank­ügylettel foglalkozó cégre nézve a kereskedelem­ügyi minister felhatalmaztatik, hogy a pénzügy­ministerrel egyetértőlég rendeleti utón szabályozza azt, hogy azok az üzletek minő üzletkörrel foglal­kozhatnak és minő feltételeknek kell eleget tenniök üzletük folytathatása céljából. Azt hiszem, jól adom vissza a törvényjavaslat volt előadójának indítványát. - ' FrÜhWirth Mátyás: Az engedélyezésre is! " B. Szterényi József : Sőt tovább megyek, —-kö­szönöm a korrekturát ! — ilyen üzletek engedé­lyezése is kereskedelemügyi ministeri engedélyhez köttetnék. Végtelenül sajnálom, hogy nem voltam jelen ez indítvány megtételénél, hogy felszólalhattam volna és felvilágosíthattam volna a t. Nemzetgyű­lést ennek a javaslatnak horderejéről és arról a sú­lyos visszahatásról, amelynek okvetlenül követ­keznie kell a külföld megítélésében annak nyomán, hogy ime, Magyarországon az egész gazdasági élet béklyókba köttetik, csak azért, mert lehet, hogy egyes visszaélések előfordulnak, — s ahelyett hogy a visszaéléseket a törvény minden szigorával ül­döznénk, . . . Friedrich István : Az összes visszaéléseket ! B, Szterényi József: ...ahelyett hogy min­den eszközt igénybe vennénk arra, hogy a vissza­éléseket a minimumra korlátozzuk : generális sza­bályozásokat hozunk be a gazdasági élet teljes alákötésével. A nemzetgyűlés bölcsesége határozott ebben, nincs jogom afölött bírálatot gyakorolni. De igenis, kérdést akarok intézni a t. pénzügyminister inhoz, . . . Szilágyi LajOS : Hol van a pénzügyminister ur ilyenkor. Aliért nincs itt 'í Küldöttséget kellene küldeni érte ! B. Szterényi József : ... mint aki felelős az ország pénzügyi viszonyainak alakulásáért, mint aki felelős mindazért, ami a pénzügyi helyzetünkre közvetve vagy közvetlenül visszahárulhat : vájjon a pénzügyminister ur tudomásával történt-e ennek a szakasznak beillesztése . . . Rupert Rezső : Belopása ! B. Szterényi József: ...és ha tudomásával történt, milyen indokok vezették a kormányt, hogy először : egy ilyen képtelen szakaszt az ipar­törvénybe illesszenek ? Mert ez ugyanaz, mintha én ebbe a tisztviselői kérdéssel kapcsolatos for­galmi adó törvényj avaslatba a keleti marhavész pusztítása elleni szakasz beillesztését inditványoz­náni ; ( Ugy van ! a szMsőbaloldalon.) annyi az összefüggés ama szakasz és az ipartörvény között. [U-gij mn b Ügy van ! a bal- és a széI,sőbqIolaaloti.)

Next

/
Thumbnails
Contents