Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-306
A nemzetgyűlés 306. ülése 1922. évi február hó 6-án, hétfőn. 313 Virter László : T. Nemzetgyűlés ! Ez a törvényjavadat a közalkalmazottak anyagi helyzetén kivan segíteni. Ez mindenesetre oly cél, amely minden támogatásra éidemes. Nem akarok elfogult lenni, de kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy a közalkalmazottak mai nyomorúságos helyzetének nem tisztára a mai kormányzat az oka. Hogy a közalkalmazottak ilyen nyomorúságos helyzetben vannak, annak okai nagyrészt a múltban keresendők, abban az időben még, amikor még Magyarország nagy volt, amikor Magyarország gazdag volt, de a közalkalmazottak az akkori kormányoknak is mindig mostohagyermekei voltak. Szociálpolitikailag lehetett volna akkor az ő helyzetükön javítani, lehetett volna gondoskodni helyzetük javításáról, de ezt elmulasztották ; a mindenkori kormányok kiadták annak a közalkalmazottnak elsején azt a szükreszabott fizetést, amelyből csak nagyon szűkösen élhetett meg, de a többivel, a továbbiakkal nem töiődtek. Ez veit az oka annak, hogy a közalkalmazottak anyagilag mindig gyenge helyzetben voltak, a legkisebb anyagi megrázkódtatást nem biiták ki. Hogyha a családban valami betegség vagy halálozás fordult elő, annak a közalkalmazottnak egyensúlyát, egész anyagi helyzetét megrendítette ez. Természetes tehát, hogy azt a rettenetes garda sági krízist, amelyet a háború és a háború utáni idők hoztak magukkal, a közalkalmazottak nem biiták és természetes, hogy teljesen elgyengülve, teljesen lerongyolódva jutottak ebbe a kii isbe. Hogy azután ez a krízis mivé tette őket, ariól én most nem is akarok beszélni, mert az talán az izgatás jellegével birna. A múltban úgyszólván egy társadalmi osztály érdeke volt a közalkalmazottak helyzete és jóléte, de ma már nem egy társadalmi osztálynak érdeke ez, hanem tisztára nemzeti érdek. B. Szterényi József: Ez ugy van ! Virter László : Mert nem nézhetjük közömbösen azt, hogy a középosztály milyen generációt nevel. Nem nézhetjük közömbösen ezt akkor, amikor Magyarország feltámadását, újraépítését a művelt középosztálytól váijuk. Hiszen ma az a közalkalmazott nincs abban a helyzetben, hogy gyermekeit taníttassa, mert nincs annyi anyagi ereje hozzá, hogy a középosztályt uj generációval tudja felfiissiteni, de viszont nemzeti érdek abból a szempontból is, mert nem közömbös nemzeti szempontból az, hogy az állam igazgatását kik látják el, hogy kik vannak az állami közigazgatás élén, hiszen napról-napra láthatjuk azt, hogy a közszolgálatot elhagyják egymásután épen azok, akik erejükben, munkájukban biznak. Es kik maradnak ott ? Az élet hajótöröttjei, akik másutt nem remélnek már boldogulást. (Ugy van ! ügy van! a bál- és a szélsőbaloldalon.) Az élet hajótöröttjeivel egy állami adminisztrációt ellátni nemzeti szempontból is igen veszedelmes és ennek a veszedelemnek jelenségeit láthatjuk már most is, mert nemhogy a nyugati kultúrába kapcsolódnánk bele, hanem ebben a tekintetben egész biztosan a Balkán felé haladunk. NEMZETGYŰLÉSI NAPLŐ. 1920—1921. — XVI, KÖTE A közalkalmazottak helyzetén feltétlenül segíteni kell és mikor én ezt a törvényjavaslatot látom, amelynek az a célja, hogy a közalkalmazottak anyagi helyzetén segítsen, kénytelen vagyok azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat ezt a célt nem fogja elérni sohasem, mert a közalkalmazottak anyagi helyzetén ez a törvényjavaslat nem fog segíteni. Szabó József (budapesti) : Egyik kézzel ad, a másikkal elvesz. Szilágyi LajoS : Szemfényvesztés ! Virter László : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a törvényjavaslatnak megjelenését a sajtó már beharangozta, még pedig tendenciózusan, mert a sajtó azt irta, hogy a közalkalmazottak illetményeit száz százalékkal fogják emelni, hogy az egész háborús pótlékot száz százalékkal fogják emelni. Szilágyi LajOS : Azért, hogy tudják a kofák a vásárc r arnokbar. hogy lehet drágítani. Virter László : E beharangozás után jelent meg a javaslat, amely csak az úgynevezett Hegedüs-pótlékot emeli fel száz százalékkal. Ennek a törvényjavaslatnak konstrukciója szerencsétlen ugy alakilag, mint lényegileg. Alakilag szerencsétlen azért, mert a közalkalmazottak anyagi helyzetének javítását ugy akarja megoldani, hogy ugyanebben a törvényjavaslatban emeli a legantipatikusabb és legantiszociálisabb adókat, (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a forgalmi- és az úgynevezett fényűzési adót. Szabó József (budapesti) : Legjobban a köztisztviselőket sújtja. Virter László : Mi következik ebből ? Ebből a formából az következik, hogy a városi polgárságnak az a része, amely nem közalkalmazott, hanem iparos vagy kereskedő, a forgalmi adó emelésének ódiumát a közalkalmazottakra hárítja, (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és már most hallunk hangokat, amelyek szerint a közalkalmazottak telhetetlenek, mindig kiabálnak és az élet drágulását idézik elő ; ugyanazok a közalkalmazottak, akik jóformán élni sem tudnak. De lényegileg is szerencsétlen ennek a törvényjavaslatnak konstrukciója, mert hiszen azt a pár koronát, amit a közalkalmazottaknak juttat, elveszi a forgalmi adó és a fényűzési adó emelésével. Mert ki fizeti a forgalmi adót ? A forgalmi adót főleg a városi polgárság fizeti, (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) az a polgárság, amely a boltból él, onnan szerzi be napi szükségleteit. Ez fizeti a forgalmi adót és ez az elintézés csak ürügy lesz az árak mérhetetlen drágulására, ugy hogy amit az állam egyik kezével adott a közalkalmazottaknak, azt a másik kezével kiveszi a zsebükből. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbal-oldalon.) Szabó József (budapesti) : Duplán ! Virter László : Hogy milyen a fényűzési adó ? Az is nagyrészt a szerencsétlen közalkalmazottakat sújtja. Elmondok egy példát. Bemegy az a kÖz40
