Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-306

312 A nemzetgyűlés 306. ülése 19, kaszban felhatalmazást kér arra, liogy a közszol­gálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak, nyug­díjasok, özvegyek és árvák, valamint hivatalos állományból származó katonai nyugdíjas havidíja­sok rendkívüli segélyének mértékét száz százalék­kal felemelhesse. Eme felemelés az államkincstárra 850 millió korona megterheltetést jelent. Ugyancsak felhatalmazást kér arra, hogy a m. kir. honvédség, folyamőrség, csendőrség, vám­őrség, államrendőrség tényleges szolgálatban álló tagjai részére az átszervezési karhatalmi és készen­léti együttes pótdíjak megfelelő módon felemeltes­senek, ami 33 millió korona kiadást jelent. Ezzel kapcsolatosan felhatalmazást kér arra is, hogy a folyamőrség, csendőrség, vámőrség és államrend­őrség altisztjeinek és legénységi állományú egyé­neinek illetékeit oly mértékben emelhesse fel, ami­lyen mértékre a honvédség toborzott tagjainak illetékei fel vannak emelve. Ezen kiadás ugyancsak 117 millió koronával fogja az államot megterhelni. A kereskedelemügyi minister felhatalmazást kér arra, hogy az államvasuti alkalmazottaknak B. táblázatában szereplő tagjait két részre oszthassa. megalkossa a segédtiszti B. és az altiszti Cs.-cso­portot. Ezen átcsoportosítás bizonyos illet­mények felemelésével jár, ami a költségvetést 40 millió koronával fogja megterhelni. A 3. § intézkedik arról, hogy az 1922. évi I. te. 24. §-ában lefektetett elvek érvényesüljenek : azokat a tisztviselőket, akik létszámfelettieknek mutatkoznak, szabályszerű elbánás alá vonják. Eme szabályszerű elbánás részben nyugdíjazást, részben pedig végkielégítést jelent. Nyugdíjaztat­nak azon tisztviselők a létszámfelettiek közül, akiknek legalább huszévi szolgálatuk van, husz­évi szolgálaton alul csupán azon tisztviselők, akik saját maguk kérik elbocsátásukat. Kerekes Mihály : Kikre lesz bizva a nyugdí­jazás ? Az a kérdés ! Szabóky Jenő előadó : A kultuszmínister foglal­kozva azzal az eszmével, hogy az államsegélyeket miként lehetne redukálni, felhatalmazást kér arra, hogy az államsegélyt élvező községi, hitfelekezeti, társulati vagy egyesületi tanári, tanárnői, tanítói, tanítónői vagy óvónői állásokat felülvizsgálva, ott, ahol szükségesnek mutatkozik, ezeket az ál­lamsegélyeket 1922. évi június hó végéig meg­szüntethesse. Ugyancsak felhatalmazást kér a kultuszmínister arra, hogy, mivel a közalapítvány birtokainak körülbelül 40%-a megszállott területen van, a közalapítványoknál rendszeresített álláso­kat felülvizsgálat alá vehesse és azokat az álláso­kat, amelyek feleslegeseknek mutatkoznak, 1922 július hó 1-től kezdve megszüntesse. Kerekes Mihály : Adják oda a népnek ! Szabóky Jenő előadó : A 6. § szociális intéz­kedést tartalmaz a hadviselt alkalmazottakra nézve. Ez a törvényjavaslat kimondani kívánja, hogy akik tizenkét hónapot töltöttek arcvonalbeli szolgálatban, vagy pedig hadifogságban, vagy pe­dig arcvonalbeli szolgálatuk és hadifogságban töl­tött idejük összesen tizenkét hónapot tesz ki f avagy ?. évi február hó 6-án } hétfőn. pedig a világháborúban rokkanttá váltak, ezek a tisztviselők úgynevezett átmeneti személyi pót­lékban részesüljenek. Ez az átmeneti személyi pótlék a XI. és X. fizetési osztályokban 600 ko­rona, a VI. fizetési osztályban 3600 korona. Ezen intézkedés az államkincstárt ujabb 10 millió koro­nával van hivatva megterhelni. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ezen összkia­dások ezen intézkedések következtében 2450 millió koronát tennének ki. A törvényjavaslat megfelelő fedezetről is iparkodik gondoskodni. Az államház­tartás egyensúlyának elve megköveteli, hogy ezen törvényjavaslatban gondoskodás történjék a fel­merült kiadások fedezéséről. Kerekes Mihály : Ujabb árdrágítás ! Szabóky Jenő előadó : Ezért oly adónemekről kellett gondoskodni, amelyek a bevételeket a ki­adásokkal egyidejűleg képesek beszolgáltatni és amelyek behajtására különleges adóztatási appará­tus nem szükséges. Ez az adóforrás nem lehet más, mint az általános forgalmi adó, amelynek kulcsát 1922 március hótól fogva a törvényjavaslat 3%-ban óhajtja megállapítani. Az adókulcsnak ezen fel­emelésétől 1425 millió korona bevétel várható. A még hiányzó összegeket a pénzügyi kormány a következő módon óhajtja beszerezni : elsősorban felhatalmazást kér arra, hogy a fényűzési forgalmi adónak kulcsát legfeljebb 20%-ig emelhesse. A pénzügyi bizottság azonban kifejezést adott annak, hogy ezen forgalmi adójegyzék megfelelően revi­deáltassék. Ugyancsak elrendeli ez a törvényjavas­lat, hogy a közigazgatási hatóságokhoz intézett beadványok illetékei, azután az áru be-, ki- és átviteli engedélyekért beadott folyamodványok illetékei, a táncvigalmak, hangversenyek stb. tételi, a névváltoztatásokat kérő beadványok ille­tékei, a honosítás illetéke, a hitbizomány felállí­tására vonatkozó kérvények illetéke, a házassági akadály alól való felmentések, örökbefogadási szerződések, királyi kegyelemmel törvényesitést kérő beadványok megfelelő módon emeltessenek. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Tekintettel az állami tisztviselők súlyos helyzetére, mély tiszte­lettel arra kérem az igen tisztelt Nemzetgyűlést, hogy eme törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. Elnök: Bemutatom a tisztelt Nemzetgyűlés­nek a közszolgálati alkalmazottak nemzeti szövet­sége, államvasuti csoport, irodakezelők, állomás­elöljárók, állomásfelvigyázók, kezelőnők és táv­írászok szakkörének kérvényét, amelyet Erődi­Harraeh Béla képviselő ur ellenjegyzett és nyúj­tott be a közszolgálati alkalmazottakról szóló tör­vényjavaslat tartalmával kapcsolatos ügyben. Mi­vel a köztisztviselők anyagi helyzetének javításá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása napirendün­kön szerepel és most tárgyaljuk, ez a kérvén}^ letétetik a Ház asztalára, a törvényjavaslattal leendő együttes tárgyalás céljából. Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Vüter Lászlói

Next

/
Thumbnails
Contents