Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-303
A nemzetgyűlés 303. ülése 19k községek financiális gazdálkodásának szempontjából, vagyis a községi törvény végrehajtása szempontjából lehetne jobban megfogni a dolgot ; a belügyministeriumnak volna felfogásom szerint kötelessége és hivatása a községekben igy túltengő iparűzést megállítani abból a szempontból, hogy lássuk ennek a rentabilitását, hogy mennyit fizet rá a község ezekre az üzemekre, ahol könyvelési módon lehet kimutatni bizonyos eredményeket. Tény az, hogy túlnyomó részben ezek sokkal drágábban is termelnek, mint ha, önálló iparosoknak adnák ki a munkát és ezektől szereznék be ezeket a cikkeket. Az én felfogásom tehát erre az első bekezdésre nézve az, hogy ez egy zökkenést okoz, összezsugorítja a kisipar működési területét s egy bizonyos kapitalisztikus irányt forsziroz. Én pedig ilyen forszirozásnak nem vagyok barátja ; ennek egészségesen, természetes módon kell kifejlődnie. Ezért tiszteletteljes javaslatom az, hogy a 4. § első bekezdése hagyassék el, azonban a második bekezdésben foglalt, a jogi személyekre vonatkozó azon rendelkezés, hogy jogi személyek nemcsak képesitéshez nem kötött, hanem bármily ipart űzhessenek, ha üzletvezetőt alkalmaznak, nézetem szerint megmaradhat. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister láván szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Heten voltak, akik ehhez a szakaszhoz szót kértek. Nem akarom azt mondani, hogy gonosz szándékkal szólaltak fel és nem az ország érdekeit akarták felszólalásaikkal előmozdítani. Sorban leszek bátor foglalkozni azokkal a javaslatokkal, amelyeket a képviselő urak tettek. Elsősorban Drozdy Győző képviselő ur azt kívánja, hogy a 4. § második bekezdésében az üzletvezető alkalmazásának kimondása hagyassék el mert ő ezt feleslegesnek tartja. Az üzletvezető alkalmazását azért kell kivánni, hogy legyen valaki, akit felelősségre lehessen vonni. Ettől eltekinteni nem lehet, s ezért kérem, méltóztassék Drozdy Győző képviselő ur javaslatát figyelmen kívül hagyni. Szűcs Dezső képviselő ur két javaslatot tett. Az egyik az, hogy a 4. § harmadik bekezdésében a hathónapi határidő három hónapra szállittassék le. Arról van szó, hogy (olvassa) : »Ha valamely ilyen közkereseti vagy betéti társaságnak az üzlet vezetésével megbízott tagja elhal, vagy a társaság kötelékéből kilép, a társaság köteles ezt a körülményt az iparhatóságnak 8 nap alatt bejelenteni. Az iparhatóság megfelelő, de hat hónapnál nem hosszabb határidőt engedhet a társaságnak abból a célból, hogy ez alatt az idő alatt az üzlet vezetésére jogosult oly tagot jelentsen be, aki a megállapított szakképzettséget és az önálló iparűzésnek egyéb feltételeit saját személyében igazolja.« Itt tehát arról van szó, hogy azt a bizonyos üzemet három vagy hat hónapig lehessen folytatni NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1980—1921. — XVI. KÖTET i. évi február hó 1-én, szerdán. 193 anélkül, hogy az iparűzés feltételeit saját személyében bíró egyén legyen benn az üzletben. . Amikor a hathónapi határidőt megállapítottuk, illetőleg javaslatba hoztuk, akkor mindazokat a körülményeket, amelyeket itt ilyen esetben figyelembe kell venni, a laposan mérlegeltük. Méhely Kálmán : Háromhónapi határidő tulrövid. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Tulrövid a háromhónapi határidő, mert esetleg olyan komplikációk foroghatnak fenn, hogy ezt az uj tagot három hónap alatt bejelenteni nem sikerül nekik, amikor is az következnék be, hogy kénytelenek lennének azt az üzemet beszüntetni. Ez pedig nagy gazdasági hátrányokkal járna, esetleg az illetőknek, akiknek a pénzük benne van a üzletben, a tönkretételét jelentené. Azért kérem, méltóztassék a hat hónapnál megmaradni. Hiszen elvégre további három hónap a kézműves iparosságnak olyan nagy kárát nem jelentheti, mert olyan esetről van szó, amely csak szórványosan fog előfordulni. Ilyen eseteknek tehát ne méltóztassék túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani. Akkor, amikor általánosságban javítani akarnak valamit, akkor könnyen abba a hibába esnek, hogy nagyobb kárt tesznek, mint amilyen hasznot akarnak elérni. Ezért kérem, méltóztassék Szűcs Dezső képviselő ur javaslatától eltekinteni és ezt a rendelkezést, illetőleg a hathónapi terminust elfogadni. Szűcs Dezső képviselő ur egy másik indítványt is tett, nevezetesen azt a javaslatot tette, hogy a 4. §-hoz utolsó bekezdésként az a rendelkezés vétessék fel, hogy a közkereseti és betéti társaságoknál a tagoknak egymás közötti jogviszonyai külön törvényben szabályoztassanak. Ez a kérdés nem ennek a törvénynek, hanem a kereskedelmi törvénynek a keretében oldandó meg. Már ismételten történt utalás ebben a Házban arra, hogy a kereskedelmi törvényt revízió alá fogjuk venni. Már szándékozott is a kormány egy uj kereskedelmi törvényt ezen nemzetgyűlés elé terjeszteni, azonban az idő rövidségénél fogva ezt nem tehette meg. Már 37 esztendeje, hogy kereskedelmi törvényünk törvénybe lett iktatva s azóta az élet annyira megváltozott, ennek a törvénynek rendelkezései a mai viszonyoknak annyira nem felelnek meg, hogy bármelyik kormány fogja is az ország ügyeit vezetni, kötelességének fogja tartani, hogy a kereskedelmi törvény ujjáalkotására vonatkozó javaslatot minél előbb a törvényhozás elé terjessze. (Helyeslés.) Ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék Szűcs Dezső képviselő urnák ezt a javaslatát figyelmen kivül hagyni és a törvényjavaslat 4. §-át változatlanul elfogadni. Ami az előadó ur javaslatát illeti, már az első felszólalásom alkalmával kijelentettem volt, hogy ennek a szakasznak olyan módosításához, mely szerint a községeknek iparűzésre való engedélye a kereskedelemügyi ministerhez utaltassák, a magam részéről hozzájárulok, illetőleg ahhoz, hogy a 25
