Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-303

194 A nemzetgyűlés 303. ülése 1922. évi február hó 1-én, szerdán. kereskedelemügyi minister engedélyétől tétessék függővé az, hogy valamelyik község a kézművesjellegü iparűzés szokásos keretein belül levő ipart űzhessen. Ami Pálfy Dániel igen t. képviselő urnák azt az indítványát illeti, hogy ez a módositás az államra is kiterjesztessék, azt szükségesnek nem tartom, nem pedig azért, mert ha az állam ipart üz, akkor nem kézművesjellegü ipart fog űzni, illetőleg nem olyat, amely a kézművesi par üzésnél szokásos keretek között mozog, hanem nagyipart-, gyáripart fog űzni, én tehát ugy látom, hogy ennek az állami iparűzési lehetőségnek túlnagy jelentőséget tulajdonitanak a képviselő urak és túlságosan sötéten méltóztatnak megítélni a helyzetet. Mégis, ha a t. Nemzetgyűlés abban a felfogásban volna, hogy ebből kifolyólag a kézműiparosságra nézve nagyobb sérelem származhatnék, — amit én teljesen kizártnak tartok, mert az állam olyan kézművesjellegü iparokat, amilyenekről itt szó van, nem fog űzni — akkor én a magam részéről nem kivánok ragaszkodni álláspontomhoz, s ha a t. Nemzetgyűlés bölcsessége ugy találj a jónak, hogy az államra nézve is kimondassék ugyanaz, ami a községekre nézve, akkor ez ellen nem teszek észrevételt. Ismétlem azonban, hogy ezt feleslegesnek tartom, mert mindenféle visszásságokra fog vezetni, esetleg valamelyik másik tárca részéről, — bár ezt nem tartom valószínűnek — ha ilyen ipar üzésére is lépéseket tehetnek és az a kereskedelemügyi minister engedélyétői tétessék függővé. Ugron Gábor: De jó lesz, ha hozzászól. Pálfy Dániel : Jobb, ha megmarad ez a jog. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : A 4. § első bekezdésének törlését b. Szterényi József és Méhely Kálmán képviselő urak kívánták, illetőleg erre vonatkozólag módosítást terjesztettek be. En a magam részéről kérem, méltóztassék ezt a bekezdést változatlanul elfogadni, mert az abban foglalt rendelkezések a kézműipar egyik leglényegesebb követelésének teljesítését tartalmazzák. Ezzel akarjuk megóvni a kézműi párosokat azoktól a károsodásoktól, amelyek előállhatnak abból, hogyha jogi személyek, részvénytársaságok és szövetkezetek képesitéshez kötött ipart a kézműipar szokásos keretein belül is űzhetnének. Ez olyan alapvető rendelkezése a törvényjavaslatnak, amelyhez kötnöm kell magamat, ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a 4. § ezen első bekezdését változatlanul elfogadni. Drozdy Győző képviselő urnák azt a javaslatát, hogy a szakasz második bekezdéséből, ha »üzletvezetőt alkalmaznak« szavak hagyassanak el, a már elmondottak alapján szintén mellőzni kérem. Tasnádi Kovács József képviselő ur azt javasolja, hogy a szakasz második bekezdéséből hagyassanak ki a következő szavak : »továbbá a kézművesjellegü iparűzés szokásos keretein túl bármely képesitéshez kötött ipar is«. Ha ezt a javaslatot elfogadnók, akkor a jogi személyek kizárólag csak képesitéshez nem kötött ipart űzhetnének. Ez olyan messzemenő korlátozás volna, amelynek törvénybe iktatása sok szempontból nem kívánatos, ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a módosítást is mellőzni, illetőleg a szakaszt eredeti szövegében elfogadni méltóztassék. Ugyancsak Tasnádi Kovács képviselő ur a harmadik bekezdéshez is javaslatba hozott egy módosítást, amely szerint ennek a bekezdésnek negyedik sorából hagyassék ki a következő két szó : »tagjainak fele«. A következő sorból pedig kihagyni javasolja az »egyetlen egy« szót. Ez a törvényjavaslat, t. Nemzetgyűlés, a közkereseti és betéti társaságoknál is feltételül köti ki azt, hogyha képesitéshez kötött ipart a kézműipar szokásos keretein belül űzni akar, akkor a közkereseti és betéti társaság legalább egy tagja kell hogy képesítéssel bírjon ennek az iparnak üzésére. Én teljes garanciát látok ebben arra vonatkozólag, hogy ahhoz nem értők ilyen ipart ne űzhessenek, ennélfogva a törvényjavaslatban foglalt erre vonatkozó korlátozások további fokozását szükségtelennek tartom. Méhely Kálmán igen t. képviselő ur felemiitette még, hogy az ezen szakaszban foglalt rendelkezések, szerinte, a kisiparnak a gyáripar felé való fokozatos fejlődését meg fogják akadályozni. Ezzel szemben, t. Nemzetgyűlés, a mi programmunk az, hogy a kisipart ugy erősítsük, hogy ez fokozatosan középiparrá, utóbb pedig nagyiparrá fejlődjék, amint erre voltak is már példák s ebben a tekintetben hivatkoztak itt a t. képviselő urak Thék Endrének és Zsolnaynak gyárára, mint amelyek kis üzemből hatalmas, nagy gyárakká fejlődtek. Mi a magunk részéről ezt általában elő akarjuk mozdítani és ezt a célunkat épen ezeknek a rendelkezéseknek a törvénybeiktatásával véljük elérhetni. Mi tehát az ellenkező hatást várjuk ettől a szakasztól, mint aminő hatást a t. képviselő ur jósol annak. Mi ezekkel a rendelkezésekkel a kisipart akarjuk erősíteni, hogy azután tovább fejlődve középiparrá és később gyáriparrá válhassék. Ezen rendelkezések nélkül meggyőződésünk szerint a kisipar elsenyvedne és igy sem középipar, sem gyáripar ki nem fejlődhetnék, legalább is nem azon a természetes módon, amelyet, azt hiszem, mindnyájan természetesnek tartunk, és épen ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a 4. §-t azzal a módosítással méltóztassék elfogadni, amelyet az előadó ur volt szíves benyújtani. Ismétlem, nem ragaszkodom álláspontomhoz a tekintetben, vájjon a nemzetgyűlés ki akarja-e terjeszteni a községi üzemekre nézve felvett rendelkezéseket az állami üzemekre is, a többi módosításokat azonban kérem, méltóztassanak figyelmen kívül hagyni, illetőleg el nem fogadni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. A 4. §-hoz módosítást adott be az előadó ur, azután Pálfy Dániel képviselő ur az első, Tasnádi Kovács képviselő ur és Drozdy képviselő ur pedig a második bekezdéshez. Ugyancsak Tasnádi Kovács képviselő ur módoátást adott be a harmadik