Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-302

A nemzetgyűlés 302. ülése 1922. évi január hó 31-én, kedden. 160 Bródy Ernő : Hivatkozom arra, hogy ez először is ne legyen tömegmuíika, másodszor pedig hivatkozom arra, hogy 'mielőtt a népjóléti minister ur kiadta a rend-letét, volt egy rövid korszak, melyben a biróság Ítélkezett az igénybevételi kérdésekben, Ez a biróság a rekvirál ásóknak 85%-át megtagadta. Ez nagy megnyugvást keltett a közönségben, ugy, hogy tulaj dónké pen azt lehet mondani, hogy ez a rövid korszak az a klasszikus korszaka az Ítélkezéseknek, amikor a közönségnek is meg lehetett a nyugalma, hogy a törvény alapján, a psrrend értelmében, kontradiktónus eljárás mellett döntik el ezeket a nehéz kérdéseket. D^ ha most már nem a biróság fogja intézni ezeket a kérdéseket, hanem tisztán politikai felelősség alatt álló közigazgatási tisztviselők, nem hiszem, hogy ez megnyugvást fog keltem és, amint a lakbélfelemelés kérdésében és a felmondás kéidésében a birák intézkednek, igenis, kérem, hogy a rekvirálás kérdésében is, amennyiben ez elkerülhetetlen, szintén a birák Ítélkezzenek. Mert tulajdonképen miről van szó ? Ha üres vagy megüresedő lakásokról kellene határozni, akkor szerintem elegendő volna, ha a háztulajdonos maga jelölhetné ki azt, aki az ő házába fog beköltözni. Ezt az engedményt most már meg kellene adni és meg is lehetne adni a háztulajdonosoknak és akkor az igényjogosultság kérdését maga a biróság döntené el. Ma ettől az ítélkezéstől meg van fosztva a biróság. Ma a bíróságnak sem a rekvirálás kérdésében, sem abban a kérdésben, hogy melyik igénylő kapja meg a lakást, semmiféle beleszólása nincs. Ez az egyik része az interpellációmnak,- amely arra a kérdésre vonatkozik, hogy mit szándékozik tenni a minister ur és hogy a lemondott lakáshivatali szervek helyébe milyen szervet méltóztatik beállítani. A másik kérdésem a dolog lényegére, az építkezés kérdésére vonatkozik. Nem tudom, jó helyre adresszáiom-e a minister úrhoz ezt a kérdést, mert a népjóléti minister csak kér, de nem tudom, hogy kap-e és nem tudom, hogy vájjon nem a kereskedelemügyi minister ur vagy a pénzügyminister ur hivatott-e ezt a kérdést elintézni és a belügyminister ur is magához kívánja a kérdésnek bizonyos részleteit. Hiszen épen az a baj, hogy amíg megtaláljuk az ügy gazdáját, addig maga az ügy is elvész a keresésben. Már pedig egyrészt az építkezés a legfontosabb kérdés, másrészt azoknak a lakásoknak a felhasználása, amelyek jelenleg nem magánlakások céljaira szolgálnak. Számtalanszor említtetett fel a közhivatalok kérdése. A pénzügyminister ur beterjesztett egy kimutatást arról, hogy létszámapasztás folytán tízezer hivatalnokot küldenek el. Bocsánatot kérek, akkor, amikor a régi Magyarországnak hivatalnoki kara ennyivel megapad, akkor, amikor a régi Magyarország — fájdalom •— ma olyan kevés vármegyéből áll, ma még mindig ugyanazokban a hivatali helyiségekben intézik Budapesten az üg}^eket, mint azelőtt. Ha eddig a magánlakásokat, alakították át hivatalokká,- most.NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—-1021. — XVI. KÖTI meg kellene csinálni, hogy a hivatalokat alakítsák át magánlakásokká. Ezelőtt Budapestnek, óiiási helyőrsége volt. Hol van ma ez ? Van itt Budapesten egy csomó kaszárnya, de nemcsak az, hanem e.jxy csomó más katonai épület is. Emlékszem, hogy önkéntes koromban magam mennyi katonai épületet őriztem, mindenféle depókat, raktárakat, magazinokat, ahol a muníciók voltak nagy számban felhalmozva, a holt tőke ott gyűlt fel azokban az óriási raktárakban. Ezek a kaszárnyák, raktárak és hivatalok, ha komoly kézzel hozzá méltóztatik fogni, igenis, alkalmas átalakítás által hivatottak lesznek a lakásínség enyhítésére. S ha már az igen t. kormány ilyen fájdalmas operációt végez a közhivatalnokok létszámának apasztásával, —maga a közhivatalnoki kérdés is szerintem majdnem megoldhatatlan, de ott mégis méltóztatnak a megoldás terére lépni s itt van egy kimutatás, amely szerint 10.000 hivatalnokkal kevesebb lesz — akkor méltóztassék arra a másik, nem is olyan fájdalmas operációra is elhatározni magukat, hogy minden lakást visszaadnak a maga igazi eredeti rendeltetésének (Helyeslés half dől.) és a hivatalokat összeszorítják és összeszülátik arra a térre, amely elégséges és amelyen lehetséges dolgozni, a hivatalok többi részét pedig átengedik magánlakások céljaira. Méheiy Kálmán: Â felesleges hivatalokat be kell szüntetni. Bródy Ernő : A felesleges hivatali helyiségeket, laktanyai helyiségeket, katonai raktárakat és egyéb helyiségeket engedjék át magánlakások céljaira s akkor igenis, ez is egyik módja lesz a lakásínség enyhítésének. Akárhogy áll is ez a kérdés, már hét tavasz múlt el építkezés nélkül s már a nyolcadik tavaszba jövünk, amikor az építkezésnek okvetlenül meg kell indulnia. Hiszen körülöttünk mindenütt folynak már az építkezések. Már a múlt alkalommal mondtam, hogy hallottam, hogy Belgrádban 500 ház épült ; Zágrábban és Németországban is épülnek házak. Akárhová nézünk, akár a győzőkhöz, akár a legyőzöttekhez, mindenütt látjuk, hogy megindult a regenerálás munkája. S nekem az a hitem, hogy Magyarországon a munkát, az ipart is csak így indíthatjuk meg. Hiába tesszük például a körömpucolást képesítéshez kötött iparrá, ezzel nem sokat segítünk a magyar iparon. De ha megindul az építkezés, akkor egyszerre a kisipar, a nagyipar, a kis- és nagy vállalkozás, mindenféle vállalkozási kedv megélénkül, fel virágzik, akkor megindul a termelő munka. Hiszen Budapesten specialiter 32 vagy 34 iparág van érdekelve az épitőiparral kapcsolatban, s ha megkezdődik az építkezési munka, akkor megindulhat az újjáébredő, ujjáalkotott Magyarország regenerálási munkaj a. Csak emlékeztetem az igen tiszteit Nemzetgyűlést arra, hogy még a békében, 1908-ban állami és városi funkciónak fogták fel az építkezést. A Kispesten levő Wekerle-telep bizonyítja Wekerle előrelátását. Itt Budapesten is a Mslakásos telepek ma-. IT. • 22