Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-302

168 A nemzetgyűlés 302, ülése 192, Az építkezésről még ismételten fogok szólni, de ami ezt a kérdést a jelenlegi helyzetbe hozta, amit bátor voltam előre megmondani, az az, hogy ebben a lakáshivatalban bírákat olyan módon alkalmaztak, amely az ő megfelelő ír ű'iödésüket ebben az alkalmazásban lehetetlenné tette. A magyar biró megszokta a függetlenséget s csak abban, mint a hal a vízben, tud megélni. A magyar biró csak ugy tudja a maga munkáját elvégezni, ha ez a munka a függetlenség attribútumaival van Megerősítve és perrendszerüen íolyhatik le. A biró tehát csak ugy járhat el, ha bizsositva van az, ami perrendiinkben meg van határozva, a szóbeliség, nyilvánosság, közvetlenség, szóval a kontradiktó ius tárgyalás alapján. Olyan eljárás mellett azonban, amelyes e kérdésben követtek, hogy t. i. birákat alkalmaztak titokban való eljárásra és csak politikai felelősség mellett, ez a dolog másként nem végződhetett, mint ahogy jelenleg végződött. Meg kell állapítani azt, hogy tulajdonképen hogy áll jelenleg a helyzet. Vannak lakbéremelési kérdések, ezeket bíróság dönti el, van lakásfelmondási kérdés, ez is bíróság elé tartozik, ellenben nem a bíróság intézi el a legfontosabb kérdést, a lakásrekvirálás kérdését, és azt, hogy ki jusson egy megüresedett lakásba. Maga ez az egész rendszer, igy, ahogy van, tulaj donképen a proletárdiktatúra idején keletkezett, különösen ezért olyan gyűlöletes előttünk. Akkor jelentkeztek először a nyomozók a lakásokban és megtámadták a családnak, az otthonnak, a tulejdonnak szentségét. Méhely Kálmán : Már az 1918. év közepén ! Bródy Ernő : Igen, már akkor is, de ez a rendszer a nyomozásokkal és azokkal a kommissziókkal a proletárdiktatúra idején fejlődött M ; a proletárdiktatúra idején szintén voltak olyan jelenségek, amelyek azt mutatták, hogy pénzzel, panamával intézik el ezt a kérdést. Ennek a kérdésnek eredete — mondom — a proletárdiktatúra idejére megy vissza. Már ezért is rendkívül gyűlöletes előttünk ez a rendszer, mert ugyanakkor, amikor a polgárokat megfosztották keresetüktől, hivatásuktól, ugyanakkor megfosztották a lakásuktól is. Ez a rendszer plántálódott át a jelenlegi korszakba . T. Nemzetgyűlés ! Meg kellene szüntetni magát a rekvirálást is. Elvégre a magántulajdon szentsége, az otthon és a család szentsége megkövetelné, hogy senkinek a lakásába be ne lehessen menni és senkinek a lakásából ne lehessen elvenni. Ez nemcsak a kisemberekre és a munkásokra vonatkozik, hanem a középosztály tagjaira, különösen a közhivatalnokokra is, mert, bocsánatot kérek, ha valaki a régebbi időben egy négyszobás lakásban találta meg a- maga elhelyezkedését, akkor annak most igazán nincs egyebe, mint az otthona, tehát azért, mert négyszobás lakása van, ' nem szabad a lakásának egy részét elvenni és engedni kell, hogy a családi életét abban a négyszobás lakásban élhesse le. Ez a kérdés nem csupán Budapestre vonatkozik, hanem a vidékre is kiterjed s az egész j ', évi január hó Bl-én, kedden. kérdés azon dől el, hogy Budapesten a lakásoknak legnagyobb százaléka egy- és kétszobás lakás. A lakások 78%-a egy- és kétszobás, talán 10%-a három-négyszobás lakások száma és hat szobán felüli lakás az egész Budapesten talán 1%, ugy, hogy itt tulaj donképen nincs is min osztozkodni. A négy-ötszobás lakásban is az ügyvédnek, orvosnak, mérnöknek, lateiner-embernek a hivatásánál fogva szüksége van a lakásra, tehát nem lehet könnyedén kimondani, hogy az öt-hatszobás lakásokat már nagy lakásnak kell minősíteni. A foglalkozás és hivatás is szorosan hozzátartozik ehhez a kérdéshez. Ilyen körülmények között nagyon nehéz ebben a kérdésben igazságot tenni. De ha mái igazságot kell tenni, akkor szerintem csakis a független magyar bíróság hivatott ebben a kérdésben igazságot tenni, de csak mint bíróság, nem pedig közigazgatási funkcióra és közigazgatási feladatokra alkalmazva, mert ez lehetetlen és mert a független magyar bíróság csakis az ő függetlenségi attribútumaival ellátva tudja a maga döntését a perrendi alapon meghozni. Ha azonban be van állítva az a szerv egy ministeri um alá és mint közigazgatási tisztviselő, utasításoknak van alávetve, akkor tulaj donképen politikai felelősség alatt áll s akkor bekövetkezik az az eset, mely most be is következett, amikor a birák a hivatalt többé nem tudják vállalni, nem tudják ellátni. Az egész hivatal megakadt és épen ezért kérdezem most az igen tisztelt népjóléti minister. úrtól : Mi következik ezután? A budapesti közönségben — szerintem — megnyugvást kelt az, hogy a független bíróság dönti el a legvitásabb kérdését, a lakásnak, az otthon szentségének kérdését. Ha azonban most nem birói utón döntik el ezeket a kérdéseket, akkor, amikor a nemzetgyűlés feloszlattatik. amikor a politikai felelősség csak elméletben van meg, de a gyakorlatban nem érvényesül, akkor, amikor emberekét az utcára tesznek és lakástulajdonosokat megfosztanak a lakásuktól : kérdem, hogy micsoda móddal és eszközzel fog az igen tisztelt minister ur rendelkezni, hogy Budapest aggodalmait eloszlassa. Kérdem az igen tisztelt népjóléti minister urat : Milyen intézkedéseket szándékozik tenni és hogy kik jönnek a lemondott birák helyébe ? Nagyon kérem az igen tisztelt minister urat, aki maga is jogászember, aki maga is méltányolni tudja a jogászi érzékemet és tudja, hogy Magyarországon a birói függetlenség olyan érintetlen szentség, amelyhez ragaszkodnunk .kell, mert a sok minden rombolás és összeomlás között csak ez maradt meg a számunkra, amelyre a legnagyobb tisztelettel kell felnéznünk, — ezt a magyar birói függetlenséget állítsa be ebbe a nehéz kérdésbe. Elismerem, a minister urnák nehéz helyzete van ; sokszor nem is tud kitérni azok elől az ostromok elől, amelyeket kétségbeesett emberek intéznek ellene. Igen, de a magyar bíróság ki tud térni ez elől, s a magyar bíróság az egyedüli hivatott és alkalmas szerv, hogy elintézze ezt a kérdést. Tasnádi-Kovács József: Az a kérdés, hogy megbírj a-e ezt a tömegmunkát.