Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-302
A nemzetgyűlés 302. ülése 1922. évi január hó 31-ên, kedden. 145 Ereky Károly : Miért engedte a képviselő ur, mikor minister volt ? j B. Szterényi József: Beszédemben megtalálja a választ arra, liogy mit tettem a kisiparosokért. Ereky Károly : Nagyon sajnálom, hogy nem voltam itt ! B. Szterényi József: Ha tovább megyek a képesités kérdésében és a képesités elvének fejtegetésében, meg kell állapitanom azt, — Ausztriáról már megállapítottam — hogy még Bulgária és Románia sem megy a maga ipari törvényhozásában annyira a képesítési kényszer tekintetében, amenynyire ez a törvényjavaslat. Ugyanis még a bolgár és a román törvény is megengedi jogi személyeknek képesítéshez kötött iparok űzését, még ennek a két államnak ipartörvénye is megengedi egyéni vállalatoknak üzletvezető alkalmazásával való iparűzését. Pálfy Dániel : Az egész ország iparossága ellenzi ! B. Szterényi József: T. képviselőtársam, én soha életemben nem féltem attól, hogy igazságos álláspontom képviseletében népszerűtlen lehetek. Az egész ország iparossága ki fog ábrándulni abból, — amint emiitettem — hogy amit követel ma, az neki semmi, de semmi előnyt hozni nem fog. Ereky Károly : A hitelt is szervezzük majd vele kapcsolatban ! Pálfy Dániel : En más véleményen vagyok ! B. Szterényi József : Tisztelem a képviselő ur véleményét és meghajlok előtte, de engedje meg, hogy ugyanazt a tiszteletet kérjem a magam, régmúlt időből áthozott tapasztalatok és ismeretek alapjára helyezett véleményemnek. Pálfy Dániel : Nem akarok eltéríteni senkit a véleményétől ! B. Szterényi József: A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése teljes mértékben antikapitalisztikus, s amellett nem fog célt érni. Miért ? Azért, mert — amint természetes — a törvényjavaslat 17. §-a megengedi — aminthogy nem is zárhatja el — a gyáriparnak képesítéshez kötött iparűzését. Igaz, hogy a törvényjavaslat — amit súlyos hibájául rovok fel — nem precizirozza azt, hogy mi a törvény értelmében a gyáripar. Rendeleti útnak tartja fenn ezt is, ellentétben szinte ma már az összes európai iparügyi törvényekkel, amelyekben a gyáripar fogalma meghatároztatik. Ezt rendeleti útra tartja fenn a t. minister ur, hogy a kereskedelemügyi minister fogja megállapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett egy kézművesiparnak gyáripari utón való űzését a gyár roinőbitése révén lehetővé teszi. S itt legyen szabad rámutatnom arra a veszedelemre, amely a rendeleti utón való intézkedés túltengése tekintetében ebben a tervezetben rejlik, amit egyik-másik képviselőtársam szintén érintett. En áttanulmányoztam a törvényjavaslatot és megállapítottam, hogy 135. §-ából szinte minden harmadik szakasz rendeleti útról intézkedik, vagyis egy olyan tömege van itt a rendeleti utón való intézkedésnek, hogy azt hiszem, nagy Magyarország NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XVI. KÖTE nagy kereskedelmi ministeriumának túlnyomó része az ipartörvény végrehajtásával fog foglalkozhatni, oly tömege lesz a rendeleteknek, oly tömege lesz az adminisztrációnak. Es hogy ez künn a végrehajtás rendjén a szolgabírói hivatalokban minő kaotikus állapotokat fog teremteni, ebben a tekintetben utalok csak az osztrák példára, ahol kötetekre mennek az egymásnak sokszor ellentmondó rendeletek, csak azért, mert a törvény pozitive nem rendelkezik. S ha némely képviselőtársam azt hangoztatja, hogy ez a rendeleti ut nagyon helyes, mert hiszen az iparban nem lehet mindent törvénnyel szabályozni, ez bizonyos határig igy is van. Az én törvénytervezetemben is van bőséges tér a rendeleti útra, de a rendeleteknek ez a tömege, amely itt kontemplálva van, példátlanul áll, és én figyelmeztetem a t. képviselőtársamat arra, hogy eljöhet egy más rendszer is a politikában, mint a mai, elkövétkezhetik ismét — s meggyőződésem szerint el is fog következni — egy liberálisabb korszak, amikor a tisztult liberalizmus ismét győzelmet fog aratni, aminthogy Európaszerte ez az irányzat az uralkodó. Ereky Károly : Az nem volt liberalizmus ! B. Szterényi József : T. képviselőtársam, én aláírom, hogy az nem volt igazi liberalizmus, (Zaj.) én a tisztult liberalizmusra gondolok, nem a liberalizmus túlhajtására, elfajulására, amelyről szóltam már az előbb. Ereky Károly : A kapitalizmus egyoldalú, túlzott védelmezése ! B. Szterényi József: Ez mindenesetre hiba volt, ha volt. De el fog következni, aminthogy a kapitalizmus túlságos propagálása és védelmezése soha, még a legvadabb liberalizmus korszakában olyan nem volt, mint aminő ma az önök irányzatában, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezt nem én állítom, de az önök soraiban állították. Ráolvashatnám az urakra kereszt ény-kurzusbeli lapok idézeteivel. Ereky Károly : Bünket tessék idézni ! B. Szterényi József : Saját lapjaikból idézhetnék. (Zaj.) Én idézhetném Ereky Károly t. képviselőtársamnak a Ház ezen padjairól tartott beszédeiből azokat a támadásokat, amelyeket a pénzügyi kormány ellen intézett a kapitalisztikus irány túltengése miatt. Ereky Károly : A háborús maradványok ellen, amit ön csinált, mint minister. Azok maradtak vissza, a Haditermény stb. ! En ezeket tovább is támadom s én fogok a monopóliumok ellen igazán küzdeni ! Elnök : Kérem Ereky Károly képviselő urat, szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni. Ereky Károly : Amiket ön csinált, azokat a monopóliumokat mi fogjak megszüntetni. A háború alatt csinálták azokat ! (Zaj.) Elnök : Másodszor figyelmeztetem Ereky Károly képviselő urat, hogy szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni. Méltóztassék folytatni, Szterényi képviselő ur ! 19
