Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-302

146 À nemzetgyűlés 302. ülése 1922. évi január hó 31-én, kedden. B, Szterényi József : Engedje meg nekem a t. képviselő ur, hogy azt mondjam, hogy igazán kacagnom kell a t. képviselő irr tájékozatlansága . . , (Zaj.) Ereky Károly : Micsoda ? Tájékozatlanság ? B. Szterényi József : .. . vagy bocsánat, nagy tájékozottsága felett és őszinte részvétemnek engedjen kifejezést adnom a tudás azon nagy tömege előtt, amelyet a kormányzati térről magával hozott. (Zaj. Mozgás jobbfelöl.) Ereky Károly: Majd én is ilyen személyes leszek, de arra ráfizethet, mert én sokkal jobban tudok személyeskedni. Én gorombább tudok lenni. (Derültség.) Aki velem gorombáskodik, azzal szemben, tízszer olyan goromba tudok lenni. (Zaj.) B. Szterényi József: A t. képviselő urnák a gorombaságra való hajlamait és képességeit sohasem fogom kétségbevonni. Ereky Károly : Ön kezdi ! Nem tűröm az ilyen fölényes beszédet. Visszautasítom ! Majd adok rá választ. B. Szterényi József : Majd én is megfelelek. Ereky Károly : Kikérem a leckéztetést ! B. Szterényi József: Kénytelen vagyok a képviselő urat megleckéztetni, mert ha állit, bizonyitson. Ereky Károly: Amit állítok, bizonyítom is! Háborús minister volt ! B. Szterényi József : Ha bizonyítani tudja, hogy ministerségem alatt egyetlenegy monopóliumot, egyetlen központot, , . . Ereky Károly : Azt a rendszert támogatta ! B. Szterényi József : . . . egyetlenegy háborús szervezetet létesítettem és nem megszüntettem, illetőleg nem én tettem meg az intézkedéseket azok fokozatos megszüntetése iránt, akkor bocsánatot fogok kérni a képviselő úrtól. Ereky Károly : Meg is fogja tenni ! (Derültség.) B. Szterényi József: Amíg a t. képviselő ur ezt nem tudja megtenni, addig visszautasítom a képviselő ur közbeszólását. Ereky Károly : Épugy, amint engem felelőssé tesz a kormány működéséért, teszem én is önt. Elnök : Kérem Ereky Károly képviselő urat, szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodva a szónokot csendben meghallgatni. B. Szterényi József: Ugy látszik, a képviselő urak azon a véleményen vannak, hogy közbeszólások alakjában támadni lehet, de védekezni nem szabad. Ereky Károly : Majd megmagyarázom ! B. Szterényi József: Ezt a tételt nem fogom elfogadni. Aki engem támad, annak visszavágok. Ereky Károly : Ugyanaz az én esetem. De ez csak önnek fog fájni, ön fog sirni ! B. Szterényi József: Majd meglátjuk S (Zaj.) Vagyok olyan kemény acél, hogi

r beletörik abba a képviselő ur fúrója. (Zaj balfelöl.) Ereky Károly : Ha beletörik, akkor bennmarad a hegye I Elnök: Kérem báró Szterényi József képviselő urat, szíveskedjék most már a tárgyalás alatt levő szakaszhoz visszatérni. B. Szterényi József: Köszönettel meghajlok az elnök ur figyelmeztetése előtt . ., Ereky Károly (hözbeszól). Ugron Gábor: A közbeszóló képviselő urat tessék figyelmeztetni 1 Elnök : Már háromszor figyelmeztettem Ereky Károly képviselő urat. B. Szterényi József : ... és nem fogom zavarni közbeszóló képviselőtársaimat. (Derültség.) T. Nemzetgyűlés ! Visszatérek tehát ci 3« cl" kaszhoz, amelynél kifogásolom azt a szerintem téves rendelkezést, hogy eltiltja az üzletvezető alkalmazását a képesítéshez kötött iparban. Ezt céltalannak is tartom, mert — mint emiitettem — ez a gyáriparban nem érvényesülhet. Mi lesz ennek az eredménye % Az, hogy az a vállalat, az a tőke, amely eddig kicsinyben űzte üzletvezető alkalmazásával a képesítéshez kötött ipart, a jövőben igyekezni fog tőkekumulálás révén gyáiiparilag űzni és t. képviselőtársaim, akik az ipar technológiáját ismerik, igazat fognak nekem abban adni, hogy a gépipar és a technika fejlődése ma már oly nagy mérveket öltött, hogy igazán nagyon kevés, kizárólag manuális munkára utalt iparág van már, amelyben a technika nem veszélyezteti a kézműipart. De, t. Nemzetgyűlés, ha elfogadom is azt a rendszert, amelyet a képesítéssel biró üzletvezetők kizárásával a t. minister ur törvényjavaslata képvisel, konstatálnom kell, hogy ezt a tilalmi rendszert maga a minister ur áttöri törvényjavaslatában a városi és a községi üzemek engedélyezésével és áttöri egy későbbi szakasszal is ott, ahol az iparhatóság méltánylást érdemlő esetekben megengedheti a képesítésnek más iparágakra, más csoportokra való átvitelét. Már most mi különbség van abban, t. Nemzetgyűlés, hogy egy állami vagy egy városi üzem konkuirál-e az illető község kisiparával vagy pedig más vállalkozás ? (Egy hang a középen : Ez közérdekből történik ÍJ Bocsánatot kérek, minden ipar közérdek. Az ipar és a kereskedelem ma már épugy, mint a mezőgazdaság, csak egyik vonatkozásában magánérdek, ezeknek fejlődése a legmagasabb közérdek. (Igaz ! Ugy van! balfelöl.) Mi különbség van tehát ebben a tekintetben ? Megállapítom, hogy városi vagy állami üzem soha, még az iparűzés legliberálisabb korszakában sem volt annyi, mint ma van és ezek az állami és városi üzemek kétségkívül a kézműipart támadó és veszélyeztető üzemek. Megállapítom, hogy soha ilyen túltengés, mint aminő ebben a tekintetben ma tapasztalható, eddig még nem volt és — hogy csak egy példát említsek — ahelyett, hogy a köztisztviselők ellátását biztosító nagy szervezetet a kézműipar bekapcsolásával csinálták volna meg, amely kézműipar minden garanciát alkalmas nyújtani s amely megfelelő szervezettel teljesen Melegíthetné ezen százezernyi fogyasztó szükségleteit, ahelyett csináltak ugyanezen államilag kezelt ellátó szervek mindenféle