Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-301

A nemzetgyűlés 301. ülése 1922, évi január hő 30-án, hétfőn. X3l legrövidebb idő alatt előterjeszteni. (Éljenzés jobbfelől.) Mot azonban a nemzetgyűlés életének végéhez ér, tehát itt batáridőt megállapítani nem lehet, hogy mikor történjék e javaslatok előterjesztése. En vállalom azt, hogy az uj országgyűlésnek ezeket a törvényjavaslatokat a lehető legsürgősebben előterjesztem, de nem vállalhatok meghatározott időpontot. Én tehát elfogadom ezt a határozati javaslatot azzal a módosítással, hogy abból a hathónapi terminus kihagyassék. Nagy János (egn) képviselő ur egy határozati javaslatot terjesztett elő, melyben kötelezni kívánja a kereskedelemügyi kormányt arra, hogy »vizsgáltassa felül az 1914 augusztus 1-től kiadott iparengedélyeket (Helyeslés.) abból a célból, hogy amelyek nem felelnek meg az 1884 : XVII. tcikk követelményeinek, azokat vonassa vissza«. Ezeket az iparengedélyeket a közigazgatási hatóságok adták ki, az elsőfokú iparhatóság, a szolgabíró, akinek határozatát meg lehet fellebbezni az alispánhoz és onnan a kereskedelemügyi ministerhez. Ha tehát valakinek tudomása van arról, hogy bárki birtokában van olyan iparigazolványnak, amely nem felel meg az 1884: XVII. tcikk határozmányainak, figyelmeztetheti az illetékes iparhatóságot, amelynek kötelessége bevonni azt ; igy tehát mód van adva arra, hogy az illetéktelenektől az iparigazolvány elvonassék. Az a feladat azonban, amelyet itt a közigazgatási hatóságokra akar a t. képviselő ur hárítani azzal, hogy a nyolc év óta kiadott összes iparengedélyek és iparigazolványok felülvizsgáltassanak, olyan nehéz, hogy erre a közigazgatás nem vállalkozhatik, ez technikailag teljesen keresztül vihetetlen gondolat. Azonban szükségtelen is, mert — ismétlem — ha valaki tud arról, hogy bárkinek birtokában van olyan iparigazolvány vagy iparengedély, amely nem felel meg a törvény határozmányainak, nagyon egyszerű mód van arra, hogy azt az illetőtől elvonják. Én tehát erre való tekintettel kérem a t. Házat, méltóztassék ennek a határozati javaslatnak elfogadásától eltekinteni, mert technikailag keresztül vi hetetlen. Ugyanezen okokból, de még fokozottabb mértékben keresztülvihetetlen Kóródi Katona János t. képviselőtársam hasonló javaslata, amely — ugyan rövidebb terminusra vonatkozik, amennyi ben csak 1919 augusztus 1-től kezdve kivánja jegyzékbe foglaltatni a kiadott iparigazolványokat és iparengedélyeket — azonban azt kivánja, hogy azok az igazolványok zsidók és keresztények szerint osztályoztassanak. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Andaházy- Kasnya Béla : Ilyen emberek élnek a XX. században. KórÓdi Katona János: Andaházynak nem tetszik. Andaházy- Kasnya Béla : Természetes, semmiféle konkolyhintés nem szimpatikus. Kóródi Katona János : A magyarság védelme. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ez gyakorlatilag szintén keresztülvihetetlen, mert sok esetben nem is volna megállapitható az illetők vallása. De még ha ki is tűnnék valami feljegyzésből, hogy mi az illető vallása, hol van a biztosíték arra, hogy az illető időközben vallását meg nem változtatta, mert egyidőben szokásban volt, hogy a zsidók kikeresztelkedtek, most pedig szokásban van, hogy a kikeresztelkedett zsidók megint visszatérnek régi vallásukhoz. A statisztika ezért sem volna pontos és megbízható. De, mondom, ez alárendelt szempont ; a fő oka annak, hogy nem járulhatok hozzá ennek a határozati javaslatnak elfogadásához, az, hogy ez megint olyan feladat elé állítaná a közigazgatási hatóságokat, melynek ezek nem tudnának megfelelni. Ugyancsak Kóródi Katona János képviselő urnák egy másik határozati javaslata ugy szól, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelemügyi ministert, hogy a benyújtott és tárgyalás alatt lévő ipartörvényben a szabadiparokat részletesen sorolja fel. Ennek a kívánalomnak tényleg nem felel meg pozitív módon ez a törvényjavaslat, de megfelel negativ módon. A törvényjavaslat 1. §-ában t. i. meg van mondva, hogy mit értünk képesítéshez kötött ipar alatt és mit engedélyhez kötött ipar alatt. A többi ipar tehát, amely ott nincs megnevezve, mind szabadipar. Hogy melyek a képesítéshez kötött iparok, az a 13. §-ban pontonként fel van sorolva, az engedélyhez kötött iparok pedig a következő szakaszban foglaltatnak. Ami ebben a két szakaszban nincs benne, az mind szabadipar. Felesleges ballasztnak tekinteném tehát azt, hogy ezek a szabadiparok a törvényben egyenkint felsoroltassanak. De nem is volna ez helyes, mert hiszen a gazdasági élet folyton fejlődik, folyton keletkeznek uj iparok ; ha tehát törvényben akarnók megállapítani, hogy mely iparok szabadiparok, akkor ezt a törvényt mindig változtatni kellene . ... Kóródi Katona János: Itt van a legtöbb visszaélés. Közigazgatási ember vagyok, tudom praxisból. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : ... és mindig újból és újból kellene törvénynovellákat tárgyaltatni. Drozdy GyŐZŐ : A ministernek bármikor joga van az engedélyhez vagy képesítéshez kötött iparok közé minden újonnan keletkező ipart bevenni. Benne van a törvényben. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : A kérdés igen egyszerű. A törvényben fel vannak sorolva a képesítéshez és az engedélyhez kötött iparok ; minden egyéb ipar tehát, amely a két csoportban taxatíve felsorolva nincs, szabadipar. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztassék ezt a határozati javaslatot is mellőzni. Van azután a képviselő urnák egy harmadik határozati javaslata, mely ugy szól, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelemügyi ministert, hogy tegyen javaslatot, amely a házalókereskedést a most benyújtott ipartörvény keretei közt rendezi. A házalási kérdés rendezését ugyanazon szem17