Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-300

À nemzetgyűlés BOO. ülése 19.22, évi január hó 28-án, szomhaton. 99 van. Ha mi felszámítjuk, 100 koronánál többe van kilónkint a sertés.« Ezekhez a panaszokhoz nem kell kommentár. Ezekből a mi szerencsétlen csonka országunk, amely egykor tejjel és mézzel folyó Kánaánnak neveztetett, mostani nyomorúsága kiált felénk. Tudjuk, hogy nem mi vagyunk ennek az okai, hanem a külföldi nyomás, a trianoni béke és más egyebek. Nagyon szomorú, hogy az aranykalászos rónaságról, a termő pusztákról, melyeket a városi szem most is eldorádónak tekint, hangzanak fel ilyen keserves panaszok. Most ez nagyrészt optikai csalódás, csalfa délibáb, mert ott is van nyomor, ott is vannak bajok, amelyeken nekünk segítenünk kell. Ezekre a bajokra nekünk orvoslást kell keresni és találni. Épen ezért kérem a minister urat, szíveskedjék bennünket tájékoztatni arról, hogy az orvoslás tekintetében a kormánynak mi a célja. Interpellációm a következő : »Miként szándékozik a minister ur intézkedni, hogy a sertésárak leszállása következtében népünket ért nagy anyagi veszteségek megakadályoztassanak?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. Soron van ? Birtha József jegyző : Cserti József ! Cserti József: T. Nemzetgyűlés! A belügyminister ur a napokban 6000/

VII. a. 1922. B. M. szám alatt körendeletet adott ki. Ez lényegtelennek látszik, azonban tekintettel a közeledő választásokra, miután még ez lehetséges, szükségesnek tartom, hogy ezt a rendeletet a belügyminister ur egészitse ki egy másikkal. Nevezetesen ez a rendelet a gyülekezési jog szabályozásáról alkotott 11.004/1921. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában hoz módosításokat. Különösen aggályos ennek a rendeletnek az 1. §-a, amely azt mondja, hogy politikai jellegű, vagy egyáltalában véve mindennemű egyéb népgyűlés (gyülekezés) csakis zárt vagy bekerített helyen tartható. Ez a rendelkezés nagyon aggályos. Magam ugy jártam egy alkalommal, amikor képviselőjelölt voltam, hogy nem volt hely, ahol megtartsam a gyűlést. Gróf Esterházy — ez a dolog Csákváron történt — azt mondotta, hogy a piacon nem engedi megtartani a gyűlést, mert a piac az övé, a jegyző pedig utasítva volt, hogy a községháza udvarát ne engedje át. A vendéglős azt mondta, hogy a vendéglő udvarán nem engedi megtartani, mert két vagy három párt van, egyiknek sem engedi meg, mert ez esetleg hátrányára van az üzletének. Nem volt tehát hol megtartani a gyűlést. Ezen rendelet alapján a legközelebbi választás alkalmával, —mert ez arra készült—azok a képviselőjelöltek, akiket a hatóság, a szolgabíró ur nem fog támogatni, nem fogják tudni hol megtartani a gyűlést, mert a rendelet szerint csak zárt helyen lehet gyűlést tartani. Ha a község elöljáróságához fordulok, ez, tekintettel arra, hogy a jegyző ur, a főszolgabíró ur nem engedi meg, azt mondja, hogy a községháza udvarát nem engedi át erre a célra ; ha a vendéglőshöz fordulok, ez sem engedi meg, mert könnyen terrorizálhatják, azt mondják, hogy legközelebb elveszik az italmérési jógái:, ha pedig valamely jobbik párchivemhez fordulok, ez is könnyen terrorizálható, esetleg nincs kint a tüzoltó-pemetéje, holnapután behívják ezért és megbírságolják. Oda fogunk tehát jutni, t. képviselőtársaim, hogy nem tudjuk majd megtartani a gyűléseinket. En csak egyre akarom felhívni még a belügyminister ur és a kormány figyelmét : hogy nem azok a gyűlések veszedelmesek, amelyeket künn a piacon vagy más nyílt helyen tartanak, hanem azok, amelyeket eldugott helyen, a földalatti aknákban tartanak. Nem azok a veszélyes gyűlések, amelyeket a piacon vagy a községháza udvarán tartanak, ezektől tehát ne méltóztassanak megijedni és ezeken a helyeken a gyűlések megtartását ne méltóztassék megakadályozni. Azoknak a képviselőtársaimnak, akik ma örülnek és akiket majd a választásokon a hatóságok támogatni fognak, azt mondom, vigyázzanak, mert esetleg fordul a kccka, és aminek ma örülnek, annak esetleg majd hátrányát is fogják élvezni. Ez olyan jog, amely mindnyájunkat érdekel. Én nem kérem a minister úrtól azt, ami a múlt választásnál megtörtént, hogy a Friedrichkormány annak idején elrendelte, hogy az iskolákat is át kell engedni gyűlések tartására. Én ennél sokkal szerényebb vagyok, csak azt az egyet kérem, hogy a minister ur rendelje el még kiegészítésül azt, hogy a községháza udvarát kötelesek legyenek átengedni erre a célra és akkor meg van oldva a kérdés. Ha ez nem történik meg, akkor oda jutunk, hogy ha gyűlést akarunk tartani, nem lesz azt hol megtartani és ég és föld között fogunk lebegni híveinkkel. Budaváry László: És ahol nincs a községházán udvar ? Cserti József : A községházán mindenütt van udvar. Elnök : A közbeszólásokkal csak elnyújtják a vitát. Tessék folytatni. Cserti József: Interpellációm a belügyminister úrhoz a következőkép szól (olvassa) : »Hajlandó-e a belügyminister ur 6000/VII. a. 1922. B. M. számú körrendeletét még egy olyan szakaszszal kiegészíteni, amely elrendeli azt, hogy kisés nagyközségekben a községi elöljáróságok kötelesek átengedni politikai gyűlések megtartására a községháza udvarát ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Soron van? Birtha József jegyző: Gróf Széchenyi Vktor. Gr. Széchenyi Viktor : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Nagyszámú hallgatóságom türelmét nem fogom sokáig igénybevenni. Julius hó 8-án, a költségvetés alkalmával be adtam egy határozati javaslatot, amely alkalommal alaposan kifejtettem, hogy mennyire szükség van a földbirtokreformmal kapcsolatban a népszerű 13*