Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-287

49 Â nemzetgyűlés 287. ülése 1922. évi január hó 13-án, pénteken. Kérdezze meg a saját pártját ! (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Kérem Rassay képviselő urat, ne szóljon közbe. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister ; Igen t. képviselőtársam, nekem a politikában vezérem nincs, én magam vagyok a magam vezére. Rassay Károly: Valamikor együtt tárgyaltunk ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Együtt tárgyaltunk, igen. De azóta változtak a politikai viszonyok ; azóta sok minden történt és én magam is megtanultam azt, hogy legjobb az embernek önmagát felszabaditani az olyan gyámkodások alól, (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) amelyek esetleg nemcsak a pártot, hanem az országot is veszedelembe viszik. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Kuna P. András: Terrorizálnak mindenkit! (Zaj.) Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Vagy kilépünk a pártból, vagy mások fognak kilépni a pártból. (Helyeslés és taps a jobboldalon. Nagy zaj balfelől. Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) őszintén bocsánatot kérek, hogy bátor voltam ezekre az egyéni vonatkozásokra kitérni . . . Balla Aladár : Helyes. Annyira nem vagyunk vakok, hogy mindenben ellenzékiek legyünk. (Zaj.) Rupert Rezső (közbeszól. Zaj). Balla Aladár : Akkor, amikor odaát ült, akkor ezek kommuristáztak, most meg ő tanit engem hazafiságra. Most egyszerre puszi-pajtások ! (Derültség és felkiáltások jobbfelől : Éljen Balla !) Rupert Rezső: Az a fő, hogy nem voltam kommunista. (Zaj.) Somogyi István : Miért ülsz köí-ébük ? Ülj ide, akkor nem lesz semmi baj. (Derültség. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Ne társalogjanak a képviselő urak. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Bocsánatot kérek, hogy ezekre az egyéni vonásokra is kénytelen voltam kitérni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem akarok panaszkodni és nem akarok senkitől semmit, nehogy bárhol, bárki, bár mi íródon ugy vegye az én elmondott megjegyzéseimet, mintha bárkitől bármi módon segélyt-, javadalmat, vagy bármit kérnék, vagy igénybe óhajtanék venni. Azt hiszem azonban, hogy végre is kellett egy férfias szó ennek a három napja tartó veszprémi kanonoki stallum-ügynek a végére. (Ugy van ! a jobboldalon.) Még csak egyet kivánok megjegyezni. H gy vájjon a veszprémi psp3ág, amelynek soraiból kétségkivül, vagy legalább is az ő felfogásuk szerint ki fog kerüh i az az ember, akinek a javadalmat adományozzák, nyugtalan-e azzal a gondolattal szemben, hogy nem a kultuszministert, hanem dr. Vass Józsefet viszik be a káptalanba, azt tisztelettel bátor vagyok kétségbe vonni, és pedig azért, — ezt az őszinte és férfias szót is méltóztassanak nekem megengedni — mert én nem hiszem, hogy Magyarországon akadjon káptalan, amely szégyennek tartaná azt, ha dr. Vass József volna ott kanonok. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Rassay Károly : Nem jó volt megszervezve ! Orbók Attila : Ezt nem is kell megszervezni. MeskÓ Zoltán : Vass Józsefet mindig becsültem ! (Zaj.) Rupert Rezső: Hatalmon lévő ember nem ültetheti be magát sehová ! Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Amikor az interpellációt elmondottam, mindjárt kijelentettem, hegy nem adok hitelt azoknak a hireknek .. . (Nagy zaj jobbfelől.) MeskÓ Zoltán (közbeszól Zaj.). Rupert Rezső : Tegnap megkegyelmeztem neki, mert könyörgött, hogy ne válaszoljak. MeskÓ Zoltán : Micsoda csúnya beszéd ez ! (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Kérem Rupert képviselő urat, ne méltóztassék állandóan a tanácskozás rendjét zavarni. MeskÓ Zoltán (közbeszól. Zaj). Elnök : Meskó képviselő urat is kérem, szíveskedjék csendben maradni. Rakovszky István : ... Kijelentettem, hogy nem adok hitelt azoknak a híreszteléseknek, amelyek Veszprém megyében és Veszprémben elterjedtek. En, mint Veszprém városának képviselője, kötelességemnek tartottam az ottaniak megnyugtatására ezt az interpellációt elmondani. Ebben nem engedem korlátozni mgaamat semmiféle, az érzelmekre ható kijelentések által. A t. minister ur arra hivatkozott, —el is ismerem, hogy ez igy van — hogy őmögötte sem latifundium, sem vagyon nem áll, csak az, amit ő becsületes munkájával, az élet fentartására szerzett, Benkő Gábor : Rikócd-birtok sincs mögötte ! Rakovszky István : Énmögöttem sincs latifundium • elkobozták tőlem azért, mert hű maradtam ehhez az országhoz. De azért ha hivatalos állásban lennék, semmi szin alatt se fogadnék el semmiféle benificiumofc az államhatalomtól. Ez lehet rossz, elitélendő álláspont, de egész életemben vallottam és vallom ma is. A t. minister ur megnyugtatott, dacára annak, hogy azt mondotta, hogy ez fogas kérdés és erre ő nem válaszolhat. Megnyugtatott akkor, amikor a beszéde végén azt mondotta, hogy a veszprémi papság soraiból fog kikerülni az a kanonok . . . Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Valószinüleg ! Rakovszky István : ... aki az üresedésben lévő stallumba jut. Ez volt a válasz az én interpellációmra és kár volt, hogy a t. minister ur olyan hátsó gondolatokat imputait nekem, amelyek nálam nem forogtak fenn. (Zaj a jobboldalon.) Szilágyi Lajos: Mindenbe a királykérdést viszik bele !