Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-295
22. évi január, hó 23-án, hétfőn. 426 A nemzetgyűlés 295. ülése 19 bizottság költségei az állami budget-1 terhelik, mert ezeknek a szénbizottságoknak költségei azokból a jelentéktelen járulékokból fedeztetnek, amelyeket minden leszállított métermázsa után a szénbányák a szénbizottsághoz befizetnek. így tehát a szénbizottság, vagy szénkormánybizottság egy fillérrel sem terheli meg az állami budget-t. De nem áll az sem, amit Sándor Pál ur mondott, hogy Vázsonyi ur a háború egész tartama alatt egyedül maga látta el a szénügyeket, mert először is a szén nem volt kötött forgalom tárgya a háború egész tartama alatt, hanem csak 1917. elején állították fel a szénbizottságot, amikortól fogva a szén kötött forgalom tárgyát képezte és különben is Vázsonyi Jenő ur működése csak 1917 december 22-től egészen 1919 június havának nem tudom melyik napjáig terjedt, amikor ő külföldre ment és beszüntette működését. Ezeket voltam bátor a szénbizottságról és szénkormánybiztosokra vonatkozólag megjegyezni, kimutatva, hogy az, amit Sándor Pál képviselő ur ebben a tekintetben állított, nem felel meg a valóságnak. Rubinek István: Hozzá vagyunk szokva! Budavár y László : Meggyanúsította azokat a tisztességes embereket ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Beszéde további során a képviselő ur a szénkérdésen kivül — melyre még vissza fogok térni, mert sorrendbe akarom venni az ő állításait — az államvasutak működésével is foglalkozott és azt lekicsinyelte, azt mondván, hogy a világon a legrosszabb vasút a magyar államvasút. És amikor valaki közbeszólt, hogy Jugoszláviában talán mégis rosszabbak az állapotok, arra nagy kegyesen koncedálta, hogy talán rosszabbak. Bizony ott sokkal rosszabbak, mert épen a napokban olvashattuk, hogy a szerb vasutak szénhiány folytán kénytelenek voltak forgalmukat majdnem teljesen beszüntetni. De aki utazott Jugoszláviában vagy Romániában, az maga meggyőződhetett afelől, hogy mennyivel külömb a magyar államvasutak forgalma, mint akár a jugoszláv vasutaké, akár a román vasutaké. E tekintetben hivatkozhatunk külföldiek Ítéletére, akik keletről jövet : mindegyikük azt állítja, hogy amikor átlépték a demarkációs vonalat és a magyar államvasutak vonatára szálltak fel, azt hitték, hogy egy más világba jutottak. Budaváry László : Mindig büszkeségünk volt az államvasút. (Felkiáltások jobbfelöl: Most is az!) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Általánosan elismert dolog az a nagy munka, amelyet az államvasutak vezetősége végzett és ezt annál inkább értékelni kell, mert sem a jugoszláv, sem a román vasutak nem szenvedtek annyit, mint a magyar államvasút, amely a habomban tönkrement és amelyet azután a románok teljesen kifosztottak. (Ugy van! Felkiáltások jobbfelöl; Kiraboltak!) Teljesen kirabolták. Mindenesetre igen nagy munka folyt ott az államvasutaknál, hogy elérhettük azt a nívót, amelyen ma a Máv. van, amikor nagyjában és egészében egészen^ kielégítően tudja lebonyolítani a forgalmat. Épen ma délelőtt a pénzügyminister ur is hivatkozott beszédében arra, hogy az államvasutakat ugy berendezni, hogy az őszi nagy forgalom idején minden igényt kielégíthessenek, sem most,' sem a jövőben nem lehet, amint azt a múltban sem lehetett elérni. Magyarországnak, mint agrárállamnak mindenkor szezonforgalma volt ; ősszel az aratás után és amikor egyéb terményeink is elszállításra várnak, akkor oly nagy igények támasztatnak az államvasutakkal szemben, hogy ha azokat az igényeket ki akarnák elégíteni, akkor oly nagy kocsiparkot kellene tartani, olyan óriási tőkéket kellene a berendezésekben elhelyezni, amelyek azután az év legnagyobb részében parlagon hevernének, az államvasutak beruházási tőkéjét csak szükségtelenül nagyobbítanák és a vasút jövedelmezőségét csorbítanák. Szóvá tette a képviselő ur azt is, hogy a Baross Szövetség is kifogás tárgyává tette azt, hogy illegitim elemek kapnak behozatali és kiviteli engedélyeket. Hivatkozott a Baioss Szövetség hivatalos lapjának akkor megjelent utolsó számára és azt mondotta, hogy a Baross Szövetség tiltakozott az ellen, hogy nem legitim kereskedők kapják meg a behozatali és kiviteli engedélyeket. T. Nemzetgyűlés! Én nem kíméltem a fáradságot, megszereztem magamnak a Baross Szövetség vonatkozó lapját és ott olvastam azt, amire a képviselő ur hivatkozott. Ez következőképen szól (olvassa) : »A szövetség tagjainak kiviteli és behozatali kérelmei egymásután találtak merev visszautasításra, ha mindjárt régi szakmabeli cégek voltak is a kérelmezők. Ellenben vigan hoznak be mások tilalmazott árut engedéllyel, sőt bizonyára engedély nélkül.« Hogy kik voltak a mások, az a cikk további folyamán kitűnik, ahol azt mondja a cikkiró (olvassa) : »Ez ellen a korlátozás ellen tiltakoztunk, mert ez nem közérdekű, hanem káros. Követeljük, hogy amig a behozatal és kivitel korlátozott, abban a Baross-Szövetség tagjai is megfelelő arányban részesedjenek és ne kellessék olyanokhoz fordulniok vásárlásaiknál, akik érthető okokból nem tagjai Szövetségünknek«. (Derültség.) Azt hiszem, ez megint olyan állítás, mint a többi. (Egy hang a jobbközépről : Szóval a Pali megint tévedett! Derültség.) Azt mondja továbbá a képviselő ur, hogy Ausztria már jó ideje törölte a nélkülözhető áruk kiviteli tilalmát és a nélkülözött cikkek behozatali tilalmát. T. Nemzetgyűlés! Ausztriában más rendszer van, mint nálunk. Ausztriában a behozatal és a kivitel elvileg szabad, azonban van egy
