Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-295
424 A nemzetgyűlés 295. ülése 192, erre vonatkozólag határozati javaslatot adott be Eeischl Richárd képviselőtársam is. Ezeket a javaslatokat, tekintettel arra, hogy időközben a Ház bölcsesége ugy határozott, hogy az indemnity-javaslat letárgyalása után az ipartörvénynyel fogunk foglalkozni és az már ki is van tűzve a napirendre, (Helyeslés és éljenzés.) a magam részéről most már tárgytalanoknak tekintem. (Helyeslés.) Amikor azonban erről a kérdésről beszélek, kifejezést akarok adni annak a reményemnek, hogy az indemnity-javaslat részletes tárgyalása is hamarosan véget ér s igy minél előbb hozzáfoghatunk az ipartörvény tárgyalásához. (Helyeslés.) Utalok arra, hogy tegnap is volt itt, Budapesten, az iparosoknak egy nagygyűlésük, ahol az ipartörvény letárgyalását szorgalmazták és ma délután is — épen ebben az órában — tartanak egy nagygyűlést, amelyből kifolyólag szintén kérni fogják a nemzetgyűlést és annak pártjait, hogy mielőtt még a nemzetgyűlés mandátuma lejárna, foglalkozzék ezzel a kérdéssel és hozza tető alá az ipartörvény revízióját. Én tehát, amidőn a magam részéről is csatlakozom, ehhez a kéréshez annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a nemzetgyűlés valóra fogja váltani azt, aminek tápot adott akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot napirendre tűzte, s lehetővé teszi, hogy ennek a javaslatnak tárgyalására minél előbb áttérhessünk. Weiss Konrád képviselő ur szóvá tette a vasutasok ellátását is és kifogásolta, hogy ez most már nem a vasutak szervei, hanem — ugy mint a többi közszolgálati alkalmazottak ellátása — a köztisztviselők termelő- és fogyasztási szövetkezete utján történik. Ezt az intézkedést már ismételten szóba hozták itt a nemzetgyűlésen s én egyszer már voltam bátor felvilágosítást adni arra nézve, hogy ez miért történt. A kormány t. i. abból a felfogásból indult ki, (Halljuk! Halljuk!) hogy helyesebb, ha az ellátás egy kézben van koncentrálva, mert akkor az összes igényjogosultak kielégítése sokkal gyorsabban, egységesebben és jobban történhetik, mintha az ellátás több kézben van. Egyedül ez vezette a kormányt akkor, amikor a vasutasokat is bevonta a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetébe s ezzel az intézménnyel láttatja el őket. En koncedálom, hogy kezdetben bizonyos nehézségek voltak, hogy egyes élelmiszereket későn kapták a közszolgálati alkalmazottak s hogy némely esetekben talán nem is egészen kifogástalan élelmiszereket kaptak, de ugy látom, most már napról-napra javul ez az állapot, mert a panaszok mindig kevesebbek és kevesebbek lesznek s ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy az illetékes faktorok ezen a téren is mindent elkövetnek, hogy minél ritkábban legyen ok a panaszra. Amíg azonban emberek állanak ilyen intézmények élén, addig mindig lesznek •. évi január hó 23-án, hétfőn. hibák is, mert tökéletes ember nincsen. Ezért kisebb-nagyobb hibák és mulasztások a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél talán jelenleg is vannak, mi azonban természetesen mindenképen rajta leszünk, hogy ezek a hibák mentől jobban redukáltassanak. Szólt a képviselő ur a vasutasok státusrendezéséről is. 0 t. i. magáévá tette azoknak a vasúti alkalmazottaknak kívánságát, akik a vasúti pragmatika megalkotása alkalmával az úgynevezett B státusba soroltattak. Méltóztatnak tudni, hogy a vasutasok két kategóriában vannak csoportosítva : az A és a B táblázatban. Az A táblázatba a tisztviselők, a B táblázatba az összes többi alkalmazottak, tehát az altisztek, szolgák, mozdonyvezetők, művezetők stb. stb. tartoznak. Azok, akiknek magasabb kvalifikációjuk volt, sérelmesnek tartották magákra nézve ezt a B csoportban való összefoglalást, emiatt már régóta panaszkodnak és kérik, hogy ez az állapot változtattassék meg- Miután ezt a két kategóriát törvény állapítja meg, a kormány, bár bizonyos mértékben elismerte ezeknek a kívánságoknak jogosultságát, még sem teljesíthette ezeket, mert ez ujabb törvényhozási alkotást igényelt volna, ez pedig késett, mert az összes közszolgálati alkalmazottak státusrendezésével egy füst alatt akarta ezt a kérdést is megoldani. Mivel azonban lehet, hogy az általános státusrendezés még hosszabb időt fog igénybevenni, a kormány most elhatározta, hogy a vasúti alkalmazottaknak azt a kérését, hogy. közülök azok, akiknek négy középiskolai végzettségük van, külön státusba foglaltassanak össze — még pedig szakmák szerint —, a legrövidebb idő alatt teljesiti. (Élénk helyeslés balfelöl,.) Szóvátette még a képviselő ur a vasúti mérnökök utiátalányát is. E tekintetben is megnyugtathatom őt, hogy röviddel azelőtt, hogy itt szóbahozta, már intézkedés történt, és a vasúti mérnökök napidíjátalánya is felemeltetett, ugy hogy, azt hiszem, e tekintetben egyelőre panasz nincs. Emiitette a képviselő ur, hogy nincs meg az egyenlő elbánás a vasúti és hajózási főfelügyelőség tagjaival. Erre azt mondhatom, hogy nem ismerte a képviselő ur a.helyzetet, mert a vasúti mérnököknél átalányok vannak megállapítva azokra az utazásokra, amelyeket a szakaszaikon belül végeznek, ha azonban a szakaszaikon kivül utaznak, ép olyan utiszámlát állítanak össze, ép olyan napidíjakat számítanak fel, mint a vasúti és hajózási főfelügyelőség alkalmazottai és más tisztviselők ; itt tehát nincsen az elbánásban egyenlőtlenség. Hornyánszky Zoltán képviselő ur annak a kívánalmának adott kifejezést, hogy az ipari és gyári munkások éjjeli munkájának szabályozása mielőbb megtörténjék, továbbá, hogy a nők és ifjukoruak munkája is szabályozbassék. Van szerencsém bejelenteni, hogy a gyári és ipari munkások éjjeli munkaidejének szabá-