Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-294

 nemzetgyűlés 294. ülése 1922. MilOtay István : Ennek a beállításnak, ennek a látszatnak — hogy ugy fejezzem ki magamat — van bizonyos megokoltsága. E beállibás mögött és e látszat mögött mély és nagy történelmi múlt áll ; emögöfct ott állanak egy 400 esztendős múltnak küzdelmei, azok a szabadságharcok, amelyeket a magyar nemzet ennek a függetlenségi gondolatnak, a független államiságnak, a maga nemzeti individualitásának érdekében 400 éven át ellenséges tényezőkkel szemben "folytatott. Ez a függetlenségi harc, a magyar nemzetnek ez a 400 éves küzdelme mi ellen irányult, honnan indult ki és milyen érdekek ellen folyt? Emlékezzünk csak vissza. Aki a történelmet tanulta, tudja, hogy annak idején, amikor az első Habsburg-uralkodó Magyarország trónjára került, a Habsburg-ház mögött ott állott az egész német birodalmi gondolat . . . Somogyi István : V. Károly császárral az élén! Milotay István : ... ott állott a nagy német törekvés, a nagy német eszme a maga állami formájában és attól kezdve, amint az első Habsburg-házbeli uralkodó a magyar trónra ült, felvetődött a kérdés, hogy ez az uralkodó hol keresse a maga uralmának súlypontját, Magyarországban-e, az akkor széttagolt, három részre szaggatott csonka Magyarországban és a török harcokban elgyengült magyar nemzetben keresse-e, vagy pedig keresse a német birodalomban, amelynek trónját már évszázadokkal megelőzőleg örökölték és amelynek politikai és katonai ereje összehasonlíthatatlanul nagyobb volt, mint a megcsonkított, feldarabolt Magyarországé. Ettől az időponttól kezdve tehát megindult egy harc azzal a német birodalmi gondolattal szemben, amellyel szemben a letört és erejében megfogyatkozott magyarság a maga eszközeivel védelmezte a maga nemzeti individualitását, egyéniségét. Küzdött az ellen a beolvasztási kísérlet ellen, amely a német birodalmi gondolatban, abban a hatalmas német erőben, amelynek élén akkor a Habsburg uralkodóház állott, jelentkezett velünk szemben. Küzdött ez ellen a beolvasztási törekvés ellen, később pedig, amikor a Habsburgok csak osztrák császárokká lettek, küzdött az ellen a törekvés ellen, amely az úgynevezett összmonarchiának gondolatában jelentkezett, és amely megint csak céljául tűzte ki, hogy a magyar súlyponttal szemben más tényezőkben keresse a birodalmának súlypontját. Ebben a harcban a magyarság 400 esztendőn keresztül hallatlan erőfeszítéseket végzett. Ennek a harcnak emlékeihez kapcsolódnak a mi történelmünknek, a nemzeti történelemnek legsötétebb, de legragyogóbb lapjai is. Ennek a harcnak emlékei átmentek az irodalomba; az irodalom fénnyel övezte azokat a hősöket, politikusokat és hadvezéreket, akik ennek a harcnak és ezeknek a törekvéseknek szentelték az életüket, és ezek az emlékek terNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XV. KÖTET. évi január hó 21-én, szombaton. 377 mészetesen belementek a magyarságnak köztudatába is és oly erősekké váltak ezek a múltból táplálkozó emlékek és felfogások — hiszen 400 évnek tapasztalatai és emlékei fűződtek hozzájuk —, hogy nem lehet csodálkozni azon, ha a nemzeti közvéleménynek egy része, különösen az, amely jelszavak után indul, (Ugy van! balfelöl.) de az is, amely túlzottan a múlt befolyásai alatt tartja magát, a merőben megváltozott viszonyok között is azt hiszi, hogy ma is ugyanazok az erők fenyegetik a magyar nemzeti függetlenséget, ugyanazokkal az ellenségekkel állunk szemben, mint amelyekkel 400 éven át ezekben a függetlenségi harcokban szemben állottunk. (Igaz! Ugy van! half elől.) Somogyi István : Itt van a tévedés ! Szmrecsányi György: Megtévesztési tendencia ! (Zaj.) Milotay István: Mindjárt részletezni fogom, hogy miben jelentkezik ez a tévedés. Először azonban röviden rá kell mutatnom arra, hogy hol vannak azok az erők, azok az ellenséges tényezők, amelyeket mi az osztrák birodalmi ós osztrák császári gondolatnak jegye alatt megszoktuk, hogy velünk szemben álljanak. Hiszen a háború szerencsétlen befejezése és a forradalom ezeket az ellenséges tényezőket teljesen megeemmisitette. (Ugy van! half elöl.) Az egész monarchia, az az egész erődrendszer, és azok a törekvések, amelyekkel szemben a magyarság a maga függetlenségeért küzdött, elmerültek ennek az óriási kataklizmának hullámaiban. (Ugy van! balfelöl.) Ahogy szétbomlott a monarchia, ugyanúgy szétbomlottak azuk az erők, amelyekkel szemben pl. az a bizonyos 48-as politika az elmúlt évszázad folyamán a magyar köztudatot olyan ellenséges érzületekkel itatta át. Ezek az erők elmerültek. Hol van ma az az u. n. közös hadsereg, amely a legnagyobb ellensége volt ezeknek a függetlenségi törekvéseknek? Elveszett, szétbomlott visszahozhatatlanul. Hol van az a császári hatalom, amellyel szemben mi ezért a függetlenségi gondolatért harcoltunk? Elveszett visszahozhatatlanul. És hol vannak azok a gazdasági erők, az a bizonyos közös vámterület, az a közös pénzügyi rendszer, amellyel szemben mi megint a magunk gazdasági függetlenségeért küzdöttünk? Elvesztek, megsemmisültek. Mi egy merőben uj világgal állunk szemben, uj ellenségekkel állunk szemben és mégis harcolunk a régiekkel, amelyek sehol a világon nincsenek többé. Szmrecsányi György : Sokkal veszedelmesebb ellenségeink vannak ! Nyéki József: Amelyeket azonban szeretnének visszahozni! (Zaj balfelöl.) Dinich Vidor: Már megint vádaskodik! Friedrich István : Már megint Nyéki inzultál ! Somogyi István : Most jött be, nem is tudja miről van szó ! (Nagy zaj. Elnök csenget.) 48