Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-294

A nemzetgyűlés 29

à. ülése 1922. Ilyen lehetőség és ilyen szervek léte ép azokat az embereket izgatja, akik a legerősebben törekednek arra, hogy itt végre tökéletesen normális állapotok álljanak elő, hogy végre mód legyen mindannak a megszüntetésére, ami rendkivülit, kivételességet jelent, mindannak megszüntetésére, ami törvényeinkkel, ahogyan azok egy bosszuhosszu jogszokás és parlamenti tevékenység folytán kialakultak, össze nem egyeztethető. (Helyeslés.) Rassay Károly: Azért voltunk mi destruktívek másfél évig, mert ezt hirdettük! (Közbeszólások a jobbóldalon : Nem egészen !) HallEer István: En mindig embere voltam és ép ezért politikai tevékenységem mindig arra irányult, hogy lehetőleg napikérdésekkel foglalkozzunk és lehetőleg olyannal, amihez elég az erőnk; olyat próbáljunk megcsinálni, ami az adott pillanatban tényleg megcsinálható. Azért én mindig kizárni kivántam az olyan problémákat, amelyek Magyarországon alkalmasak arra, hogy a produktiv munka elől elvegyék a levegőt. Ezért voltam én kezdettől fogva azon az állásponton, hogy ebben az országban, ahol kulturális téren, gazdasági és szociális téren annyi esztendőnek rettentő mulasztásait kell helyrepótolni, a közjogi kérdéseket lehetőleg óvatosan kerüljük, és ha nem kell feltétlenül foglalkozni valamelyikkel, zárjuk ki lehetőleg az aktualitások sorából. Ezért voltam én mindig azon az állásponton, hogy a királykérdést nem kell bolygatni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha volt valaki, aki ezt őszintén akarta az aktualitásokból kikapcsolni, akkor én bizonyára azok közé tartozom. Nem akarok most annak bizonyításába belemenni, vájjon ki bolygatta jobban ezt a közjogi kérdést, és vájjon hol volt a kezdete annak, hogy ezek a kérdések apránként elemi erővel nyomultak a politikai érdeklődés homlokterébe. Ismétlem, nem akarok ennek fejtegetésébe belemenni, mert gravaminális politikát nem kivánok űzni, csak a jövőre vonatkozólag jelentem ki, hogy az én politikámnak tengelye továbbra sem lesz semmiféle közjogi kérdés és nem lesz a királykérdés sem. (Helyeslés a jobboldalon és a hözépen.) Az én politikámnak tengelye nem lehet más, mint ami volt húsz éven keresztül, még pedig a keresztény eszmék érvényesítése, és pedig azon módon, ahogy az parlamentáris országban megengedhető: olyan harccal, amelyet nyíltan veszek fel minden ellenféllel, de olyan eszközökkel, amelyek a tisztességes, becsületes ember kritikáját a legmesszebbmenő fokon is kiállják mindig. Az én politikámnak továbbra sem lesz más a tengelye, mint a szociális gondolat érvényesítése, mint annak a sok százezernyi és milliónyi elhagyott jogtalan embernek a hóna alá nyúlni, akiknek joguk van elvárni ettől az országtól, amelyért mindenüket kockára tették, hogy az emberi létnek azt a minimumát megszerezhessék, hogy erre támaszévi január hó 21-én, szombaton. 365 kod va emberszámba mehessenek. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a hözépen.) Javos Anta! : Ilyen politikát mindenkor támogatunk, de nem a Kakovszkyét! Haller István: Amint nem vagyok hajlandó közjogi kérdést további tevékenységem és politikám tengelyévé tenni, hanem maradok azok mellett, amelyeknél kitartottam jóban és rosszban egyaránt két évtizeden keresztül, egész nyíltan bevallom azt is, hogy speciálisan a királykérdésben is megvan a magam határozott felfogása, amelyet véka alá rejteni nem fogok soha, de óvakodom attól, hogy ennek a kérdésnek minduntalan való előtérbe állítása és másokkal való szembeszegezése révén másoknak indulatait váltsam ki és felesleges módon tartsam izgalomban azokat, akik ebben a kérdésben más felfogásban vannak, mint én. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ami eddig történt ebben a kérdésben, azt én ép olyannak tekintem, mint mindazt, amit mi a trianoni békével kapcsolatban csináltunk. Ezeket a törvényeket annyi megbecsülésben részesítem, amennyire megbecsülöm vagy respektálom azt az erőt, amely ezeket a törvényeket létrehozta, és addig vagyok hajlandó respektálni, amig respektálni kell azt az erőt, amely ezeket az intézkedéseket ránk kényszeritette. Ebben a tekintetben nem fogok tovább menni és nem fogom túllicitálni Kossuth Lajost, aki akkor, mikor Londonban Ferenc József akkori király és császár parancsára port inditottak ellene a pénzjegyek kiadása miatt, tizenkét esztendővel a debreceni detronizációs határozat után azt mondotta, nem is szóval, hanem Írásbeli beadványában, hogy ő tizenkét esztendővel a detronizál ás után is törvényes magyar királynak V. Ferdinándot tartja, amint ez irataiban, a III. kötet 491. lapján olvasható. En arra törekszem, hogy a munkalehetőség fentartassék ebben a nemzetgyűlésben is, de fentartassék a lelki egység az országban, mert hiszen ez a nemzetgyűlés nem lehet más, mint tükre a nemzetnek. Aminő indulatok fűtik a nemzetet, olyan indulatok robbannak itt ki ; aminő törekvések vannak a nemzetben, olyanok kell hogy itt is megnyilvánuljanak; aminő vágyak élnek a választók széles rétegeiben, olyan vágyak kell hogy hangot kapjanak itt a nemzetgyűlésben is. En tehát abból a célból, hogy a kívülről jövő hatás sohase legyen olyan, ami itt a munkát akadályozza, minden erőmmel azon leszek és voltam eddig is, hogy a felekezeti béke az országban fentartassék. Ehhez azonban nagyon szükséges az, hogy közülünk senki ne törődjék azzal, milyen imát mondanak a másik felekezet templomában, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) lehetőleg senki ne törődjék azzal, hogy minő szabályokkal igyekszik valamely felekezet, fentartani a maga benső rendjét, ne törődjenek azzal, hogy milyen kánonokat tart