Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-294
352 A nemzetgyűlés 294. ülése 1922. alá rejtettek a mai napig, ugy hogy még az ügyészség sem tudta, csak én figyelmeztettem rá, a mentelmi bizottság sem tudta, — mondom, a király mellett voltunk és Tatán reggel %6 órakor megjelent egy csendőrtiszt és gróf Andrássy Gyulát — aki nem volt abban a szobában — Gratz Gusztávot és engem letartóztatott és minket egyenesen a katonai ügyészség elé akart vinni Székesfehérvárra. Friedrich István : Ezentúl a tűzoltósághoz fordulunk ! (Derültség a baloldalon.) MeskÓ Zoltán : Komolyabb dolog ez ! Hornyánszky Zoltán : Igazán ? Rakovszky István : Azt hi .Ziem kezdetben, hogy azért visznek a katonai ügyészséghez, mert ott nincs kir, ügyészség vagy kir. biróság, de felvilágosítottak aziránt, hogy kir. ügyészség igenis volt, és mégis engem, a civilembert, társaimmal, gróf Andrássyval és Gratzcal együtt nemcsak katonai hatóság és katonai biróság elé akartak állítani, hanem teljes három napig a katonai ügyészség kezében voltunk, mert még Budapestig is a katonai ügyészség kisértetett bennünket, itt a katonai ügyészség vett át minket és csak az adott át a kir. ügyészségnek. Különös, hogy a kir. főügyészségnek erről nem volt tudomása. Bródy Ernő : Ugy mint a Lovassyék esetében ! Rakovszky István : Ha egy nemzetgyűlési képviselővel, aki a jogot ismeri, igy bánnak és — itt van Buda esete — igy bánnak egy szegény közönséges honpolgárral is, akkor megkockáztathatom azt a kijelentést, hogy ebben az országban, amig ez a klikk-uralom létezik, jogbiztonság nem volt és nem lesz. Kérném a mélyen t. elnök urat, kegyeskedjék öt. perc szünetet adni. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Élénk felíciáltások balfelől : Éljen Rakovszky I Taps balfelől.) (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Rakovszky István képviselő urat illeti a szó. Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Beszédem fonalát ott hagytam el, hogy a jogbiztonság nincs biztosítva. Abban a pszichológiai légkörben, amelyben a királykérdés akuttá fejlődött, nem kis helyet foglal el az a sok visszaélés és panama, mely a közgazdaság terén akkor harapódzott el, amikor a társadalom legnagyobb rétegei nyomorban tengődtek, alig tudták magukat fentartani és ugy látták, hogy az állam nagyon nehezen tud a hónuk alá nyúlni, hogy őket támogassa és életfentartásukat csak nyomorúságosan is biztosítsa. Voltak itt széna-, sertés-, ló-, marha-, romlott árpa-panamák és utoljára jött a hattyúdal-panama, a búzáid vite-li panama, Hattyúdal-panamának nevezem azért, mert ez volt az utolsó ténykedés, mely nagyatádi Szabó István ministersége alatt lejátszódott. Szabó István (nagyatádi) : Nem áll ! évi január hó 21-én, szombaton. Rakovszky István : Ha nem áll, hát az utolsóelőtti. Szabó István (nagyatádi): Nem áll! Majd szembenézünk ezzel ! Rakovszky István : Igenis, ezek az állapotok annyira kétségbeejtőek voltak, hogy szintén hozzájárultak ahhoz a véleményhez, hogy itt változtatni kell a helyzeten, a változtatás pedig nem állhat másban, a rend másképen helyre nem áll, mint ugy, hogyha a király visszatér. Hozzájárult ehhez az, hogy itt szervezetek voltak, amelyek titokban államfunkciókat arrogáltak maguknak és ilyen funkciókét végeztek. Ezekről a szervezetekről azt hittük, hogy a kormány beleegyezése nélkül működnek, amikor egyszerre gróf Bethlen István, akkor, amikor a salak és a színarany közt a választóvíz szerepére vállalkozott,ezeket a maga szervezeteinek nevezte, azt mondván, hogy vannak szervezeteim, melyek a baloldali és jobboldali forradalom ellen működésbe hozhatók. Az államnak, egy erős, tekintéllyel biró kormányzatnak semmiféle ilyen szervezetekre, amelyek törvényellenesek, szüksége nincs. A közbiztonság, a közrend fentartására itt van a rendőrség, mely törvényen alapszik, itt van a csendőrség, mely szintén törvényen alapszik, s ha mindez nem elegendő, itt van a hadsereg, amely törvényen alapszik ; de hogy itten társaságok titkos eskükkel, titkos összejövetelekkel arra szervezkedjenek, hogy az állampolgárok egy része fölött, mely gyanús előtte, az ellenőrző hatalmat gyakorolják, azokat kikémleljék, ezt egy rendezett állam el nem ismerheti, nem tűrheti. A régi időkből ismerünk mi ilyen titkos szervezeteket. KlSS Menyhért: Keresztény társadalmi szervezetek, tömörülések ezek ! Rakovszky István : A társadalmi szervezeteknek semmi szükségük sincsen arra, hogy detektiveket tartsanak, akiket Svájcba küldenek ki, és semmi szükségük sincs arra, hogy ezek jelentéseket küldjenek Gömbös urnák ; semmi szükség sincs arra, hogy társadalmi szervezetek e ellenőrizzék a többi állampolgárokat. Ezek társadalmi hamis cégér alatt működő politikai szervezetek, melyeknek a törvények és alapszabályok értelmében ilyen ténykedéshez joguk nincs. Ismerünk mi ilyen titkos szervezeteket a múlt századból is. Ilyen volt a karbonárik, a maffiák, a nihilisták szervezete, amelyeknek mindig egy ellensúlyozó titkos szervezet volt a következménye ; ilyen volt az ochrana, a Giitzel stb. Ez nem a jogrend megnyilvánulása, nem a jogrend bizonyítéka ; ez annak a bizonyítéka, hogy jogbiztonság, jogrend ebben az országban nincs, amig ilyen társadalmi cégér alatt működő politikai szervezetek garázdálkodnak. (Mozgás a jobboldalon.) Kiss Menyhért (közbeszól Zaj). Rakovszky István : Ha a t. képviselő ur nem tudja, nem ismeri : én igazán nem fogom magamnak azt a fáradságot venni, hogy meggyőzzem, mert olyan ártatlan még a képviselő ur a politikai életben, hogy nem akarom a jó erkölcseit megrontani. (Derültség balfelől.)
