Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-293

300 A nemzetgyűlés 293. ülése 1922, kormány egész nyíltan összeköttetésbe lépne az SHS kormánnyal. Küldjön ki mindkét kormány teljhatalmú megbízottat és ez a két ember intézze a határmenti gazdasági kérdéseket, mert lehetetlen állapot, hogy ezek a földek parlagon maradjanak. Mindkét államnak érdeke, hogy azok meg legyenek munkálva. Ez a két megbízott teljhatalommal megbízva, két-három nap alatt el fogja intézni ezeket a kérdéseket, megnyílik a forgalom és mindenki munkálja a földjét addig, amig a határkérdést a határkiigazitó bizottságok véglegesen el nem intézik. Kérem a kormányt, hogy ez irányban is sürgősen intézkedjék, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Nem zárkózhatom el azon kérdés felvetése alól sem, hogy elvégre itt a legfőbb ideje, hogy felvegyük az érintkezést a szomszéd államokkal. Nem tudom, miért zárkózik el a külügyi kormány ettől . . . Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Dehogy zárkózik el ! Prakatur Tamás : .., igaz, azt is hallottam, hogy a szomszéd államok zárkóznak el. Ennek egyedüli oka az, hogy a külföldi lapokban állandóan el van terjedve, hogy Magyarországon fegyverkezés, kardcsörtetés. folyik és hogy mi régi határainkat fegyverrel akarjuk visszaszerezni. Azt hiszem, hogy az utód- és a szomszéd államok belátják azt, hogy nekünk ahhoz feltétlen jogunk van, hogy követeljük régi határainkat. Belátják ők ezt, és ha mi csak ezt hangoztatjuk, ez nem lehet akadálya annak, hogy a nemzetközi érintkezést. felvegyük. Meg kell azonban győznünk az utód- és a szomszéd államokat arról, hogy a kardcsörtetésre és fegyverkezésre vonatkozó külföldi hírek alaptalanok, meg kell győznünk őket arról, hogy nem fegyverrel, Mannlicherrel, géppuskával akarjuk az ország integritását visszaszerezni, hanem.,az igazság fegyverével (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) és a meggyőzés eszközeivel. (Helyeslés.) Azt hiszem, ha ezt megértetjük velük, felvehetjük a barátságos érintkezést velük, amelyre nekünk is és nekik is egyaránt szükségünk van. (Helyeslés jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Kiváltkép az SHS államról kívánok nyilatkozni. Én, aki az egész megszállás ideje alatt, amíg az SHS hatóság Baranyában volt, ott voltam és aki a szerbek részéről állandó üldözés, ismételt internálásokban részesültem, aid nem voltam grata persona, igaz, hogy ők sem az én szememben, de elfogulatlanul azt mondhatom, hogy nekem, aki érintkeztem velük és a nyelvüket is birom, meg kell állapítanom, hogy a szerbiai nép maga, legyen az polgár, vagy tartozzék az illető az intelligenciához, gyűlölettel a magyar nemzet iránt nem viseltetik. Bizonyos megértést, bizonyos közeledést*lehet tapasztalni ottan és azt hiszem, ha mi keresnők az érintkezés szálait, meg is találnók. Én azt mondom, ha konktroverzia van a két nemzet között, azt a renegátok csinálják, akik mindenféle gyalázatos rágalmakkal iparkodnak elévi január hó 20-án, pénteken. idegeníteni egymástól a magyar és szerb nemzetet. (Ugy van! ügy van! a baloldalon.) Berki Gyula : Az Andricsok ! Prakatur Tamás: Azt hiszem, ha a kormány közvetlenül megpróbálná az érintkezés szálait felvenni, nem ütközne nagy nehézségekbe. Feltétlen és sürgős szükség van erre nemcsak gazdasági és kereskedelmi szempontból, de különösen az elszakított véreink érdekében is, akiknek sorsát és helyzetét lényegesen enyhitené az, ha a két ország a barátságos érintkezés szálait felvenné. T. Nemzetgyűlés ! A felhatalmazási törvényjavaslat több módosítást eszközöl a vagyonváltságról szóló II. törvény egyes szakaszain. Magam is bátor leszek néhány módosítást és kiegészítést javasolni. Tudniillik a vagyonváltságról szóló II. törvény 6. §-a bizonyos kedvezményeket állapit meg, amennyiben azt mondja, hogy 11 az a katona, aki egy évig frontszolgálatot teljesített vagy az a katona, aki 50%-os munkaképtelen, hadirokkant, annak a földvagyonváltság csak kétharmadrészét kell megfizetnie. Ugyanezt a kedvezményt megadja a törvény a hadiözvegyeknek is, akiknek legalább 2 gyermekük van. Ezt az intézkedést, amelyet helyeslek, kiegészíteni óhajtanám azzal, ami szintén jogos és méltányos. Tudniillik nagyon sok családapa van, aki 60—70 éves korában van ma és akinek egy-két fia el is vérzett a harctéren, vagy mint rokkant jött haza, vagy esetleg két évig frontszolgálatot teljesített, semmiféle ilyen kedvezményben nem részesül, mert nálunk nincs meg az a szokás, hogy az apa fiaira a vagyonát még életében ráíratja, ami a németeknél megvan. így az az apa, aki fiát elvesztette vagy akinek munkaképes fia a háborúban rokkant lett, semmiféle kedvezményben nem részesül, pedig indokolt, hogy ő is kedvezményben részesüljön a vagyonváltságnál. Ugyanez áll az özvegyekre. Nem vagyok barátja annak sem, ami most minden téren érvényesül, hogy a gyermekek számához kapcsolnak bizonyos kedvezményeket . (Egy hang a baloldalon : így folitihai jogokat is !) Helyeslem azt, hogy a honorálás inkább az adónál legyen, de speciell a hadiözvegyeknél nem kötném ki, hogy hány gyermeke van, mert mondjuk, hogy nincs több gyermeke, Csak egy, de arról, hogy a férje fiatalon bevonult és elesett, ő nem tehet. Megkell adni neki is azt a kedvezményt, ami a kétgyermekes hadiözvegyeknek megvan. (Mozgás.) Ezért a vagyonváltságról.szóló II. törvényjavaslat 6. §-ához a következőket vagyok bátor indítványozni (olvassa) : »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy ezen szakaszban irt kedvezmények megilletik azt a szülőt is, akinek fia legalább egy évig arcvonalbeli szolgálatot teljesített, akinek fia 50%-ig hadirokkant, akinek fia elesett. Arcvonalbeli szolgálat igazolásául más okirat híján a községi elöljáróság bizonylata fogadandó el.« Ezt azért óhajtom különösen, mert ma kevés embernek van katonai okmánya, amellyel igazolni tudná, hogy meddig teljesített arcvonalbeli szolgálatot, sok embernek nagyon nehéz ezt iga-