Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-293

300 A nemzetgyűlés 293. ülése 1922, kormány egész nyíltan összeköttetésbe lépne az SHS kormánnyal. Küldjön ki mindkét kormány teljhatalmú megbízottat és ez a két ember intézze a határmenti gazdasági kérdéseket, mert lehetetlen állapot, hogy ezek a földek parlagon maradjanak. Mindkét államnak érdeke, hogy azok meg legyenek munkálva. Ez a két megbízott teljhatalommal megbízva, két-három nap alatt el fogja intézni ezeket a kérdéseket, megnyílik a forgalom és min­denki munkálja a földjét addig, amig a határ­kérdést a határkiigazitó bizottságok véglegesen el nem intézik. Kérem a kormányt, hogy ez irány­ban is sürgősen intézkedjék, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Nem zárkózhatom el azon kérdés felvetése alól sem, hogy elvégre itt a legfőbb ideje, hogy felvegyük az érintkezést a szomszéd államokkal. Nem tudom, miért zárkózik el a külügyi kormány ettől . . . Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Dehogy zárkózik el ! Prakatur Tamás : .., igaz, azt is hallottam, hogy a szomszéd államok zárkóznak el. Ennek egyedüli oka az, hogy a külföldi lapokban állan­dóan el van terjedve, hogy Magyarországon fegy­verkezés, kardcsörtetés. folyik és hogy mi régi határainkat fegyverrel akarjuk visszaszerezni. Azt hiszem, hogy az utód- és a szomszéd államok belátják azt, hogy nekünk ahhoz feltétlen jogunk van, hogy követeljük régi határainkat. Belátják ők ezt, és ha mi csak ezt hangoztat­juk, ez nem lehet akadálya annak, hogy a nemzet­közi érintkezést. felvegyük. Meg kell azonban győznünk az utód- és a szomszéd államokat arról, hogy a kardcsörtetésre és fegyverkezésre vonat­kozó külföldi hírek alaptalanok, meg kell győz­nünk őket arról, hogy nem fegyverrel, Mannlicher­rel, géppuskával akarjuk az ország integritását visszaszerezni, hanem.,az igazság fegyverével (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) és a meggyőzés esz­közeivel. (Helyeslés.) Azt hiszem, ha ezt megértet­jük velük, felvehetjük a barátságos érintkezést velük, amelyre nekünk is és nekik is egyaránt szükségünk van. (Helyeslés jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Kiváltkép az SHS állam­ról kívánok nyilatkozni. Én, aki az egész meg­szállás ideje alatt, amíg az SHS hatóság Baranyá­ban volt, ott voltam és aki a szerbek részéről állandó üldözés, ismételt internálásokban részesültem, aid nem voltam grata persona, igaz, hogy ők sem az én szememben, de elfogulatlanul azt mondhatom, hogy nekem, aki érintkeztem velük és a nyelvüket is birom, meg kell állapítanom, hogy a szerbiai nép maga, legyen az polgár, vagy tartozzék az illető az intelligenciához, gyűlölettel a magyar nemzet iránt nem viseltetik. Bizonyos megértést, bizonyos közeledést*lehet tapasztalni ottan és azt hiszem, ha mi keresnők az érintkezés szálait, meg is talál­nók. Én azt mondom, ha konktroverzia van a két nemzet között, azt a renegátok csinálják, akik mindenféle gyalázatos rágalmakkal iparkodnak el­évi január hó 20-án, pénteken. idegeníteni egymástól a magyar és szerb nemzetet. (Ugy van! ügy van! a baloldalon.) Berki Gyula : Az Andricsok ! Prakatur Tamás: Azt hiszem, ha a kormány közvetlenül megpróbálná az érintkezés szálait fel­venni, nem ütközne nagy nehézségekbe. Feltétlen és sürgős szükség van erre nemcsak gazdasági és kereskedelmi szempontból, de különösen az elsza­kított véreink érdekében is, akiknek sorsát és helyzetét lényegesen enyhitené az, ha a két ország a barátságos érintkezés szálait felvenné. T. Nemzetgyűlés ! A felhatalmazási törvény­javaslat több módosítást eszközöl a vagyon­váltságról szóló II. törvény egyes szakaszain. Magam is bátor leszek néhány módosítást és ki­egészítést javasolni. Tudniillik a vagyonváltság­ról szóló II. törvény 6. §-a bizonyos kedvezmé­nyeket állapit meg, amennyiben azt mondja, hogy 11 az a katona, aki egy évig frontszolgálatot teljesí­tett vagy az a katona, aki 50%-os munkaképtelen, hadirokkant, annak a földvagyonváltság csak kétharmadrészét kell megfizetnie. Ugyanezt a ked­vezményt megadja a törvény a hadiözvegyeknek is, akiknek legalább 2 gyermekük van. Ezt az intézkedést, amelyet helyeslek, kiegé­szíteni óhajtanám azzal, ami szintén jogos és mél­tányos. Tudniillik nagyon sok családapa van, aki 60—70 éves korában van ma és akinek egy-két fia el is vérzett a harctéren, vagy mint rokkant jött haza, vagy esetleg két évig frontszolgálatot teljesített, semmiféle ilyen kedvezményben nem részesül, mert nálunk nincs meg az a szokás, hogy az apa fiaira a vagyonát még életében ráíratja, ami a németeknél megvan. így az az apa, aki fiát elvesztette vagy akinek munkaképes fia a háború­ban rokkant lett, semmiféle kedvezményben nem részesül, pedig indokolt, hogy ő is kedvezményben részesüljön a vagyonváltságnál. Ugyanez áll az özvegyekre. Nem vagyok barátja annak sem, ami most minden téren érvényesül, hogy a gyer­mekek számához kapcsolnak bizonyos kedvezmé­nyeket . (Egy hang a baloldalon : így folitihai jogokat is !) Helyeslem azt, hogy a honorálás in­kább az adónál legyen, de speciell a hadiözvegyek­nél nem kötném ki, hogy hány gyermeke van, mert mondjuk, hogy nincs több gyermeke, Csak egy, de arról, hogy a férje fiatalon bevonult és elesett, ő nem tehet. Megkell adni neki is azt a ked­vezményt, ami a kétgyermekes hadiözvegyeknek megvan. (Mozgás.) Ezért a vagyonváltságról.szóló II. törvényjavaslat 6. §-ához a következőket vagyok bátor indítványozni (olvassa) : »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy ezen szakasz­ban irt kedvezmények megilletik azt a szülőt is, akinek fia legalább egy évig arcvonalbeli szolgálatot teljesített, akinek fia 50%-ig hadirokkant, akinek fia elesett. Arcvonalbeli szolgálat igazolásául más okirat híján a községi elöljáróság bizonylata foga­dandó el.« Ezt azért óhajtom különösen, mert ma kevés embernek van katonai okmánya, amellyel igazolni tudná, hogy meddig teljesített arcvonalbeli szolgálatot, sok embernek nagyon nehéz ezt iga-

Next

/
Thumbnails
Contents