Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-293

À nemzetgyűlés 293. ülése 1922. zolni. Tehát ha ezt községi igazolvánnyal igazolja, mert azt minden község tudja, hogy ki meddig teljesített arcvonalbeli szolgálatot, ezt a községi igazolványt fogadják el, mert megesik, hogy valaki két évig is volt a fronton, de azt más okirattal igazolni nem tudja. A hadiözvegyekre vonatkozólag ugyanezt kivánom, hogy t. i. az 1921, évi XLIV-ik te. 6. §-ában a hadiözvegyeknek biztosított kedvezmény megilleti azt a hadiözvegyet is, akinek legalább egy gyermeke van. Elnök : Kérem, képviselő ur, ha jól értettem, a törvényjavaslat egy szakaszához ad be most módosítást. Prakatur Tamás: Igen. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy sziveskejdék ezeket a módosításokat az illető szakasznál előterjeszteni, mert máskülönben amikor a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik, akkor a képviselőknek módositó indítványa önmagától elesik. Prakatur Tamás: Majd előterjesztem ott is. * Elnök : Ugyanazt az indítványt, amelyet a Ház egyszer már elvetett, ugyanazon törvényjavaslatnál még egyszer előterjeszteni nem lehet. Méltóztassék tehát a részleteknél előterjeszteni. Prakatur Tamás : Akkor most visszavonom és előterjesztem majd az illető szakasznál. T. Nemzetgyűlés ! Ugyancsak szükséges a kormánynak egy nyilatkozata a vagyonváltságról szóló törvényjavaslat 5. §-a magyarázata tekintetében. Ezen szakasz 2. pontja azt mondja, hogy az 1921. évre kivetett ártéri járulékok ötszörös öszszege levonandó a vagyonváltságból. Folytatólag pedig azt mondja ez a törvényszakasz, hogy a 2. pont szerint levonandó ártéri járulékok összege a vagyonváltság kivetése idejében megállapított búzaárral számítva vonondó le. Ez általában zavart okos az adózásban. Egy példával fogom ezt megvilágítani. Mondjuk, fizet valaki évi 200 korona ármentesitési költséget 1921-ben ; ennek ötszöröse a törvény szerint lerovandó volna, vagyis 1000 koronát kell levonni. Ha ugy magyarázzuk ezt, hogy a most megállapított búzaárral legyen számítva, ami a legújabb megállapítás szerint — ugy emlékszem — 2200 korona, akkor ez megfelel körülbelül 46 kiló búzának, vagyis ilyen magyarázat mellett csak 460 korona volna levonható ; holott véleményem szerint ez nem helyes értelmezése a törvénynek, már pedig az adóhivatalok ezt igy értelmezik. A búzaár megállapításának tulajdonképen mindaddig nincs helye, amig a kedvezményes fizetésnek ideje le nem jár. A törvény 4. §-a ugyanis azt mondja, hogy a búzának ezt az árát 1000 koronánál nagyobb összegben nem lehet megállapítani az olyan váltságkötelezettel szemben, aki fizetési kötelezettségének a törvény életbelépésének napjától számított három hónapon belül eleget tesz, tehát a törvény azt mondja, hogy addig, amig a kedvezményes 1000 koronás fizetési ár fenáll, addig más búzaár nincs, tehát a fent emiitett példa szerint a levonás nem 460, hanem 1000 korona. Ez a kedévi január hó 20-án, pénteken. 301 vezményes búzaár január 15-ikéig volt érvényben, aki tehát az, ármentesitési költséget levonja, 1000 koronás búzaárban kell hogy ez a levonás megtörténjék, nem pedig abban a búzaárban, amelyet a kormány megállapított, arra számítva, hogy most már megszűnt a kedvezményes búzaár, E tekintetben kérem a kormány nyilatkozatát, mert ez határozottan zavart idéz elő az adózás tekintetében.A határmenti földek vagyonválts?gára is szükséges fel hívnom a kormány figyelmét. Amint említettem, a határmenti községek nagyrészének birtoka túl van a demarkációs vonalon. Ezek tehát ma nem fizethetik a vagyonváltságot azok után a földek után is, amelyek túl vannak a demarkációs vonalon, melyeket ők nem is művelhetnek és amelyek tulajdonképen ma tényleg nem az ő birtokuk. Szükséges, hogy a kormány e tekintetben intézkedést tegyen és mondja ki rendeletileg, hogy ha ezek a birtokok felszabadulnak határkiigazitás folytán, a tulajdonosaik a kedvezményes vagyonváltság fizetésének kedvezményében részesülnek még azután is, t. i. 1000 koronás búzaárban fizethetik a vagyonváltságot azon földek után, amelyek majd felszabadulnak. Ha például a határmegállapitó-bizottság kimondja, hogy X. Y. földjét visszacsatolja Magyarországhoz és ahhoz a községhez, amely ezidőszerint is Magyarországhoz tartozik, akkor az adóhivatal felhívást intéz az illető birtokok tulajdonosaihoz, hogy 30 napon belül fizessék meg a vagyonváltságot és ha 30 napon belül megfizetik, akkor a fizetés az 1000 koronás kedvezményben búzaárban történjék. (Helyeslés jobb felől.) Szóvá kell tennem a kormánynak azt a rendeletét, amelyet kibocsátott a vagyonváltság kedvezményes fizetési határidejének meghosszabbítására vonatkozólag. Ugy hallom, hogy a kormánynak megvan a hajlandósága ahdoz, hogy ezt a terminust még tovább kitolja és véleményem szerint szükséges is volna ezt legalább még egy hónapra kitolni. Szükséges ez azért, mert a hatóságok tulajdonkepen még ma sem tudják a vagyonváltságt örvénynek rendelkezéseit ; nem tudják kiszabni, nem tudják előírni az adót. A rendelet, amely meghosszabbította a kedvezményes határidőt, még azt'a hibás intézkedést is tette, hogy a jegyzők és az adóhivatalok nem kötelesek kiszámítani az adóváltságot. Ez helytelen intézkedés, mert hogy jut ahhoz az adófizető polgár, hogy ő számítsa ki saját adóját ? Ez soha nem volt. Elvégre a pénzügyi és közigazgatási hatóság arravaló, .hogy kiszámítsa az adót, mert az a falusi ember nem is tudja kiszámítani. Kiss Menyhért: Adják ki a végrehajtási utasítást. Prakatur Tamás: Én tehát kérem, hogy hosszabbítsák meg még egy hónappal a kedvezményes vagyonváltság fizetésének határidejét, egyúttal azonban utasítsa a kormány az összes hatóságokat, hogy a legnagyobb pontossággal számítsák ki a vagyonváltság összegét, csinálják meg ezt, ha lehet egy hónap, de ha nem lehet, két hónap alatt és írják elő mindenkinek az adóját. Meg