Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-292
A nemzetgyűlés 292. ülése 1922. megindult ellenük az eljárás. Nagyon érdekes az erre vonatkozó utasítás, mely némi hasonlóságot mutat a mai viszonyokhoz. Ez 1836-ban volfc, egypár évvel azelőtt. Lingauer Albin : Az akkori Tomcsányi csinálta. BrÓdy Ernő : 1836 május 17-én a kancellária kijelentette, hogy szent kötelessége a rendet és alkotmányt — akkor is az alkotmányt és a rendet tartották szem előtt az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme alapján — fentartani és az ifjak egyesületéből kiindult agitáció szülte egyre nagyobbodó veszedelem ellen fellépni, meghagyja József nádornak, hogy szigorú titoktartás terhe alatt hivja fel Beöthy Sándort, a királyi jogügyek igazgatóját, Lapsánszky János, Lovassy László, Lovassy Feienc és Tormássy János elfogására és bebörtönzésére. Az elfogás éjjel, katonai erővel történjen. Az elfogotíaknái lefoglalt iratokról készitsenek pontos jegyzéket. Ennek és az iratoknak m'solatát a királyi jogügyek igazgatója a nádor utján küldje fel őhozzá ; ugy a nádor; mint az igazgató és minden hivatott tényezőt felelőssé tesz a parancs sürgős teljesítéséért és a titoktartáséit. Ugy az elfogásokról, mint az elfogottak ellen indítandó per menetéről havonkint jelentést vár. Ezen parancsot a nádor 1836 május 20-án kelt levelében közli a kir. jogügyek igazgatójával. Megtörténtek az elfogások. A Lovassyak ügyében egy Beniczky Ödön t. képviselőtársunkra emlékeztető eset történt. Lovassy Lászlót nem találták odahaza, ő értesült ióla, hogy keresik, jelentkezett, mire lefogták. Dinich Vidor: Tomcsányi lefogatta. BrÓdy Ernő : Lovassy László, Lovassy Ferenc, Tormássy János Békésből és Lapsánszky János — méltóztassék ezt a nevet megjegyezni, mert ez külön fejezet alá tartozik, mindjárt ki fogok térni rá, hogy Lapsánszky Jánosnak milyen szerepe volt az ügyben — el lettek fogva. Tankovich János : A kamarilla nyomása alatt, ugy-e ? Bródy Ernő : Igen, az akkori kamarilla alapján. Tankovich János : Ezzel csak nem lehet a karlistákat védeni ! Ez rossz példa ! Vázsonyi Vilmos: Kamarilla 48-ban is volt, Görgey mellett. Bródy Ernő: Megindult a per felségsértés címén és ezeket elitélték 10 évre. Tiz évet kapott Lovassy László és ugyancsak tiz évet Lapsánszky János. Hogy Lapsánszkynak milyen szerepe volt a pörben, arra nézve méltóztassanak megengedni, hogy felolvassam a következőket : Lovassy István, az atya, ugyanis több beadványt adott be fia érdekében. A harmadik beadványt a táblához Lovassy István 1837 január 17-én, tehát fia fogságának nyolcadik hónapjában nyújtotta be. Kérem, méltóztassanak ezt meghallgatni. Lovassy István azt irja ebben a beadványában, hogy az ahhoz mellékelt adatok alapján az egész nemzet előtt be fogja bizonyítani, hogy Lapsánszky feladó, sőt agent provocateur volt és elfogatását a körei vi január hó 19-én, csütörtökön. 293 mánnyal s fiskussal előre kicsinálta, hogy továbbá a fiskus a tanuk szerzésében lélekvásárlást űzött, s mégis csak két terhelő tanút sikerült fognia : Tarnayt és Párniczkyt, s ezek is csak pletykákat vallottak. Az egyik tanú — irja Lovassy István — azt vallotta, hogy Lovassy László kávéházban alacsony szót használt a királyról, de erre önönmagán kívül más tanút nem birt állitani. Ezen beadvány mellékletei igen érdekesek. Az elsőt méltóztassanak meghallgatni, Vinter János pesti szabómester felesége, Czveczinai Terézia és két leánya : Vinter Terézia és Viktória vallomását tartalmazza. Csontos Imre: Az előbb panaszkodott, hogy a kormány nem csinál semmit ! Most meg kibeszéli az ülést. BrÓdy Ernő : Nagyon kérem Csontos igen t. képviselőtársamat, várja meg beszédem végét, mert majd le fogom vonni á tanulságokat és lesz majd az én igen t. és szeretett bátyámhoz is néhány szavam. Jóérzésű derék magyar emberhez illő és szivhez szóló szavak ezek, tessék tehát meghallgatni. Vissza kell térnem ezekre a régi időkre, mert én nem tudok előhozakodni a mai riportokkal, mert nem vagyok sem kormánybiztos, sem nem voltam nyugatmagyarországi felkelő, ezekről nem tudok beszélni, csak a régi magyar időkből tudok érdekes adatokat idehozni. A mellékleten nagyon érdekes Vinter Jánosné vallomása. A nevezetteket Pesten Eckstein Rudolf pestvármegyei szolgabiró és Bód Dániel pestvármegyei esküdt hallgatta ki Lovassy István részére őfelsége kisebb kancelláriájából Somssieh perszonális aláírásával kelt birói parancsolat alapján. Vinter Jánosné azt vallotta, hogy Lapsánszky a kapura kifüggesztett hirdetőcédula folytán nála szobát vett ki. Mindig jól viselte magát. Az elfogását megelőző este azt mondta, hogy el fog utazni a bányavárosokba s barátai az éjjel érte fognak jönni. Akkor a házbért is előre kifizette. Éjjel azután egy darabig egészen felöltözve az udvaron járkált, majd bement a szobájába, öt-hat minutum után jöttek érte a katonák s elvitték. Hogy meg volt-e ijedve, azt a sokember miatt nem lehetett látni. A katonákkal együtt egy kaputba öltözött ur is jött, kiről később megtudták, hogy a királyi ügyész volt. Néhány nappal előbb Lapsánszky a konyhában Írásokat égetett el. Vinter Terézia még azt is vallja, hogy a kaput a katonáknak valószínűleg Lapsánszky nyitotta ki előre, mikor kint járt az udvaron, mert kapukulcs volt nála és zörgést nem hallottak. Vinter Terézia ugyanazt vallja, mint anyja és testvére. Ezen vallomások .világosan bizonyítják, hogy Lapsánszky a fiskussal összejátszott s hogy előzetes megbeszélés alapján fogták el. Ö maga nyitotta ki előre a kaput a katonáknak, akik őt letartóztatták. Vázsonyi Vilmos : Kettős szerepet játszott. BrÓdy Ernő: Lovassy László Bihar vármegye rendjéhez intézett levelében irja (olvassa) : »Lapsánszky feladó volt és nem bűntárs, ilyennek 37*
