Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-292
288 À nemzetgyűlés 292. ülése 1922. Bródy Ernő: Megnyugtathatom Csontos t. képviselőtársamat, bogy nem búsulok, én a női szavazati jog ni ve vagyok. Meskó Zoltán : Ha annyi nőnek adnak szavazati jogot, ahányan jelentkeznek, kevesebb lesz a számuk, mint a hivatalnoknőké ! Csontos Imre : Ha mi haragudnánk, az még megjárná. De mi nem haragszunk, pedig a mieinket nyomják vissza ! (Derültség és zaj half elől.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a párbeszédeket abbahagyni. Méltóztassék folytatni, képviselő ur. Bródy Ernő : Mondom, a lajstromos szavazás szintén összefüggésben van ezzel a kérdéssel. Vagy lajstromos lesz a szavazás, vagy pedig — ugy, amint jelenleg — kerületenként történik. De hogy egy városban lajstromos legyen, az egész országban pedig kerületi, én ezt az ujitást nem helyeslem. Áz ilyen nagy kérdésekben Magyarország ne akarjon teljesen úttörő lenni. Itt van ebben a kérdésben egész Európa, amely nekünk is szolgálhat példaképül. Nem kell nekünk ezen a téren, az ilyen kérdésekben újítóknak lennünk, egészen helyesen és jól fogunk cselekedni, ha a külföldön bevált demokráciák tanait magunkévá tesszük. Mivel pedig sehol a világon nincs az, hogy csak egy városban lajstromos a szavazás, másutt pedig kerületi, ne tessék ilyen kísérleteket Magyarországon sem behozni. Meskó Zoltán : Nem kell sehol a lajstromos rendszer ! Bródy Ernő : A választói jognak egységesnek és osztatlannak kell lenni ; vagy kerületi, vagy lajtromos rendszer legyen. A lajtsromos rendszernek vannak előnyei és hátrányai s a kerületi rendszernek szintén vannak előnyei és hátrányai. Mi hozta elő a lajstromos szavazási rendszert ? Meskó Zoltán : A pártvezérek elhelyezkedése. Bródy Ernő: Az, hogy a kisebbségeknek nem volt meg a képviselete ; a lajstromos rendszer jelentette az arányos választást, és a kisebbségi rendszert, mert eddig mindig csak pár szavazaton múlt az, hogy egy többségi párt megszerezze a maga voksait, ellenben igy, ha egy tekintélyes pártnak mint kisebbségnek megvannak a szavazatai az egész országban, ez a párt is érvényesülhet, szóval, az országban levő összes komoly, életképes pártok megfelelő arányban, erejükhöz és természetükhöz képest jelentkeznek és megnyilatkoznak. Nagyon helyes tehát á lajstromos választási rendszer, amely a többségi rendszertől eltérőleg az országban képviselt valamennyi pártnak megnyilatkozását lehetővé teszi. A magam részéről azonban nem helyeslem, hogy ezt csak egy városra terjesszék ki és épen Budapestre, hogy ez a bűnös -Budapest legyen kísérleti telep a lajstromos választásra. Lingauer Albin : Csak ravasz trükk ! Bródy Ernő : A választói jog kérdése nem áll egyedül ; szigorúan és szorosan összefügg ezzel a választások tisztaságának kérdése. (Ugy van ! halfelől.) Szigorúan és szorosan összefügg ezzel évi január hő 19-én, csütörtökön. azoknak a garanciáknak kérdése, hogy miiyen körülmények között mehetünk bele egy választásba, vájjon van-e jogunk és okunk félni egy terrortól, a népszavazat meghamisitásától, vagy pedig nyugodtan, felemelt fővel, erőnk tudatában mehetünk bele egy választásba. Ez a kérdés, és nekünk biztositanunk kell a választások és a mandátumok feletti bíráskodást. Meg kell jegyeznem, hogy a nemzetgyűlés ebben a tekintetben elég jól funkcionált, különösen a mandátumok elbírálásának kérdésében, de mégis kérdés, hogy megfelelő szerv niarad-e maga a nemzetgyűlés. Régebben a Curia végezte ezt el. Nem volna-e helyes ismét a Curiára, vagy más bíróságra, más szervre bízni a bíráskodást? Szóval, ezek a kérdések összefüggnek egymással és a választói jog problémájával összefügg a kivételes hatalomnak kérdése is. (Zaj.) Ma még mindig létezik kivételes hatalom. Ma a háború és a forradalmak után még mindig kivételes hatalom jogcímén kormányoznak. Engedelmet kérek, ennek van határa. A kivételes hatalomnak meg volt az értelme és célja a háborúban. A háborúban nem lehetett meglenni kivételes hatalom nélkül. Amikor a háborúban voltak a maximálások, a rekvirálások, a katonaság ellátásának kérdése, akkor szükség volt a kivételes hatalomra. Amikor maga az állam egy törvényen Mvüli állapotba helyezkedik, amikor a gyilkolás meg van engedve és legalizálva van, akkor a törvények nem uralkodnak s akkor kell hogy törvényen kívüli, rendkívüli állapotok legyenek. Ennek meg volt a célja, az értelme és hivatottsága a háború alatt. Én, mint objektív ember, elismerem, hogy a kivételes hatalomról nem is lehet Magyarországon átugrani a normális állapotokba. Fangler Béla : Azután jön az amnesztiakorszak ! Bródy Ernő : De ez olyan dolog, hogy itt vannak bizonyos illendőségi szabályok ; bizonyos határon és mértéken túl már nem illik kivételes hatalommal élni. Engedelmet kérek, az igazságszolgáltatás terén pl. még mindig szabad kivételes hatalommal élni ? Szabad-e még előfordulnia annak, hogy katonai, hatóság beleszóljon polgárok jogviszonyaiba ? Ez csakis egy jogcímen lehetséges : a kivételes hatalom jogcímén. A nemzetgyűlés törvényt hozott erről, maga is érezve, hogy szükséges a kivételes hatalomnak meghosszabbítása. Azt mondja a törvény az első szakaszában : »Tekintettel a háború és a forradalom következtében előállott rendkívüli viszonyokra, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényekben -foglalt felhatalmazásokon alapuló kivételes hatalom időpontja — ezt sokan nem tudják, méltóztassanak figyelni — a békeszerződés megerősítésétől számított egy évre meghosszabbittatik. A békeszerződés megerősítése 1920. év júliusában megtörtént, tehát az a kivételes hatalom csak |L921. évi juliusig állott fenn törvényes alapon. Vázsonyi Vilmos : Az is benne van a törvényben, hogy : ha közben meg nem szüntetik.
