Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-287
A nemzetgyűlés 28?. ülése 1922. Elnök : Kénytelen vagyok figyelmeztetni a képviselő urakat, hogy most Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Méltóztassék folytatni képviselő ur ! Rassay Károly : Ebben a kérdésben a jogi helyzet jelér kg a következő ; A nemzetgyűlés összeült 1920 február r 16-án, meghozta az 1920. évi I. te.-et, és abban kifejezésre juttatta azt az akaratát, hegy amennyiben uj választói jogot nem feg hozni, vagy nem hozhat, akkor az uj választásnak más alapon, mint az u. n. Fdedrichféle törvényesített rerdeletek alapján meg^jtetri nem szabad. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ugyan akkor abban az 1920. évi I. tc-ben azt is megmondotta a nemzetgyűlés a törvény erején él fegva, hogy miért tartotta szükségesnek ezt az intézkedést, hogy miért tartotta egyáltalában szükségesnek azt, hegy nemzetgyűlés üljön össze, mordván : Három faktora van az állami életnek, a király, a főrendiház és a képviselőház, s ezen hárem faktor közül kettő nem tudta betölteni a működését, sem a főrendiház, sem a király, aki lemondó levelével eltávozott az országból. Már most ebben a tekin tétben a helyzet valamiképp módosult. (Halljuk I Halljuk! balfelől.) Az 1920. évi I. te. kormányzót választott, ráruházta az államfő jogait, de azokat az erkölcsi és jogi nehézségeket, amelyek a főrendiháznak újból való működése elé tornyosultak, s amelyeket ebben a törvéryben és annak indokolásában a nemzetgyűlés kifejtett, ezeket az okokat, nem tudta mai napig sem megszüntetni, ezek ma is fennállanak. Ha tehát ma szétoszlik a nemzetgyűlés, akkor tulajdorképsn ugyanúgy megáll a törvénynek ez a kijelentése, hegy az állami élet régi formái között az alkotmáryos élet nem gyakorolható, mint ahogy fennállott ez 1920 február 16-án. T. Nemzetgyűlés ! Majd leszek bátor rámutatni arra, hogy ezt az igen t. kormány is érzi, mert valamik épen gondoskodni kivan arról, hogy ezt a közjogi nehézséget elhárítsa. Az 1920 : 1. te. 13. §-a rendelkezik abban a tekintetben, hogyha a kormányzó feloszlatja a nemzetgyűlést, akkor a Fried rich-féle választói jog alapján kell választani, amennyiben még uj választói törvény nem alkottatott, s egyben eldönti azt a kérdést is, hogy ekkor uj nemzetgyűlést kell egybehivni. (Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Kétségtelen ! Rassay Károly : Erről nem lehet beszélni, ez igy van ! De most előjöttek a patentirozott közjogi bölcsek, akik mindig igyekeznek az abszolutizmusrak egy kis ararybidat épiteri, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) s kezdték azt magyarázni, hogy igen, 1922 február 16-a előtt ez a jogi helyzet ; de ha a nemzegyűlés abból az okból megy szét, mert letelt a kétévi határideje, akkor nir.es rendelkezés, tehát kell keresni egy uj választói jogot. Rupert ReZSŐ : A legtisztességtelenebb szofizma. ! Sándor Pál : Mindig találnak valamit ! (Zaj.) évi január hó 13-án, pénteken. 23 Rassay Károly : Nem hiszem, hogy akadjon bölcs ember, de akadjon becsületes ember is, aki elfogadjon egy olyan magyarázatot, hogyha ez a nemzetgyűlés 1922 február 14-én megy széjjel, akkor kell választani általános, titkos, községenkénti választás alapján, ha azonban két napig még várnak vele s 1922 február 16-án megy szét, akkor már nem lesz nemzetgyűlés, akkor jön a helyébe valami uj országgyűlés, és akkor már választani fognak, nem titkos, nem általános és nem községenkénti választói jog alapján. (Igaz! Ugy van ! i a szélsőbaloldalon. Zaj jóbbfelől és a középen.) Uraim, ez ellen a magyarázat ellen nemcsak a jogászi érzék, de a tisztesség érzéke is kell hogy tiltakozzék. (Egy hang jóbbfelől : Ez igaz !) Rupert Rezső: Majd elbánnak veletek! Legyetek nyugodtak ! Rassay Károly : Érzi ezt a kormány is, bármily kedves volna is szivének egy ilyen magyarázatot elfogadtatni a nemzettel, érzi, hogy itt valami baj lesz. Es miképen kivánja ezt a nehézséget áthidalni ? Egész egyszerűen ugy, hogy azt a közjogi akadályt, amely egy országgyűlés összehívása elé hárul, el akarja távolitani az útból. T. Nemzetgyűlés ! Mint méltóztatnak tudni, a mai napon a közjogi bizottság egyszerre csak napirendjére tűzte a felsőház reformjáról szóló javaslat tárgyalását. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kerekes Mihály : Épen csak erre van szüksége a magyar népnek l Szilágyi LajOS : Ez a legsürgősebb ! Rupert ReZSŐ: Majd meglátjátok, hogy milyen nagy urak lesztek, ha főrendiház lesz. Drozdy GyŐZŐ : Kuna P. András örökös tag lesz ! (Derültség balfelől.) BenkŐ Gábor: Inkább lehet, mint egy főherceg ! Dinich Vidor : Te is ott leszel, nemzet századosa ! (Derültség balfelől. Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Csontos Imre: Az a baj, hogy lácsufolják az embert. Drozdy GyŐZŐ : Az a baj, hogy nem tiltakoztok az ilyesmi ellen. CsontOS Imre: Légy meggyőződve, hogy tudjuk a kötelességünket ugy, mint te. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, sziveskedjenek csendben lenni. Méltóztassék folytatni. Rassay Károly : Nem olyan ártatlan dolog az, t. Nemzetgyűlés, hogy a felsőház reformját ilyen hirtelen és igy suba alatt előveszik, nem pedig azért, mert ezen az utón akarnak egy olyan jogi helyzetet teremteni, amellyel lelkiismeretüket megnyugtathatják. Azt fogják mondani önöknek, hogy a választói jog kérdése egy nehéz, komplikált kérdés, azt előbb még pártközi értekezlet elé kell vinni, minden szempontot figyelembe véve le kell tárgyalni, s mivel addig nem maradhat munka nélkül a nemzetgyűlés, hát tárgyalja le közben a felsőház reformját. És ha elég naiv lesz a nemzetgyűlés ahhoz, hogy beugrik, akkor mi fog történni ?
