Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-287

24 A nemzetgyűlés 287. ülése 1922. l évi január hó 13-án, pénteken. Elérkezik február 16-ika, a felsőház reformja meg lesz szavazva, a választójoggal nehézségek lesznek — mert nem hiszem, hogy a kormány az ő antidemokratikus választójogát olyan simán keresztül fogja vihetni — s azt fogják mondani : letelt a határidő, a nemzetgyűlés feloszlott. És erre majd előállanak a következő okoskodással : A nemzetgyűlés csak két évre lett egybehiva. Minthogy időközben a főrendiház helyébe a felsőház törvénye megszavaztatott ; minthogy az államfő jogai a királyról a kormányzóra átruháztattak ; minthogy az állami élet vitele a régi alkotmányos formák között lehetségessé vált, ennélfogva nem nemzetgyűlést, hanem országgyűlést fogunk egybehivni, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és akkor fel fog merülni az a kérdés, hogy mivel pedig országgyűlési választójog nincsen, a nemzetgyűlés ilyet nem alkotott, ami egy volt és amelyre nézve az 1920. évi I. te. rendelkezett, az csak a nemzetgyűlésre vonatkozott, tehát nincs más megoldás, mint hogy az egyedül törvényes alapra helyezkedve, az 1918 : XVII. országgyűlési választói jogot léptessék életbe. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Ezt fogják, ezt akarják megcsinálni. MeskÓ Zoltán : Nem csinálják ! Sándor Pál : Sancta simpli

citas ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Ez a játék fog bekövetkezni. Rupert Rezső : Baj lesz belőle ! Szervezik a forradalmat ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Rupert Rezső képviselő urat figyelmeztetem, hogy a közbeszólásokból is baj lesz. (Derültség.) Rassay Károly : Ez a terv, melynek nyomán elindultak és amelyről meg vannak győződve, hogy önök jóhiszeműségükben nem fogják ezt észrevenni. Ezzel szemben önökre nézve, ha azt akarják, amit akarok én és akar a nemzetgyűlés minden egyes tagja, hogy egy ilyen játék, amely igenis, forradalomra fog vezetni, ne ismétlődhessék meg, igen egyszerű a védekezés, önök ép ugy átérzik a kormány összetételének jelentőségét, mint én. Látják, hogy Klebelsberg gróf a belügyminister . . . Griger Miklós: Aki Sopronban Tisza István tanítványának vallotta magát. Rassay Károly : . . . Bethlen István gróf a ministerelnök,Bánffy Miklós gróf a külügyminister... Drozdy GyŐZŐ: És Tomcsányi az igazságügyminister ! Rassay Károly : ... és tudniok kell, hogy ezek az urak és a hátuk mögött ülő és a nemzetgyűlés feloszlatását váró Ráday gróf ur is ezt a tervet készitik elő. Ha pedig önök is érzik, hogy ez a terv, akkor tenni kell ez ellen valamit és ennek orvossága — mint már mondottam — igen egyszerű. Csak át kell húzni ezt az átlátszó kis számítást. Szilágyi Lajos : Még pedig a kisgazdapártnak ! Ott van a felelősség ! Rupert Rezső: Hogy is lehet támogatni ezt a kormányt, amely 36 milliárddal fokozta a kiadásokat. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat,, sziveskedjének a szónokot csendben meghallgatni. Méltóztassék folytatni. Rassay Károly : Átkeli húzni ezt a számítást akkér t, hegy először is az 1920 :

1. tcikk 13. §-ának autentikus magyarázatot adjon a nemzetgyűlés nem is törvényben, hanem csak egy egyszerű ha\ tározati javaslatban. Azért mordom, hogy nem törvényben, mert az 1920 :

1. tcikket még formaiságában is egyedül mi hoztuk meg, az nem lett kihirdetve, ezt a törvényt még formaiságában is mi hoztuk meg egyedül, ez nem lett kihirdetve, ezt mi is hirdettük ki. Elsősorban tehát a nemzetgyűlésnek állást kell foglalnia egy határozati javaslatban, amelyben az ilyen törvényfélremagyarázás ellen tiltakozik. A másik pedig, t. nemzetgyűlés, amivel meg lehet és m/g kell akadályozni ezt a játékot, hegy a limine visszautasítsuk még a gondolatát is annak, hegy mirdaddig a felsőházi törvényt tárgyaljuk, amíg a választójog kérdése elintézve nincs. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Drozdy GyŐZŐ: Nem is fogjuk azt tárgyaki, az bizonyos ! Rassay Károly: Nemcsak azért, mert ez illogikus is volna, hiszen a világon még sehol sem tették meg azt, hogy előbb alkossanak egy felsőházat és esek azután jöjjenek egy alsóház, egy törvényhozó testület megalkotásával, hanem azért sem, mert az adott viszonyok között igen komoly aggodalmaimrak kell 1er rí, hegy itt ezt a pala mentet akarják kihasználri egy törvényellenes intézkedés és aktus céljaira. Épén ezért előterjesztem még a következő határozati javaslatot (olvassa) : »A nemzetgyűlés, mint az 1920. évi I. tcikk értelmezésére egyedül illetékes téïyezo kimondja, hegy a most idézett törvénycikk 13. §-ának egyedül helyes és alkotmányos értelme szerint, ha a nemzetgyűlés bármely, igy akár a jogszabályainkban megszabott kétévi időtartam lejárta okából is, hamarébb oszolna fel, mint mielőtt a nemzetgyűlés uj nemzetgyűlési vagy képviselőválasztási törvéryt alkotna, az uj nemzetgyűlés vagy képviselőház ellenkező jogszabály hiányában csakis a jelerkgi nemzetgyülsé összeülésére alapul szol* g41ó5984. M. E. sz. valamint ezeket kiegészítő és az 1920. évi I. te. 1. §-ában jóváhagyott rendeletekben megszabott választójog alapján hívható össze. Ezen törvényes magyarázattal ellerkező bármely kormányintézkedést a nemzetgyűlés már eleve is alkotmányellenesnek és semmisnek nyilvái it.« (Igaz ! Ugy van ! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Ezek-után legyen szabad örviden arról beszélnem, hogy milyen, lehet az a választójog, amelyet a nemzetgyűlés elfogadhat, amellyel meg szabad jelenni a nemzetgyűlés előtt. Erre igen röviden felelhetek : általános, titkos, községer kér ti választójog. (Felkiáltások : Nőkre is kiterjedő / Lajstromos !) Ha már felvetették a