Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-287
22 A nemzetgyűlés 287. illése 1922. évi január hó 13-án, pénteken. viselőtársam is kereste az okát annak, hogy miért nem oldottuk meg ezeket a kérdéseket ; csak nem vonta le a konzekvenciákat. Majd én le fogom vonni. Azért nem hozták ide, mert tudták, bogy e nemzetgyűlés ezeket a kérdéseket másképen mint demokratikus alapon meg nem oldhatja. (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tudták, hogy ha idehozzák, akkor itt elementáris erővel fog megnyilvánulni az az akarat, hogy itt többé a klikkek hatalma számára eszközöket nem szolgáltatnak. ( Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azért tehát, hogy ezt megakadályozzák, — mert ezt tudták — egyszerűen passzivitásra kárhoztatták a nemzetgyűlést, . . . Drozdy GyŐZŐ : Háromhavi szünetet adtak ! R assay Károly : . . . nem is hozták a törvényhozást abba a helyzetbe, hogy a feladatát teljesíthesse. Griger Miklós; Addig nem megyünk szét, amig meg nem csináljuk a választói jogot ! Ugron Gábor : A titkosságot akarják elsikkasztani ! Griger Miklós : Oktroy-rendeletbe nem megyünk bele ! Sándor Pál : Megint az orruknál fogva vezetik őket. (Zaj. Elnök csenget.) Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Ezért építettek az alacsony emberi indulatokra, azokat használták fel és ezzel prostituálták az egyeseket és a pártokat. Karafiáth Jenő : Parlamenti kifejezés ! Sándor Pál : Ezt lehet használni ! (Zaj.) Rassay Károly : Ezért az eredményért a felelősség elsősorban a végrehajtó hatalmat terheli, de terheli a nemzetgyűlést is, amelynek élete nem volt egyéb, mint szolgálata egyesek hatalmi vágyának, (Ellenmondások jobbfelől.) nem volt egyéb, mint a mandátum megmentése körül való kacsingatás. Szilágyi Lajos : Ki segit jobban : Nagyatádi, vagy az erőszak ? Ez a fődolog ! Bethlen vagy nagyatádi. Sándor Pál : Mind a kettő ! Szilágyi Lajos : Lehetőleg mind a kettő ! (Zaj.) Rassay Károly :. . . nem volt egyéb, mint gondtalan uszkálás az árral, amely a nemzet hajóját ahhoz a bizonytalansághoz vitte el, amelyben ma benne van. T. Nemzetgyűlés ! Ilyen körülmények között, ha látjuk a mulasztásokat, ha látjuk az elvégzendő feladatokat, amelyeket nem végeztünk el, s ha látjuk az okokat is, ma mér sajnos', hiába, amelyek megakadályoztak bennünket és látjuk saját hibánkat is, akkor nincs más hátra, mint hogy azon gondolkodjunk, hogy az előttünk lévő négy hétben mit tegyünk, és mivel csökkentsük azt a felelősséget, amely az egész nemzetgyűlésre ráhárul. (Egy hang jobbfelől : Azzal nem csökkentik, hogy egész nap beszélnek ! Zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Mondja meg a kormánynak !) Giesswein Sándor ; Hozzák ide a demokratikus választójogot ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat mind a két oldalon, ne méltóztassanak folyton társalogni. Méltóztassék folytatni S Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Ma már nincs más feladatunk, mint megteremteni mindazokat a jogi és erkölcsi feltételeket, amelyek a nemzetgyűlésnek lehetővé teszik, hogy egy uj törvényhozó testületet hivjon életbe. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a mi négyheti feladatunk, amelyet el kell végeznünk ebben a Házban. Ma már nem lehet beszélni közigazgatási reformról. Ez meg fogja magát bőszülni, mert az a közigazgatási apparátust, amely ellenséges érzéssel áll szemben a nemzetgyűléssel (Zaj.) és azokkal a gondolatokkal, akár a földreform kérdése legyen, akár egyéb demokratikus idea, amelyeket mi képviselünk, ma már kicserélni nem lehet. Ez a közigazgatás fogja — ha önök nem vigyáznak — még azt a választói névjegyzéket is összeírni, amelyet . . . Kerekes Mihály : Százszámra hagyják majd ki a neveket ! Rassay Károly : . . . produkálni fog önöknek az igen t. ministerelnök ur ! Ugron Gábor : Jön a munkapárt ! Kóródi Katona János : A régi munkapárt jön vissza ! Rassay Károly: Nekünk nincs más feladatunk — mert a megoldhatatlan feladatokon hiába kesergünk — mint a kormányzói hatalom időhöz kötöttségét megszavazni, erről törvényt alkotni és azután megalkotni a választói jognak és a felsőháznak törvényét. Nem ok nélkül emelem ki a sorrendet : a kormányzói hatalom időhöz kötése, választói jog és felsőház. Rögtön rá fogok mutatni arra, hogy miért. Mi ma a helyzet a választói jog kérdésében ? Ez is olyan kérdés, amelyben még a kormány részéről egyetlen becsületes, nyilt, hivatalos, illetékes nyilatkozatot nem kaptunk. Drozdy GyŐZŐ : Kószó már elszólta magát ! Rassay Károly: Tudom és hallom azt, hegy készitenek egy választójrgi törvényt. Da mi lesz akkor, ha tovább amerikázva ugy, amint most amerikáznak, ezt nem fegja tudni megszavazni a nemzetgyűlés ? Mi lesz akkor a helyzet \ Ebben a tekintetben ma teljes a zűrzavar és ebben a tekintetben egyetlen hivatalos ryilatkozat még világosságot rem derített (Igazi Ugy van ! a hal- és a szélsőbaloldalon.) MeskÓ Zoltán : Pártközi megállapodás alapjár ke 11 választani. (Nagy mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kerekes Mihály : Nem nemzetgyűlés a pártközi megálkprdás ! MeskÓ Zoltán : Azután ide hozni ! A múltban is igy volt ; a választójogi bizottság letárgyalta a választójogi törvér y ja vaslatot és azután ide hozta. Meg h 11 egyezni előszóra Rupert Rezső : Az 1920. évi I. tc-et feladtátok?
