Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-287
A nemzetgyűlés 287, ülése 1922. Sándor Pál : Szép kufárkodás ! Rassay Károly : Mindezt csak azért mondtam el, hogy jellemezve legyen a nemzet előtt, mi az a konstruktiv munka, amit az igen tisztelt ministerelnök ur és kormánya képvisel. Nem félek én ettől a politikától, mert én nem politikai vezérek mellé, *nem munkások mellé állottam oda ; én odaállottam a munkástömegek igazsága mellé és attól ilyen kis intrikával elválasztani a ministerelnök ur — sem engem őtőlük, sem őket éntőlem — nem lesz képes, (Ugy van ! a szélsőhalóidalon.) Sándor Pál : Előbb hazaárulók voltunk, mert velük mentünk. Rassay Károly : Midőn azt látom, hogy a törvényalkotás terén egy kétségbeejtő sikertelenség, a megoldhatlan problémák őrült tömege van, ami kell hogy megdöntse a nemzetgyűlést, és amikor azokat ideállítom eléje abban a gondolatban, hogy egy pár hét múlva el kell hagyniok ezt a tervet ; hogyha azt látom, hogy a társadalmi élet terén is milyen dekadencia, milyen zavar és bizonytalanság van : akkor el kell jutnom ahhoz a kérdéshez, hogy végeredményben mi az oka mindennek. (ügy van! halj elől.) Szilágyi Lajos : Ugy van, ezt kell megállapítani, mi az oka. Rassay Károly : En ugy érzem, hogy itt a szervezetben kell egy mérgező anyagnak lenni, amely nem engedi, hogy mi mindazt a produktivitást ki tudjuk fejteni, ami a jó szándékunk és elhatározásunk szerint kifejthető lenne. A nemzetgyűlés elé idézem azt a hangulatot, amelyben mi két évvel ezelőtt itt összegyültünk. Nem volt ennek a nemzetgyűlésnek egy tagja sem, aki a jóindulatát, a dolgozni akarását ne hozta volna ebbe a terembe. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És ha egyrészről ezt látom, másrészről pedig látom a sikertelenséget, az el végezetlen feladatok tömegét az elvégzett feladatok csekélységével szemben, akkor keresnem kell, hogy honnan van hát ez az eredménytelenség. Sándor Pál: Fejétől bűzlik a hal! Rassay Károly : önök tudják, hogy ennek a parlamentnek az utolsó parlamentáris kormánya az a Huszár-kormány volt, amely ezt a parlamentet életre hivta. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert utána, már amikor a SimonyiSemadam t. képviselőtársam kormánya jött, már akkor meg kellett ismerkednünk egy uj teóriával, azzal, hogy Magyarország külügyeit csak olyan külpolitikus képviselheti, aki egyetlen pártnak sem a tagja. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Drozdy Győző : Pártokon felüli ! Rassay Károly : Akkor már felállíttatott ez a tétel, és onnan kezdve fokozatos volt a lecsúszás, amig eljutottunk ehhez a kormányhoz, amelyre nézve én ki merem mondani, hogy semminemű gyökere nincs sem a parlamentben, sem a nemzetben. (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Huszár Elemér; Darabont-kormány! évi január hó 13~án, péntehen. 21 MeskÓ Zoltán : A többség a háta mögött van ! Huszár Elemér: Ahogy a többség a háta mögött van ! Rassay Károly : Ott van a mi betegségeinknek az alapoka, hogy ez a nemzetgyűlés történelmi hivatottságának megfelelőleg kitermelt magából egy végrehajtó hatalmat . . . Szilágyi Lajos : Ugy van ! (Halljuk ! Halljuk! baljelől.) Rassay Károly : ... és ez a végrehajtó hatalom a születésének első pillanatában ellenséges érzéssel állt szembe magával a nemzettel. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Ugy van, az eskütételnél ! Beniczky Ödön : Belerándult a karja ! (Derültség baljelől.) Rassay Károly : Nem tudott beleilleszkedni abba a gondolatba, hogy itt egy uj idő, egy uj szellem jött el és hogy mi ezt az országot demokratikus irányban akarjuk kormányozni, mert nem lehetett volna másként kormányozni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! baljelől. Elnök csenget.) A nemzetgyűlés megszületésének a körülményei, azok a fogadalmak, de, mondom, maguk a körülmények olyanok voltak, hogy itt ebben a nemzetgyűlésben öntudatosan mást mint demokratikus politikát csinálni, nem lehetett volna. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És ezzel a ténnyel szemben azt látjuk, hogy a demokratikus politikának a folytatását, a megvalósítását megakadályozták. Tisztelt Nemzetgyűlés ! A választói jog, közigazgatási jog és a többi alkotmánykérdések miért nem kerültek a nemzetgyűlés elé \ Vájjon a mindenkori kormányok nem tudták azt, hogy 1922 február 16-án e nemzetgyűlésnek élettartama lejár ? (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Dinich Vidor : Nem akarták tudni ! Rassay Károly : Vagy ma sem tudják még a választói jog tekintetében, — amire mindjárt rá fogok térni — hogy már csak négy hét van hátra ? Ha tudják, miért nem hozták ezeket a kérdéseket ide a nemzetgyűlés elé ? Ugron Gábor: Kényelmesebb az oktroj ! (Egy hang baljelől : A szurony !) Szilágyi Lajos : Kormányzási abszolutizmus ! Sándor Pál : Várják, hogy kifogyjunk az időből ! Drozdy Győző : Kormányzói abszolutizmus ! ( Za Í'> . •.,.., Elnök: Ha jól értettem, Szilágyi Lajos képviselő ur azt mondotta : »Kormányzói abszolutizmus.« Ugron Gábor : Kormányzási ! Elnök : Amennyiben ezt a kifejezést használta a képviselő ur, kénytelen vagyok őt a házszabályok értelmében rendreutasítani. Kuna P. András : Ugy is értette ! Rassay Károly : En meg fogom mondani, hogy ezeket a kérdéseket miért nem hozták ide a kormányok és miért nem hozták a nemzetgyűlést abba a helyzetbe, hogy ezeket a kérdéseket törvényhozási utón meg is oldhassa. Ferdiuandy kép-