Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-290

lí>0 A nemzetgyűlés 290. ütése 1922. évi január hó 17-én, kedden. Ezek után azt a kérdést vagyok bátor az összkormányhoz intézni (olvassa) : »Tisztelettel kérdem az ossz kormányt ól, hajlandó-e hozott határozatát megváltoztatva a pécsi honvédhadapródiskola épületét a pécsi egyetem rendelkezésére átengedni, a reáliskolát pedig a pécsi Ferenc Józseflaktanyában elhelyezni s ezzel nemcsak a pécsi egyetemre vonatkozó törvény végrehajtását lehetődé tenni, hanem Pécs város jogos kulturigényeinek kielégitését előmozdítani ?« (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a ministerelnók urnák. A kultuszminister ur kivan szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy az itt elhangzott interpellációra a ministerelnök ur megbízásából is, mint kultuszminister, akinek a tárcája körébe tartozik az ügy önmagában, a szükséges felvilágosításokat megadhassam. Mindenekelőtt a kormány nevében vagyok bátor hozzájárulni a Pécs városára vonatkozó azokhoz az elismerő megjegyzésekhez, amelyeket az igen tisztelt képviselőtársam szives volt az interpellációja folyamán megemlíteni. Pécs városa a Dunántúl kultúrájának az egyik erőssége, az egyik kulcsa, valóságos kulcsos városa a dunántúli magyar kultúrának, amelynek rendkívül nagy történelmi múltja van, igen jelentékeny jelene van és amelyet épugy a múltja, mint a jelene kétségkívül predesztinálnak arra, hogy a jövőben sokkal nagyobb arányokban bontsa ki a benne rejlő kulturális lehetőségeket, mint aminők most ebben a pillanatban, pláne egy megszállás, jóformán kirablás, megzsarolás után mutatkoznak. (Ugy van I Ugy van !) A magyar kormány a maga részéről Pécs városának ezt a törekvését a lehetőségig méltányolni és a rendelkezésére álló eszközökkel, amennyire lehet, előmozdítani is iparkodik. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Ami már most konkrété az egyetemnek Pécsett való elhelyezését illeti, itt legyen szabad talán azt kérnem, (Halljuk 1 jobbfelől.) hogy az egyetemnek Pécsett való elhelyezése dolgát szakítsuk külön azoktól a módozatoktól, amelyek mellett lehetséges lesz magát az elhelyezést végrehajtani. A nemzetgyűlés maga akarta Pécs kulturális jelentőségét megbecsülni, — ha szabad szerény véleményt nyilvánítanom erről — amidőn törvénybe iktatta, hogy a menekült Erzsébet-egyetemet Pécsett kívánja elhelyezni. Pécset tehát megilleti immár a törvénybe iktatott jog, hogy ezt az egyetemet megkapja. Más kérdés, t. Nemzetgyűlés, a módozat kérdése, amely mellett az egyetemet ott el lehet helyezni. Kétségen kívül a legegyszerűbb és a legközvetlenebb megoldási mód volna, hogy ha azon a nagyarányú áldozatkészségen kívül, amely mutatkozik különösen a pécsi püspök ur részéről, azonkívül a város vezetősége, de a megye részéről is, a hadapródiskola volna igénybevehető az .egyetem egyes fakultásainak, vagy pedig törzsépületének elhelyezésére. Van azonban, t. Nemzetgyűlés, más lehetőség is, amely talán ebben a pillanatban költségesebbnek és nehezebbnek látszik, de végrevalahára mégis csak lehetőség ; ennek következtében én a magam részéről nem tartanám elveszettnek az Erzsébet-egyetem Pécsre való elhelyezésének az ügyét abban az esetben, ha a hadapródiskolát nem lehetne erre a célra megkapnom. Azonban tisztelettel vagyok bátor azt is megemlíteni, hogy ha a hadapródiskolát nem kapjuk meg a pécsi egyetem elhelyezésére vagy egészben vagy részben, akkor az Erzsébet-egyetemnek Pécsett való elhelyezése rendkívül nagy nehézségekbe fog ütközni ( Ugy van ! half dói.) és azonkívül beláthatatlamil sok időt fog igénybe venni. Már pedig, t. Nemzetgyűlés, az egyetemnek helyzete, amelyben most van, nézetem szerint, sokáig nem tartható fenn. Nem azért, mintha az egyetem itt Budapesten szükséglakásokban elhelyezve, nem tudna tanári karának — és az ifjúságnak szintén —- áldozatkészségével kifejteni azt a működést, amely díszére válik magának ennek az egyetemnek, hanem azért, mert végre mégis csak átmeneti állapotban lévőnek tekinti magát itt Budapesten egyrészt, másrészt meg odalenn Pécsett nagy feszültséget okoz az egyetem folytonos várása. Én tehát ebben a konkrét kérdésben egyet mondok és kérek igen tisztelt képviselőtársamtól. Amit neki mondok és rajta keresztül Pécs városának is szeretnék mondani, az, hogy a kormány a maga részéről hajlandó mindent elkövetni, hogy az Erzsébet-egyetem Pécsre való elhelyezésének kérdését lehető gyorsan ugy oldja meg, hogy az Erzsébet-egyetem Pécsett már a most következő iskolaév első szemeszterében megkezdhesse a működését. (Helyeslés.) Tudom, hogy terminushoz kötni az ilyen kérdést rendkívül nehéz, de viszont azt is tudom, — ha szabad aposztrofálnom még egyszer azt a fanatizmust, amelyet t. képviselőtársam invokált — hogy ha megfelelő fanatizmussal fogjuk meg ezt a kérdést, akkor végre mégis sikerülni fog a terminust is megtartani. A másik, amit kérek t. képviselőtársamtól és rajta keresztül Pécs városától is, az, hogy ne méltóztassék már most azt kérni vagy követelni a kormánytól és a kultuszministertől, hogy az elhelyezés módja szempontjából végleges és konkrét válasszal szolgáljon. Ezt t. i. nem tudok adni. Hogy meg tudom-e kapni mégis a hadapródiskolát egészen erre a célra ä honvédelmi minister úrtól, ezt én nem tudom. Pécs városa az ügy mögött áll mint egy falanx, nagy lelkesedéssel és szinte már kissé az elkeseredésbe áthajló kitartással ; magam is ott állok szakadatlanul, a kormányelnök ur is szakadatlanul iparkodik ezt a kérdést ebben az irányban megoldani. Jóakarat mutatkozik tehát minden oldalról, s hiszem, hogy ha a honvédelmi tárcának szintén halaszthatatlanul sürgős kielégitest igénylő érdekeit is ki tudja a honvédelmi mi-