Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-290

A nemzetgyűlés 290. ülése 1922. évi január hó 17-én, kedden. 181 Rakovszky István : Ëpen az a baj, hogy nem tudjuk! Weiss Konrád : Nyilván a túloldalon sem tudják ! Rupert Rezső: Kíváncsiak vagyunk rá ! Weiss Konrád : A ministeriumban azt mond­ják, hogy most fognak majd »studirozni« felőle ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassék közbeszólni. Méltóztassék folytatni, képviselő ur. Friedrich István : T. Nemzetgyűlés ! (Hall­juk! Halljuk! half elől.) Újból felkérem a kor­mányt, amint már délelőtt is tettem, hogy sürgősen terjessze a Ház elé a válaztójogi törvényjavaslatot. Kérem ezt az egész ellenzék nevében. (Helyeslés a hal- és a szélsőbaloldalon.) Es kérem azt is, ismé­telten, hogy ha valami más sürgős törvényjavaslata van a kormánynak, tűzze ki azt is a napirend első pontjául, és mi a legnagyobb készséggel utat enge­dünk annak, hogy törvényerőre emelkedhessek. Rassay Károly: Az a hazaárulás, hogy el­amerikázzák a választójogot. (Zaj.) Bródy Ernő : Hol a javaslat ? (Nagy zaj.) Budaváry László : Ót az ipartörvéry ! Somogyi István : Nincs kitűzve ! Tessék ki­tűzni ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek cserdben maradni. Rupert Rezső: Harminchatirilliárd a deficit ! Hogy lphet ilven kormányt támogatni í Elnök : Rupert képviselő urat is kérem, szíves­kedjék csendben lenni ! . KÓSZÓ István : így nem lehet dolgozni S Friedrich István : Nem tudom megérteni Kószó István képviselőtársam felháborodását és most hallott nyilatkozatát. Mi csak nem akadályozzuk a kormányt abban, hogy a választójog kérdését elintézze ! Nagyon helyesen emiitette Budaváry László képviselő ur, hogy itt van az ípartörvény revíziója. Rendben van, tessék napirendre tűzni, az ellenzék nem fogja akadályozni annak tárgya­lását. Hiszen napirendi vita során ép erről az oldal­ról tétetett indítvány, hogy ennek a javaslatnak utat engedjünk, a t. -túloldal azonban leszavazta. (Ugy van ! balfelől.) Ne méltóztassék azt mondani hogy mi bármilyen munkát megakadályozunk, ne tessék fenyegetőzni tízenhatórás ülésekkel. Nem kell. Azonnal megszűnik az indemniti vita, ha látjuk a választójogi javaslatot. (Ugy van! balfelől.) Rassay Károly : Nem merik idehozni ! Friedrich István : Amit eddig a lapokból tu­dunk, az, t. belügyi államtitkár ur, nagy aggoda­lommal tölt el minket, mert ha azt látjuk, hogy csak a háromgyermekes anya kap választójogot és a "tisztviselők felesége, és vidéken nyilvános szava­zást akarnak . . . (Nagy zaj és felkiáltások a bal­oldalon : Paprikást és hordót akarnak !) Dinich Vidor: Ugy látszik, nagy a pártkassza ! Ugron Gábor: Pálinkával, szuronnyal ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztas­sék ezt a felháborodást talán a választójogi törvény­javaslat tárgyalására fent arter i. (Nagy zaj a bal­oldalon.) A képviselő urnák kétségtelel ül joga van az indemnitási törvényjavaslat során a választójog kérdését is tárgyalni, azonban kétségtelennek tar­tom, hogy a házszabályok ellenére itt közbeszólások özönének tárgyává tenni a választójog kéidését nem lehet. Méltóztassék folytatni. Friedrich István: Én ugy hallottam, hogy Kószó István t. képviselőtársam azt mordta : nem áll. Ha félénk természetű volnék, e pillanatban azt kellene feltételeznem, hogy az államtitkár ur sincs informálva a választói jogról. Szmrecsányi György : Mint az állampolgárság­ról sincs irformálva. (Derültség.) Friedrich István: Épen ez az, amit szóvá te­szünk. Mert méltóztassék elképzelni, hogy az ellen­zék részéről összeállunk hárman és tisztelettel meg­jelenünk a .belügyi államtitkár urnái és — anihez jogunk van — megkérjük. ]pgy p n SZÍVPS rârket a választójogról irformálri. (Zaj és felkiáltások a bal­oldalon : Hivatalos titok!) Ha az államtitkár ur nekünk azt mordja, hogy merjünk a kormáryhoz, ezt meg tudom érteri. De mi csak azt látjuk, hogy a kormány ezeket a választójogi tárgyalásokat vala­hogy bázisul használja fel a »^inararyral'«? »^alak­tól« való elválasztására. (Derültség a baloldalon.) Dinich Vidor: Nem mi 1 d arany, ami sárga ! Friedrich István : A választójog kérdésében köztünk olvan nagy difhrenciák nem lehetnek. Nagyon jól ismerem a túloldalon ülő képviselő­társaimat . . . Huszár Elemér: Azért nem mer előjönni a kormány a választójoggal, mert tudja, hogy le­szavazzák. Fangler Béla: A kisgazdapárt még nem tudja, mi lesz az ő véleménye. Nyéki József: Az uj földmivespárt tudja. A föld^ivesek ! Friedrich István : Est a gúnyos megjegyzést, hogy földrrivesek, köszönettel nyugtázzuk. Ha azért mordta t. képviselőtársam, hogy kellemet­lenül érintsen minket, akkor nagyon téved. A keresztény nemzeti párt nem osztálypárt, az mir den egyes magyar emberért a saját gyenge tehetsége szerint harcol és ha a régi zászló mellé még két szalagot odakötött, ezt senki sem Ítél­heti el. Szabó István (sokorópátkai) : A többit elvégzi a közélelmezési tap ács ! Friedrich István : Ebben igaza van sokoró­pátkai Szabó t. képviselőtársamnak, a többit majd elintézi a nemzet és nem fog itt ülni olyan ember, aki nem hajlik meg a nemzet ítélete előtt. Szabó István (sokorópátkai) : Nem azt mord­tam, hanem azt, hogy a többit elvégzi a köz­élelmezési tanács. Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek a párbeszédektől tpj-tózkrd^i. Friedrich István: A közbeszóló képviselő ur gúnyosan aposztrofálta a közélelmezési ta­nácsot.

Next

/
Thumbnails
Contents