Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-290

ISO A nemzetgyűlés 290. ülése 1922. évi január hó 17-én, kedden. De nem tudok elképzelni egy pénzügyi expozét, vagy egy földmivelési, avagy kereskedelmi programmot külön-külön. Én ezt csak egy összevont gazdasági kormányprogramm alakjában tudom elképzelni, és ezt reklamálom. Mikor látom, hogy a költségvetés szerint ennyi és ennyi milliárdot forditunk bizonyos élelmezési differenciák megtérítésére, akkor bennem ujabb aggodalmat támaszt ez, épugy, mint aggodalmakat támasztott az állami üzemeknél. Es itt újból nagyon kérem t. képviselőtársaimat, hogy ne értsenek engem félre ; én nem azoktól a szegény tisztviselőktől sajnálom ezt a segélyt, hiszen én volnék az első, ala még többet adnék nekik, hanem csak átmeneti, momentán segélynek látom ezt, ami nem lehet programm, nem lehet rendszer, nem lehet egy koncepció-bázis. Weiss Konrád : Nem mondják meg, hogy mit akarnak ! Friedrich István : öriási tévedés azt hinni, hogy ha felveszünk ezen a címen három- vagy négymilliárdot — hirtelenében nem is tudom, hogy mennyit... Czeglédy Endre : Nyolcmilliárdot ! Friedrich István : . . . szóval igen sokat a közalkalmazottak élelmezésével kapcsolatban felmerült költségdifferenciák fedezetére, hogy akkor már ezzel minden rendben van. Mert méltóztassék csak ezt a számot viszonyba hozni az ország össztermelésével. Ez megint olyan passziv mérleget mutat, sőt sokkal passzívabbat, mint aminőt az állami üzemeknél láttunk. Hát igy akarjuk mi továbbvinni a dolgokat ? Most hat hónapra szétmegy a nemzetgyűlés, aztán jön egy uj parlament... (Felkiáltások a középen : Csak három hónapra !) Én nem hiszem, hogy hat hónap letelte előtt összeülne az uj parlament. Rassay Károly : Azt se tudjuk, összeül-e, ld tudja ezt biztosan ? Friedrich István : Emberi számitás szerint ugy látom, hogy legközelebb megint már csak az év végén fog itt állani egy képviselő, aki sürgetni fogja a gazdasági programmot és az élelmezési koncepciót. (Egy hang hal jelöl : És megint nem fog semmi sem történni!) De akkor már sokkal súlyosabb lesz a helyzet. T. Nemzetgyűlés ! Az élelmezési minister ur nem azért ül a helyén, hogy azt az élelmezési tranzakciót keresztülvigye. Nagy tévedés azt hinni, hogy ez volna a feladata. Az élelmezési ministcrséget azért szervezték, kreálták újból, hogy a minister ur ezt az állapotot megszüntesse és az ország közélelmezési állapotait olyan irányba terelje, hogy az államnak ilyen módon való hozzájárulása feleslegessé váljék. Azért nincs szükség egy uj ministeri székre, hogy valaki a deficitet rendszerbe foglalva állandósítsa, mert ez csak katasztrófához vezet. (Mozgás half elől.) S amikor én a közélelmezési minister urat reklamáltam, nem annyira az ő nagybecsű személyére, mint inkább erre a programmra voltam kíváncsi, amelyet mindeddig nem hallottunk, amelyre pedig épolyan nagy szükségünk van, mint a külpolitikai orientációra. (Igaz ! 'Ugy van 1 half elől.) Mert tessék csak elképzelni, — ugyanazt mondhatom, amit már az előbb is mondottam — hogy kimegyünk az országba, oda állunk a választók elé és akkor mit fognak önök mondani, t. képviselőtársaim, a közalkalmazottaknak, hogy miként lesz az ő helyzetük rendezve ? Hiszen azt sem tudjuk, mi a programm, mi a terv, amellyel őket egyáltalában megmenthetjük. Weiss Konrád : Megnyugtathatjuk ! Friedrich István : T. Nemzetgyűlés ! Ezekben az utolsó napokban ezt a kérdést illetőleg is azzal az ünnepélyes kérelemmel fordulok a kormányhoz, legyen szives az országot informálni, hogy a közalkalmazottak kétségbeejtő helyzetén miként gondol egyáltalán segíthetni ? fi gaz ! Ugy van ! Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Es ez sem körteskedés, t. Nemzetgyűlés, hiszen minden párt jelöltjének S2Üksége van arra, hogy választóit erről informálhassa. Nagy időrablással sem jár, ha a t. kormány az én kérelmemet megszivleli, hiszen itt a nemzetgyűlésen egy óra alatt végezhetnénk ezzel a kérdéssel is, de csak akkor, ha a szükséges tervek és programmok csakugyan meg is vannak, és ha kellőképen elő vannak készítve. En azonban nagyon félek attól, hogy a minister urak nagyon sokat adminisztrálnak, nagyon szorgalmasan intézik el az aktákat, de erről az irányító, erről a jövőbe mutató, megmentő munkáról megfeledkeztek. A délelőtt folyamán már megemlítettem, kogy mint a többi kérdések tekintetében, ugy a választói jogot illetőleg is teljes homályban vagyok. (Halljuk ! Halljuk ! half elől.) Azóta, amennyi fizikai időm volt, igyekeztem valamennyire informálódni, olvastam egyet-mást a délutáni lapokban is, de amit olvastam, az csak hozzájárult ahhoz, hogy még jobban fokozza az én aggodalmaimat. (Ugy van! balfelől.) Mert mindent tehet ez a nemzetgyűlés, csak jogfosztást nem, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és lehet ebben a Constituante-ban bármilyen eltérés közöttünk más nagy kérdésekben, de reakciósabb választói jogot hozni, mint amilyent a régi munkapárti rezsim alatt hoztak, ahhoz a magunk részéről, mint ellenzék, soha hozzá nem járulhatunk. (Igaz ! Ugy van ! Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : ök sem járulnak hozzá. Szabó Balázs : Amilyet az ország érdeke kivan ! (Zaj. Elnök csenget.) Friedrich István : Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, de fontosnak tartom még egyszer hangoztatni a kormány jelenlévő képviselője előtt, hogy abban a pillanatban, amint a választójogi törvényjavaslat megjelenik itt a Ház asztalán, az indemniti vita nyomban megszűnik (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és én is nyomban leülnék, ha erre most mindjárt sor kerülne. (Felkiáltások jobbfelől : Kár, hogy nincs itt !) Rassay Károly: Erre mondja a belügyi államtitkár, hogy ez hazaárulás ! KÓSZÓ István: Hogy lehet arról beszélni, amit nem tud? (Nagy zaj.)