Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-290

}76 À nemzetgyűlés 290. ülése 1922. êvi január ko 17-èn, kedden. likálni fogja. Dacára annak, hogy kértük, sür­gettük, t. képviselőtársunk ezideig elmulasztotta ezt közölni. Ma meg azt kiáltotta közbe, hogy nincs egy minister, vagy államtitkár, vagy kép­viselő sem, aki ilyen ügyben ne járt volna el. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : En is! Friedrich István : Lám, az igazságügyrrimstei ur be ü v, ilj ; ! (Zaj és derültség.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Bccsánaiot kérek, ht tévedés van. Ö misként él­tette. Ugy értette, hogy : valamilyen ügyben. Friedrich István : Most az egyszer igaza van 8 mi:-.i.iter urnák. (Derültség és éljenzés halj elől.) Ebben igaza van, mert elvégre más ügyben én i kértem már valamit, pl. egy szerencsétlen iar.itó részére állást, de a minister úrtól sohasem kértem semmit. Fangler Béla : Kaptál tőle nyolc napot ! (Derültség.) Friedrich István : A minister ur azt mordja, he gy : más ügyben. Ebben igaza van, mert tényleg mándegyikünk eljárt. A szegény választóinkon segi­teni akartunk és beleavatkoztunk ott, ahol. igaz­ságtalanságot véltünk látni. De más az : anyagi éi elekből eljárni. Viszont itt is tudok disztingválni. Ha a minister ur azt mondja, hogy ez hazafias cél­zattal történt, akkor meghajlok előtte, habár igy sem tartom az eljárást helyesnek. Itt ünnepélyesen megkérem a kormányt, hogy az ilyen kiviteli enge­délyeket ne adják ki csupán azért, mert az azokból származható haszon nemzeti célokat szolgál. Tessék ideállni a nemzetgyűlés elé ; tessék ezekre a hazafias diszkrét célokra 50, vagy 100 milliót kérni. A nem­zetgyűlés vagy megszavazza vagy nem. De igy kerülő utakon bizonyos csoportoknak pénzt jut­tatni és azt mondani, hogy ez hazafias célokat szol­gál — erre az igazságügyminister ur sem tud helye­selni. Ugron Gábor: Erkölcstelen! Friedrich István : Azt hiszem, a jelenlegi kor­mány is hozzá fog járulni az én tiszteletteljes kérel­memhez, hogy ezeket az aktákat bocsássák egy parlamenti bizottságnak rendelkezésére. Fangler Béla : Te behozatalért kaptál 8 napot, más meg kivitelért kapott 900.000 koronát ! Friedrich István : Az indemnitási javaslaton még egy megdöbbentő jelenséget látok.- Amikor a kormány tagjai állandóan a munka megindí­tásáról, a produktív munkáról beszélnek, amikor védvámokkal védik a magyar ipart, akkor leg­nagyobb csodálkozásomra azt látom, hogy maguk az állami üzemek 2 és % milliárd deficittel jár­nak, íme a magyar állam mint vállalkozó és mint iparos Î Bródy Ernő : Mint árdrágító ! Friedrich István : Ez az állam, ez a kormány, amely a saját üzemeiben 2"5 milliárd deficitet produkál, ez akarja talpraáliitani a mi egész köz­gazdasági életünket ?! Ha a saját üzemeiben nem tud rendet teremteni, ha a saját üzemeiben nem tud aktivitást kimutatni, akkor talán egész köz­gazdasági életünkből tudni fogja eltüntetni a defi­citet ? Ezt nem birom remélni. Nagy szorgalommal kérésiem a kormány tag­jainak összes beszéd iben, hogy talán valahol i or­ient arra utalás, hogyan akaüják ezt a kéidést megoldani. Engedelmet kérek, ha egy magáncég, egy részvénytársaság ilyen honibilis d ficitet mu­tat ki, akkor köveles csődöt jelenteni, (ügy van! balfelöl.) akkor kötelessége a felszámolás, az fcem beszüntetése. Mert üzemeket fentartari csak azért, hogy az állam bankóprés bői nyert bankókkal fe­dezze a d. ficitet, ez nemcsak nem mehet igy tovább, hanem ennek az állapotnak fentartása egyenesen vétkes. Ezzel szemben azt ajánlanám a t. kor­mánynak, mert látom, a minister ur azt mondja, hogy mit. c inaljunk . . •. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Valami révedés van ! Friedrich István : Miért ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: En nem vagyok ebben szakember, de azt gon­dolom, itt az a tévedés, hogy deficit ugy áll elő, hogy azok az átmeneti kiadások t . . (Az elnök csenget.) Pardon ! Rupert Rezső: Ugy áll elő, hogy rosszul gazdálkodnak ! Friedrich István : Erre a minister ur egysze­rűen azt mondja . . . Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Kérem, nem én vagyok erre hivatott. Rupert Rezső : A hivatottak soha sincsenek itt ! Friedrich István : T. minister ur, itt az a baj, hogy ha igazságügyi dolgokról beszélünk, akkor itt ül Mayer minister ur, (Élénk derültség.) ha pedig közgazdasági dolgokról beszélünk, itt ül az igazságügyminister ur. (Élénk derültség.) Ugy látom, hogy a minister urakat két kategóriába sorolhatjuk. Vannak minister urak, akik, mint a kormány oszlopai, meg szoktak jelenni — ezek közé tartozik az igazságügyminister ur —, azután vannak másodrendű ministerek, akik sohasem szoktak megjelenni, ezek közül némelyek akkor, ha interpellálunk. Pl. a közélelmezési minister urat sohasem, látjuk. Szabó Balázs : Az nagyon derék ember, ne bántsuk ! Nyéki József : Az dolgozik ! Friedrich István : Azt nagyon természetesnek látom, hogy Nyéki képviselőtársam a ministerét védelmébe veszi, de én azt mondom : épen az a baj, hogy a minister urak adminisztrálnak és hivatalukban ülnek. Ott van az államtitkár, ott van az apparátus, annak kell dolgoznia, a minister uraknak irányitaniok kell. Tessék megnézni a nyugati államokat, a ministerek utaznak, nagy konferenciákon vesznek részt . .. Nyéki József : De ha utaznak és konferenciá­kon vesznek részt, akkor nem lehetnek jelen a nemzetgyűlésen. (Derültség.) Friedrich István : Mi történjék tehát ezekkel az állami üzemekkel ? Tovább fizessük a deficitet ? A minister urak közül egyik sem nyilatkozott ebben

Next

/
Thumbnails
Contents