Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-287

À nemzetgyűlés 287. ülése 1922. Rassay Károly : ... ez a politika eredményt nem érhet el, mert a nemzetre a hátrányokat rászabadíthatja, de számára az előnyöket meg nem szerezheti, mert az előnyök megszerzéséhez szükséges hitelt és bizalmat nem képviseli. Ez a politika csak egy előnyt eredményezhet : azt, hogy aki ezt követi, az idők változása között is a felszinen tudja magát tartani. Sándor Pál : Balanszíroz ! Rassay Károly: Balanszíroz, nagyon helyesen méltóztatik mondani, és tovább tengeti életét a maga örömére, de a nemzetének a kárára. (TJgy van ! a szélsobaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Az, ami itt folyik, a parlamentarizmus elvét félrelökő, fel nem világosodott abszolutizmus kora, amely titkos célokra tör, amely titkos célokat kerülgethetjük, kutathatjuk, azonban meg nem tudjuk, de amelyek hogy vannak, élnek és léteznek, napról-napra látjuk. Ezeknek a titkos céloknak érdekében sülyesztik le a nemzetgyűlést, ezért támasztanak állandóan zavart, (TJgy van! a hal- és a szélsobaloldalon.) mert az ilyen titkos vágyak, titkos ambíciók a csak zavar mocsarában tudnak életre kelni. Hiszen fel kell vetnem azt a kérdést, vájjon ki az, aki ma ön ök közül tisztában van azzal, hogy mi a magyar nemzetnek jogi helyzete a trón betöltésének kérdésében ? (Halljuk ! a bal- és a szélsobaloldalon.) Vájjon tudja-e valaki, itt önök közül velem együtt, hegy mi jogunk van nekünk a magyar trón betöltéséhez ? Emlékeznek önök arra hogy én szóvá tettem itt a ministerem ök urnák a sajtóban megjelent egy hivatalos kijelentését, amelyben azt nyilvánította ki, hogy a magyar trón betöltésének a kérdéséhez a nagyhatalmak , tanácsában szövetkezett hatalmak hozzájárulása * szükséges. Mi szabad királyválasztásról beszéltül kan épn ek. Hát ez a szabad királyválasztás ? (Derültség a bal- és a szélsobaloldalon.) Homyánszky Zoltán: Kötött szabad királyválasztás, kötött marsrutával ! Csontos Imre : Jó volna megoldani ? Miért nem segit megoldani ? Szilágyi Lajos : Hoch Albrecht ! Sándor Pál : Majd megmagyarázza Nagyatádi ! Rassay Károly : A mai jogi helyzet az, hogy a magyar nemzet szuverenitásából — és az egészen egyre megy, hogy a területi állományából vagy jogállományából — egy darabot a kormány egy nemzetközi szerződésnek jelzett megállapodással elidegenített. ( TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kerekes Mihály: Erkölcstelenség! Rassay Károly: És jellemzi a nemzetgyűlés szinvonalat, hogy ezt a kérdést elementáris erővel fel nem veti és nem tisztázza. Sándor Pál : ügy van ! Rassay Károly: Én hiába kérdtem a t. ministerelnök urat, nyilatkozzék tehát erről a megállapodásról, . . , Sándor Pál : Nem kapunk feleletet ! Rassay Károly : ... a ministerelnök ur azt mondotta, (Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) évi január hó 13-án, pénteken. 13 hogy majd, ha újra ki lesz nevezve ministerernökké és felelős helyről tehet nyilatkozatot, nyilatkozni fcg. Ezt a nyilatkozatot, t. Nemzetgyűlés, még ma sem kaptam meg. (Felkiáltások balfelől : Elfelejtette !) Sándor Pál : Elvitte a tárgyalásokra Bécsbe ! Rassay Károly : Ilyen körülmények között fel kell vetnem a kérdést : van-e értelme ezek után szabad királyválasztásról beszélni, amikor nem tudom azt, milyen hatalmak hozzájárulásától tette a kormány függővé, hogy én a nemzet jogát gyakorolhassam? (Zaj.) Aztán megdöbbenéssel hallottam Kováts J. István képviselőtársamnak idevonatkozó, nem egészen világos magyarázatát, aki azt mondotta, hogy : kérem, csak olyan király kell a nemzetnek, aki a területi integritás tekintetében előnyt jelent. Ilyen király csak az lehet, aki a szomszéd hatalmakkal jó viszonyban van. Ebből tehát az következik, hogy ennek a szerződésnek a megkötése egészen okos, bölcs dolog volt, mert hiszen ez a területi integritáshoz vezető ut. Hát engedelmet kérek, t. képviselőtársain valamiképen elfelejti azt a körülményt, hogy más dolog nemzetközi kapcsolatokra, összeköttetésekre utalni és más dolog egy nemzetközi szerződést kötni nem is egy állammal, hanem a nagyhatalmak tanácsában képviselt államokkal, amely hatalmak homlokegyenest ellenkező érdekeket képviselnek. (TJgy van ! a bal- és a szélsobaloldalon.) Azt hiszi az én képviselőtársam, hogy ezek a körüllévő államok nem fognak kapni a nagyhatalmak tanácsában képviselt államok közül egyet vagy másikat, amely a többivel szemben majd az ő érdekében tiltakozni fog olyan megoldás ellen, amelyről ő elhiszi jóhiszeműen, hogy az a területi integritást fogja hozni ? Hiszen a magyar királykérdés megoldhatatlan. (Zaj a közéfen.) Hiába int, t. képviselőtársam, a magyar királykérdés megoldhatatlan ; mert ha én négy ellentétes érdekű államtól teszem függővé, amelyek mindegyikének megvan ... Budaváry László : Ráérünk ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : ... a maga kis érdektársa, akik viszont nekünk halálos ellenérdekű társaink. (TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) hogy majd csak akkor tehetek kötelező lépést, ha ezek megegyeznek és én ezt elfogadom nemzetközi szerződésnek : akkor én a magyar királykérdést a megoldhatatlan problémák sorába utaltam át. B. Szterényi József : Ezen az alapon megoldhatatlan. Rassay Károly: Arról beszélt Kovács J. István t. képviselőtársam, hogy ő ugy érzi, hogy Franciaország itt egy beugrató politikát követett és csak azért ugratta be azokat, akiket beugratott a Habsburg-restauráció megkísérlésébe, hogy ezt megakadályozza és szolgálatokat tegyen az érdekelt szomszéd államoknak. Hát én figyelmeztetem őt arra, hogy ez a Franciaország benne van abban a négy szövetséges hatalomban, amelynek dönté-