Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-290

A nemzetgyűlés 290. ülése 1922. évi január hó 17-éri, hedden. 169 főherceg Őfenségéhez és ha a sors ugy engedte volna, hogy feljussak hozzá... Huszár Elemér : Most mások járnak hozzá ! Friedrich István : .. . talán sikerült volna nekem a forradalmi veszedelmek egy részét elhárítani. Ha a képviselő ur fájdalmat akar nekem okozni, keressen másvalamit. Csináltam én politikai működésemben annyi hibát, hogy talál azok között olyat, hogy annak emlegetésé­vel talán sikerülni fog nekem fájdalmat okoznia. Azt látjuk, hogy a politikai életben a dilettáns is meg tud állni, sőt a dilettáns meg tud állni az állami bürokratizmusban is, de a gazdasági életben, az iparban, a kereskedelemben a dilet­táns nem tud megmaradni ; az rögtön felveti őt ä felszinre. A dilettáns a gazdasági életben csak egy ideig tud protekcióval... Huszár Elemér: Például, ha Bánffy keres­kedő volna, mit gondolnak, mi lenne akkor? Nem Jenné intendáns! Őrgr. Pallavicini György; Vagy például ha az igazságügyminister ur lenne kereskedő! Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassanak a tárgyalás rendjét közbeszólások­kal zavarni! Friedrich István : . . . jóakarattal^ védelem­mel megállani, de később segítségre, ujabb tá­mogatásra szorul, nem tud talpraállani, elpusz­tul a közgazdasági életben. Hogy milyen káros hatású az, hogy a bevezetett, szakavatott ke­reskedelmet teljesen mellőzik, talán nem is szük­séges magyaráznom. Nem a zsidó kereskedel­met akarom én támogatni, de igenis követelem , azt, hogy ha egy közgazdasági ágban bevezetett, sok évtizedes tapasztalatokkal, kitűnő külföldi gazdasági összeköttetésekkel rendelkező keres­kedelmi alakulataink vannak, akkor legalább azoknak hallgassák meg a szakvéleményét, mi­előtt az állam nagy tranzakciókhoz fog. Mert ez az állam, ez az államhatatalom, mint vállal­kozó és mint kereskedő, már nagyszerűen le­vizsgázott az utolsó, két esztendőben. Dinich Vidor: Ötös! Friedrich István : Ennek nagyon tanácsol­nám, hogy mielőtt ujabb és ujabb százmilliós szerződéseket köt, kérdezze meg gazdasági éle­tünknek szakférfiait is. Kuna P. András: Hegedüst! Friedrich István ; Nem mondom, hogy bizo­nyos kérdésekben nem kérdezi meg; hanem itt egészen röviden el fogom mondani a műtrágya esetét, és azt hiszem, hogy kisgazda-kép vjselő­társaim is igazat fognak nekem adni abban, hogy egyenesen vétek és bűn volt, hogy a legális kereskedelmet ebbe a nagyfontosságú akcióba be nem kapcsolták. Szabó István (sókor ópátleai) : Igen, igen, de hiszen azt már hallottuk! Friedrich István: Nem tudom, hogy ezt tetszett-e hallani; azt hiszem, hogy nem ezt hallották. Kuna P. András: Elcsépelt dolog már! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XV. KÖTET. Huszár Elemér : Engem a trágya mindig érdekel, ez a színarany ! És téged nem érdekel ? (Derültség. Egy hang half elöl: Szterényi is beszélt róla!) Friedrich István: En nem hiszem, hogy Szterényi József képviselőtársam ezt elmondotta volna ós ha t. képviselőtársaink megengedik, (Halljuk! Hall juh! balfélől.)' röviden elő fogom adni, mert hogy a konklúzióhoz eljuthassak, szükségem van ezekre az adatokra és nem tudom ezt az esetet kikapcsolni. (Halljuh! half elöl.) Azonban a figyelmeztetést köszönettel veszem ; mert ha Szterényi képviselőtársam ezt már tényleg elmondta, akkor én csak röviden a leg­főbb adatokat fogom előadni. De nem tudom, hogy ha Sokoropátkai t. képviselőtársam mondja, hogy: »igen, igen« akkor csakugyan emlékszik-e ezekre az adatokra. Szabó István (sokoropátkai) : Hogyne ! Friedrich István : Ha emlékszik, akkor még rövidebben fogom előadni. A magyar királyi pénzügyminister ilyen meg ilyen számú rendelettel eltiltotta a műtrágya szabad behozatalát, és pedig azért, hogy a magyar műtrágyaipart és termelést megvédje. Rupert Rezső: Van elég trágya ebben az országban ! Friedrich István : Tudtommal Magyarorszá­gon műtrágyát csak a »Hungária« gyárt. Magyar­óvárott is gyártanak, de ez elenyészően csekély mennyiség. Megalakult erre a célra a kormány védelme alatt egy konzorcium. A behozatalt eltiltották, hogy megvédjék a magyar ipart. De nézzük meg most, hogyan alakult az a konzorcium. Tagjai : a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank, mint finanszírozó, tehát nem termelő,. . . Huszár Elemér : Agrárérdek feltétlenül ! Friedrich István: . . . a »Hungária«, mint átdolgozó, szintén nem termelő ; a Magyar Mező­gazdák Szövetkezete és a Hangya, mint elosztó szerv. Amikor a magyar kormány ezt a konzor­ciumot megalakította és a »Hungária« szuper­foszfát-gyártáshoz szükséges nyers foszfátot kereste a külföldön, Parisban, akkor a magyar kormány egy, szerény véleményem szerint szen­zációs ajánlatot kapott a holland kormánytól, amelyben ez az Egyesült Hollandi Szuperfoszfát Gyárak közvetítésével két évi koronahitelre olyanképen ajánlotta a műtrágyát, a kész szuper­foszfátot, hogy az 274 koronával volt méter­mázsánként olcsóbb a »Hungária« által előállí­tott szuperfoszfátnál. Huszár Elemér : Ez a többtermelés ! Friedrich István: Tehát a mi műtrágyánk métermázsánként 274 koronával drágább. A magyar kormány ezt az ajánlatot el­vetette. Ugyanakkor a magyar kormány védelme és patronátusa alatt megalakult konzorcium vett Párizsban algir foszfátot 1*4 frank egységárban 22

Next

/
Thumbnails
Contents