Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-290
22. évi január hó 17-én, kedden. 151 A nemzetgyűlés 290. ülése 19, szine-javának, az intelligens középosztálynak, amelynek ezekre a lakásokra igénye van. Ezeken az állapotokon tehát segítenünk, váltóztatnunk kell. Ne legyünk szemérmesek, t. Nemzetgyűlés. Én szeretem ilyen kérdésekben nyiltan megmondani a valóságot. (Halljuk! Halljuk/) Nemrégiben az Opera előtt álltam egy barátommal s beszélgettünk a lakáskérdésről. Az illető panaszkodott, hogy itt van négy gyermekkel ; kikorbácsolták Romániából, börtönbe vetették, nem tud lakást kapni, vagonban lakik. A közelben ott volt egy derék, jóképű magyar rendőr s azt mondta: Kérem, van itt Pesten lakás. Tessék, hivjon el engem az a tekintetes lakáshivatal, mutatok én neki lakást, amennyit akar. Ba szoktam kapni esténként 50 és 100 koronás borravalókat az uraktól csak azért, mert utbaigazitom őket. Remélem, nem lesz ebből baja az illető rendőrnek. Nem ott posztoló rendőr volt, hanem csak arra sétált. (Felkiáltások jobhfelől : Ne mondd meg a neoét !) A számát megmondhat:.ám, de Isten ments,hogy megmondjam. Kérdeztem aztán tőle, hogy hát hol vannak azok a szép lakások. Azt mondja, kérem, itt az Opera mögött is van legalább 30 keritőnő s mindegyiknek van négy-öt-hatszobás lakása. Aki pezsgőzni, mulatni akar záróra után, az odamegy. Hát lakó van-e ott ? — kérdeztem tovább. — Lakók is vannak, mondta a rendőr, mert mindegyik ad egy szobában öt-hat embernek lakást s ezek a lakók abba a kis szobába vannak összezsúfolva, de négy vagy öt nagy, fényesen berendezett szoba fenn van tartva a szórakozó urak és hölgyek részére. (Zaj.) Hát hol van itt a szociális igazság, tisztelt Nemzetgyűlés ? A keritőnők milliókat szereznek lakásuk révén, látogatóikkal tizszeres pezsgőárakat fizettetnek meg, frakkos pincérekkel szolgáltatnak fel, akik ezreket keresnek borravaló fejében, amit aztán megfeleznek a keritőnőkkel, nem szólván ezeknek a hölgyeknek egyéb és nem idevaló manipulációiról. (Az elnöki széket Gaal Gaszton foglalja el. Hol van itt a szociális igazság ? Ismerek kiváló történettudóst, ismerek királyi Ítélőtáblai tanácselnököt, birót, aki ma barakkban vagy vagonban lalák családjával együtt. (Zaj. Igaz ! ügy van !) Arra kérem tehát Bernolák minister urat, hogy addig is, mig rájön ő is arra, hogy a kötött rendszerről a félig kötött rendszerre kell átmenni, próbáljon meg beszélni ezzel a rendőrrel vagy akármelyik más rendőrrel, mert a hatóságok nagyon jól tudják, hol tanyáznak ezek a nagylakásu keritőnők. Természetesen, ha nincs is lakásínség elméletileg, annál inkább mutatkozik gyakorlatban és sajnos, még sokáig mutatkozni is fog, mert csak építkezéssel lehet rajta segíteni. Vannak, akik hi vei egy olyan megoldásnak, hogy az állam vegye igénybe a bankóprést, nyomjon ki két-három milliárdot, dobja azt a piacra, illetőleg indítsa meg vele az építkezést és akkor minden vigan fog menni. Ez azonban lehetetlen megoldás, mert az első 100 millió ujabban kidobott bankjeggyel az árak megint emelkedni fognak és az első házat még meg lehet építeni a mai horribilis árak mellett, de a második már ötször, a harmadik és negyedik pedig tízszer vagy húszszor annyiba fog kerülni. Ez, ugyebár, kétségkívül így van. De van a lakásépítés megindításának egy más módja is, amely nem kerülne a kormánynak pénzébe, ami nem rúgja fel az infláció-ellenes pénzügyi politikát és ez az, hogy az építést bizonyos rendeletekkel, bizonyos enyhítésekkel, bizonyos akadályok el gördítésé vei elő kell segíteni. És elősegíthetjük az építkezést például olyan módon, hogy az uj lakrészek építési költségeit leszámítjuk a vagyonváltság összegéből. Lehetne ugy kontemplálni — hiszen a házakról szóló vagyonváltság még nem törvény — a váltságtörvényt, hogy azt mondanák benne : hogy ha van valakinek egy 4 millió korona értékű kétemeletes háza és rászán négy milliót arra, hogy egy harmadik emeletet építtessen, akkor az a ház ezzel a négymilliós költséggel, — amely levonatván a ház értékéből, semmi sem maradna — váltságmentessé válik. (Helyeslés.) így talán, — mert óriási nehézségei vannak az építkezésnek Európaszerte — elérhetjük azt, hogy egyes lakrészek, uj emeletek fognak épülni s esetleg a megfelelő fedélszerkezetek alá uj manzárd-lakások is építhetők. (Helyeslés.) Friedrich István : Be kell adni indítvány alakjában, ez helyes ! Orbók Attila: De én még tovább megyek. En a reparációs költségeket is betudnám a vagyonváltságba. Tőlem igazán nagyon távol áll, hogy a háziurak érdekeit képviseljem, az igazságot azonban elismerem minden társadalmi osztállyal szemben, s az igazság az, hogy a házi urak a kötött rendszer mellett a legtöbb esetben házaikra ráfizetnek vagy legalább is jövedelmüktől elesnek. Es most nem is az ő érdekükben, hanem közérdekből kellene nelák megadnunk azt a kedvezményt, hogy reparációs költségeiket betudhassák a vagyonváltságba. Ez végtelen nagyfontosságú közérdek, mert nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is a házak maholnap összeomlanak ; az egyre jobban meglazuló erkélyek és díszítések városszerte veszélyeztetik a járó-kelőknek nemcsak testi épségét, hanem életét is. És épen most olvasunk plakátokat arról, hogy a patkányokat tűzzel-vassal irtani kell, mert ragályokat hordoznak szerteszét. De a patkányok elszaporodásának oka az, hogy a házak talapzatai megrepedeztek, s mig régente a patkányok okozta lyukakat be lehetett tömni, ma már olyan állapotban vannak a házak, hogy a patkányok azoknak pincéiben a legnagyobb biztonságban tanyázhatnak. Ali ez különösen a legértékesebb városrészekre, ahol nem malterházak vannak, hanem a 40es, 50-es és 60-as évek stílusában épült szép szolid és tetszetős épületek ; Budapestnek szép utcái vannak a legjobban elhanyagolva. Amikor azonban védelmembe kell vennem
