Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-289

108 A nemzetgyűlés 289, ülése K

2. évi január hó íú-án, hétfőn. egyszer. Igaza van, de egyet ne felejtsünk el, akkor forradalmi állapot volt, amikor a forradalmak ontották a demoralizált, éhes, rongyos tömegeket haza. Akármilyen királyság, vagy más Isten csudája helyzet is lett volna, nem tudta volna magát addig sem tartam. Milliószámra jöttek a katonák fegyverrel a kezükben, és jöttek a menekültek, nem lehet csodálni, hogy a demoralizálás bekövetkezett. j Budavár

y László : Itthon csinálták a forradalmat ! Demoralizáltak. Cserti József: Nem; a vesztett háboru volt a.forradalom oka. Amint a füst sem oka a tűznek, hanem a tűznek a következménye a füst, akként a forradalom is a vesztett háborúnak a következménye volt, t. képviselő ur. Azt hiába hajtogatjuk, hogy a mi katonáinkat demoralizálták. Beszélgettem annakidején német katonákkal, ugyanilyen volt ott is az állapot és ugyanigy történt ott is a visszaözönlés. Vesztett háboru volt a főok, és ez a háboru elveszett akkor, amikor Amerika beleavatkozott. Legyünk ezzel tisztában. Még egyet szegezek le. Azt hallottam az akkori köztársasági elnökről, gróf Károlyi Mihályról, hogy dégénérait volt. (Derültség.) Ne méltóztassék dégénérait elnököt választani, akkor talán máskép lesz. Találkoznék más ember is arra a polcra s akkor máskép sikerül. En nem* ismertem ugyan gróf Károlyi Mihályt, de olvastam és hallottam arról, hogy bizonyos degeneráltság jellemezte. Azt mondják sokan, hogy a köztársasági államforma nem helyes, mert az elnökválasztás rendki vüli bajokat idéz elő. Amerikában tényleg ugy választják az elnököt, hogy először bizottságot választanak, amelynek joga az elnökválasztás. Ezzel bizonyos korteskedések járnak, sőt ez gazdasági zavarokat is idéz elő. Nézzünk azonban más államokat. Franciaországban az elnökválasztás ugy történik, hogy a kamarák választják az elnököt, ugy hogy ott akkor, amikor megválasztják a kamarák tagjait, azok már jogositva vannak az elnökválasztásra. Az elnökválasztás ott ép ugy megvan egy félóra alatt, mint mikor mi házelnököt választunk, minden rázkódtatás nélkül. Vagy nézzük Svájcot. Ott nem is tudjuk, hogy mikor van elnökválasztás, olyan simán megy az végbe. Tessék egy ilyen módot találni s akkor ez az aggály sem marad fenn. Azt mondják,, hogy nálunk nincs talaja a köztársasági államformának, mert a nép csak királyt akar. Erre fogok válaszolni. Békés vármegye épen a múlt hetekben tette közzé azt a határozatot, amelyben dr. Makai Márton indítványára az állandó választmány leszavazásával 47 szavazattal 2 szavazat ellenében kimondotta, hogy minden államforma, tehát a köztársasági is, alkotmányos utón szabadon hirdethető. Drozdy GyŐZŐ : Rabszolgaság van ott, ahol a szabad véleményt elnyomják. Cserti József: Ezt a határozatot igenis 47 szavazattal mondották ki 2 ellenében. Ezt a Magyar Távirati Iroda megcáfolta s mikor ez mega másik illúzióvá nem válnék. Ha az egyuralmi (monarchikus) elv kerekedik felül, a szabadság nem teljes, s nem lehet biztos. Ha a népuralmi (alkotmányos elv) kerül felül, a monarchia legalább is haszontalanná válik : fényűzési cikké lesz, (mint Angliában), mely igen sokba kerül : mely azonban még ájultságában is pajzsul szolgál az arisztokrácia és udvaroncok gonosz szenvedélyeinek, természeténél fogva akadályt képez a demokratikus eszmék valósításában, s amellett sohasem szűnik meg azon veszélyessége, hogy elnyomás fegyverévé válhatik, amint szelid vagy gyenge kezekből erőszakos vagy nagyravágyó kezekbe megyén át.« Ezt mondotta, t. Nemzetgyűlés, Kossuth Lajos. Különben is, hogy többet ne mondjak, hiszen a királyság fényűző udvartartását nem is birjuk el, ez a tizenhárom vármegye erre nem lesz képes. Szijj Bálint ". Ne erre, hanem arra az oldalra beszélj ! Cserti József : Ök tudják ! Szijj Bálint : Mégis idehozzák ! Cserti József: Hiszen tudjuk, hogy az udvartartás költségei mibe kerülnek, a királyok milyen fényűzést lavánnak meg. Emlékezünk arra, hogy a mi keserves filléreinkbe került az is, hogy Nikita királyhoz méltóan éljen meg. Ha királyt választunk, gondoskodnunk kell a királyi udvar tisztességes eltartásáról ; ha pedig köztársaság leszünk, nem lesz annyi kiadásunk, mert, amint emiitettem, a német köztársaság elnökének még autója sincs, kétszobás lakásban lakik, egy esernyővel a hóna alatt szokott a parlamentbe átmenni, igy olvastam. Méhely Kálmán : Nagyon necsületes ember ! Cserti József: Ilyen óriási differenciák vannak. Hiszen, ismétlem, hogyha nem teszik nekünk a köztársaság, akkor változtatunk rajta, azonban törvényesen, a nemzet egyetemes akaratával, de nem egy-két érdekember szándékából, akik, mint mondottam, nagy tüzet raknak azért, hogy a pecsenyéjüket azon süssék meg. Mi ilyenbe nem fogunk belemenni soha. Azt mondják, hogy éretlenek vagyunk a köztársaságra. Hát én elismerem, hogy ebben van valami igazság ; sokan érettek, sokan nem érettek. De azt mondom, hogy sokan ne Ítéljenek önmagukból kiindulva. Castelar Emil azt mondotta, amikor előtte felvetették, hogy a spanyolok éretlenek a köztársaságra, hogy : Tessék a vizbe ugrani, és ott megpróbálni az úszást, mert az úszást csak a vizben lehet megtanulni. Hiába tanitja azt papiron az úszómester, ugy nem lehet megtanulni, hanem csak akkor, ha a vizbe megy az ember és ott próbálja meg. T. Nemzetgyűlés ! Meg kell tehát próbálni és ha nem sikerül, nekünk módunkban van bármely órában változtatni rajta. Szabó István (sohorópátkai) : Megpróbáltuk már egyszer ! Mi már ugrottunk. Cserti József : Azt mondja sokorópátkai Szabó István képviselőtársam, hogy már megpróbáltuk