Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-289
À nemzetgyűlés 289. ülése Í92, 2. évi január hó 16-an, hétfőn. 1Ô9 jelent újra igazolta az elnök ur, hogy ez igenis igaz volt. A Magyar Távirati Iroda ezt egyszerűen ad acta tette, elsikkasztotta. , Van nekünk egy törvényünk, az 1913. évi XXXIV. tcikk, amely azt mondja, hogy aM a királyság intézménye ellen mer más államformát hirdetni és annak érdekében szervezkedni, öt évig terjedhető börtönnel, tizezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, politikai jogainak felfüggeszté-. sével és hivatalának elvesztésével büntetendő Ha tehát ma erről valaki mer nyilatkozni, akkor törvényeink szerint el is Ítélhetik. Azért voltam bátor indítványt bejegyezni arra vonatkozólag, hogy a nemzetgyűlés még idejekorán ezt a törvényt helyezze hatályon Mvül, nehogy az esetben, ha a népakarat máskép Mván dönteni, ez összeütközésekre és bajokra szolgáltasson alkalmat. Továbbmegyek. Sajnálom, hogy Szijj Bálint t. képviselőtársam nincs jelen, mert azzal szemben, amikor azt mondják, hogy a népben nincs talaja ennek a köztársasági államformának, felmutatok egy lapot, amelynek a címe : »A kisgazda«. Ennek a lapnak 1918. november 24-én megjelent 46. számára hivatkozom. A lap főmunkatársa Szabó István, nem tudom ugyan, hogy melyik : sokorópátkai vagy nagyatádi Szabó István-e. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Sokorópátkai akkor még nem volt!) Szabó István (sokorópátkai) : De igenis akkor már volt ! Ellenforradalmár volt akkor is ! Cserti József: Tehát ez Nagyatádi lapja. Amikor tiz évig csinált propagandát a kisgazdapárt a kisgazdapárt programmjának legelső pontjában azt hirdette -— ezt én is olvastam és hive voltam ennek már akkor is . . -. Kerekes Mihály: Nem lett visszavonva! Cserti József : ... és ez nem lett visszavonva, mondom, a kisgazdapárt azt mondja, hogy : 1. a kisgazdapárt a köztársasági államforma hive. Itt van, ezt a kisgazdapárt hivatalos lapja mondja.Lingauer Albin : Muszáj volt mondania ! Cserti József : Ez most sincs visszavonva; Amikor a szelek máskép fújnak, akkor ugy látszik, felcsapnak szabad királyválasztóknak, pedig azelőtt köztársaságiak voltak. Ez veszélyes játék. Méltóztassék az eszme mellett maradni. Vagy győzöm, vagy elbukom és akkor csinálok más DÖlitikát. Az ilyen köpönyegforgatás azonban a nemzet életében súlyosan megbőszülj a magát. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Én nyiltan meg merem mondani : én a köztársasági eszme hive voltam és maradtam, az vagyok most is, és hiszem, hogy a másik oldalon is vannak ennek hivei, de ezt nem merik mondani, hangoztatni. Tessék kiállani a fórumra és megmondani ! Ha tetszik a népnek, akkor válassza meg azt a képviselőt, ha pedig nem, akkor söpörtessék el az illető képviselő és képviselje más az eszmét. Ezt tartom férfias dolognak. Ez tehát magában a kisgazdapárt programmjában benne van, de a kisgazdapárt most hallgat. Hiszem, hogyha más szél vagy fordulat jön, akkor a kisgazdapárt lesz a legelső, amely felmutatja, hogy ime itt van, én a köztársasági eszme hive voltam. Budaváry László : A Habsburg-uralom helyébe kívánta mindenki a nemzeti köztársaságot, de azután zsidó vizekre mentek s akkor már nem kívánták, mert az a zsidó uralom alátámasztása lett volna. (Zaj.) Cserti József : Ajánljon jobb megoldási módot; B. Szterényi József: Ki volt az a mindenki ? Cserti József : T. képviselőtársam ajánljon jobb államformát, s én leszerelek rögtön, én annak a híve leszek, amelyet a nemzetem érdeke parancsol. De én ma más kivezető utat nem találok. Én ezt meg merem mondani az ország szine előtt ; ítéljen a nemzet közvéleménye. En rámutattam mind a kettőre: Békés vármegye esetére,— ez ma tulajdonképen nem is szabad, mert az 1913-ik évi törvényünk életben van — valamint a kisgazdapárt programmjára. Itt van a nyomtatott betűje és újságja, amelyet százezerszámra osztogattak abban az időben. Van tehát talaja és hive nálunk a köztársasági államformának. Szeretném megkérdezni nagyatádi Szabó István t. képviselőtársamtól, hogy abban a beszédében, amikor Kossuth Lajos sírjánál azt mondotta, hogy s »Győztél Kossuth» 4 hol olvasta Kossuth Lajos Irataiban azt, hogy Kossuth szabad királyválasztó volt. B. Szterényi József: Soha sem volt! Cserti József: Ez csodálatos dolog. Ha ezt kimutatja nagyatádi Szabó István t. képviselőtársam, akkor őt nagy történésznek fogom elismerni. Soha nem hirdette Kossuth Lajos azt, hogy szabad királyválasztó. Ha valaki Kossuth Lajos hívének vallja magát, akkor tessék az eszmét is átvenni, nem pedig azokból is elalkudni, pláne haló porai fölött annak a férfiúnak, akinek neve is mintegy varázserővel bir. Ha Kossuth Lajos ezt hallotta volna, nem tudom mit szólt volna Nagyatádinak. Ha Kossuthot vezérének elismeri, akkor ne alkudja el az eszméjét, hanem maradjon meg amellett sziklaszilárdan. Még egyszer ismétlem, hogy más kivezető ut ebből a káoszból nincs, mint a köztársaság, A köztársasági eszmének világhírű hitvallói a következőkép nyilatkoznak : Kossuth Lajos szerint jelenti a teljes demokráciát, vagyis a népnek a nép általi kormányzatát ; Petőfi Sándor szerint a tiszta erkölcsöt ; Castellár Emil szerint a szociális igazságot ; Mazzini szerint egynek önkénye helyett miiHók akaratát ; Lamartin szerint a kiváltságok helyett az egyenlőséget. Én nem habozom még egyszer kijelenteni, hogy én a köztársasági eszme hive vagyok, Kossuth Lajos hive vagyok és kívánom, hogy ez a nemzet a sorsdöntő órában találja meg a helyes utat, találja meg Kossuth Lajos útját s a nemzet eme elhatározásával jöjjön minél előbb Kossuth Lajos nagy Magyarországa ! (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ?
