Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-274
A nemzetgyűlés 274. ülése 1921. Gunda Jenő: Használ-e valamit az, ha magukat ryiltan kommunistáknak vallókat elfogjuk, lecsukjuk, megfigyeltetjük, ha akadnak emberek, akik bánásmódjukkal az emberekben az elégedetlenséget, a keserűséget nap-nap után szitják, fokozzák ? Mit használ minden b tézkpdés, ha akad egy uradalmi igazgató, aki ftjedelmi bőségben, jólétben, szinte gömbölyűvé hízva, szivtelei ül túl tudja magát tenni az emberek ryorroruságán és mir den fer r álló törve, yes irtézkedésen ? Az igen tisztelt földmivelésügyi mh ister úrhoz, a tisztelt magyar sajtóhoz és mindéi kihez, akiben van még r érni emberszeretet, igazi, őszirte szivvel fordulok és könyörgök ezekért a szeretett embertársaimért. Sammi mást nem kérek számukra, mint emberséges életet, amihez mit dannyiuiknak, tehát a cselédnek épen ugy, mint az urnák, egyaránt jeg} van. Valóban itt a legfőbb ideje annak, hegy a mezőgazdasági cselédkérdést igazi krisztusi szcciális törve ryel végre rerdezzük. Fangler Béla : Végre kell hajtani ! Gunda Jenő: Mert hiába azután a templom, az iskola, a p< p és a r ép hivatott vezéreinek és vezetőinek mh den megfeszitett, lelkiismeretes mm kaja, amellyel a törve: yek és tekintélyek tiszteletét helyre akarnák állitari, hiába, ha a nép azt tapasztalja, hegy vele szemben a törvényt igy lábbal taprdhstják, ha azt tapasztalja, hegy ugy áll kiszolgáltatva, védteleü ül odaállítva a zsidó tőké. ek, vígy bármely kapitalizmus kizsákmái yoló terrorjának, hiábavaló akkor mh den igyekezete a i ép nevelőinek, hiába fáraduik abban, hegy a tekintélyek, a törvéryek tiszteletét helyreállítsuk, hiába váru k a hazáért éh i és hob i vágyó és kivái ó, jebb és szebb, boldogabb M gyarerszág felállításáért fáradozó polgárságot, csak mi den törve, yt, rei deletet lábbal tipró, gyűlölő és megvető páriákat fogunk nyerni. De hiszem, hegy felszólalásom, szavam és mirdazok szava, akik ebben az ügyben szót emelnek, nem lesz a pusztában kiáltónak szava, és azért ebben a reményben és legragyobb tisztelettel kérdem a földművelésügyi minister urat : »H?jlandó-e a mh ister ur a fölsorolt sanyargatásokra nézve rögtön vizsgálatot elrendelni, a vizsgálatra er gem vagy megbizottamat meghívni és szigorú megtorlással éh i ?« Csizmadia Sándor : A főszolgabiró ellen is ! Gunda Jenő: »Éi hegy hasolló esetek elő ne fordulhassalak, akarja-e és mikor a minister ur a mezőgazdasági cselédek és miukásek sorsát szcciális szellemben törvénnyel rendezni ?« (Helyeslés.) Elnök:. Az interpelláció kiadatik a földmive- | léaügvi mh ister ur; t k. Mayer János földmivelésügyi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az igen t. képviselő ur interpellációjában felsorolt panaszokra nézve a földmunkások országos szövetségének beadványa alapján a legszigorúbb vizsgálatot még e hó 12-én megindítottam azzal, hogy e vizsgálatra nézve a jelentések még e hó végéig okvetlenül beérkezzeNEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XIV. KÖTET. évi december hó 21-én, szerdám. 81 nek. Minthogy tehát egy az illetékes és erre hivatott közhatóságnál vizsgálat alatt lévő ügyről van szó, semmiféle más érdemi választ az interpelláló képviselő urnák ebben a tárgyban nem adhatok. Egyet azonban bátor vagyok az interpellációra megjegyezni, és pedig azt, hogy a földmivelésügyi ministeriumban a munkáskérdések igen jó kezekben és avatott kezekben vannak. A főosztály, amely e kérdéssel foglalkozik, szociális érzéstől, igazságos érzéstől és a törvényesség érzésétől áthatottan törekszik e fontos kérdést megoldani. Mi mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelentenek nekünk munkásaink, tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar munkás az egész mezőgazdasági életben mily szerepet tölt be. (Ugy van I a középen. Felkiáltások : A cselédek !) Tisztában vagyunk ezzel akár cselédeket, akár más kategóriákat veszünk ; egyáltalán a magyar munkásságról beszélek. Az én reszortomban tulaj donképen csak mezőgazdasági munkások vannak, de minden munkást megbecsülök és amikor munkásról beszélek, ismerem ennek jelentőségét, tudom, mit jelent az, ha nem megfelelő szociális érzéssel, nem megfelelő hozzáértéssel intéztetnek azok az ügyek, amelyek a munkásokat a legérzékenyebben és legközelebbről érintik. Mi tehát tisztában vagyunk azzal, mit jelent a mezőgazdasági munkásoknak, mit jelent a cselédség sorsának megfelelő szociális irányban való megvédése, mert tudjuk, hogy sohasem lesz szociális megnyugvás, amíg mi törvényhozási utón nem biztosítjuk az emberi megélhetést, amelyről az interpelláló t. képviselő ur itt emlitést tett. Csernus Mihály : Nem hajtják végre a törvényt ! Mayer János földmivelésügyi minister : Tudjuk, hogy nem elkeseríteni kell a munkásokat, hanem az emberi megélhetést kell biztosítani, és ha munkája után a jól megérdemelt bérét, amelyért elszegődött, mindenesetre időben megkapja, (Mozgás a halközépen.) azzal nemcsak a kenyéradó gazdájába, de a törvénybe vetett hitét erősítjük ; és tudnia is kell a munkásnak, hogy amennyiben bérét nem kapja és panaszra megy, az orvoslás nem marad el. (Helyeslés.) Ismétlem, vizsgálat alatt álló tárgyról lévén szó, megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy itt, amennyiben hatósági beavatkozással való megtorlás szüksége forogna fenn, a legszigorúbban fogjuk a hibákat megtorolni. Ami az interpelláció második pontját illeti, t. i. ami a mezőgazdasági munkásokkal foglalkozó törvényeknek a mai kor szociális igényeinek és követelményeinek megfelelő helyesbítését illeti, ez a törvényjavaslat munkában van, és a földmivelésügyi ministerium illetékes főosztálya a törvényjavaslat tervezetét már át is dolgozta és annak idején, amikor nyílt tárgyalásra kerül a sor, az összes érdekelteket meg fogom hívni, mert ebbe a törvénybe akarjuk lefektetni és körülhatárolni a jogokat és kötelességeket mindkét részről, amelyek biztosítani fogják a munU
