Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-274

A nemzetgyiàés 274. ülése 1921. Berki Gyufa: Már előbb meg kellett volna csinálni ! Kórodi Katona János : Gyakorlatilag ezt sohasem valósítják meg! B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Es ki kell még emelnem a nemzeti szempontot is. Mindannyian — és ez nem lehet máskép — bármely nyelven és bármely ritns szerint imádjuk is istenünket, bármely felekezethez és bármely politikai hitvalláshoz tartozzunk is, ebben az országban nemzeti alapon kell hogy álljunk. (Igaz! TJgy van!) Mindenkinek ezen az alapon kell állania és aki mégis más alapra helyezkednék, azt a legkérlelhetetlenebb szigorral és a legkérlelhetetlenebb módon kell ebben az országban lehetetlenné tenni. (Igaz ! TJgy van ! Helyeslés.) Nemzeti alapon kell tehát állnia a munkásságnak is. És itt méltóztassanak megengedni nekem, hogy legutóbbi németországi utazásomból egy részlettel beszámoljak a t. Nemzetgyűlésnek, amely az ottani szociáldemokrácia nemzeti érzésére vonatkozik. Mérvadó politikai tényezőkkel eszmecserét folytatva, felvetettem a kérdést, hogy miképen áll nemzeti szempontból náluk a helyzet, tekintettel arra, hogy ők koaleált kormánnyal bírnak, polgári és szocialista koalicióbói alakult kormánnyal. És az egyik legmérvadóbb német politikus ajkairól hangzott el kijelentés, hogy valahányszor a Kabinettsratban nemzeti kérdések kerülnek szóba, a német nemzeti egység tekintetében a többségi szocialisták ministerei állanak első helyen. Szinte törekszenek túlszárnyalni a polgári társadalom képviselőit abban, hogy beigazolják, hogy ők a nagynémet egységnek, a nagynémet népnek ugyanolyan tagjai, mint a polgári társadalom, hogy német nemzeti kérdés tekintetében nincs különbség, sőt amikor arról volt szó, hogy Délnémetország bizonyos köreinek külön mozgalmai folytán veszedelem fenyegette a német egységet, a szociáldemokrácia a maga hatalmas erejével közbelépett s eltiltotta a maga délnémet szervezeteit attól, hogy bárkinek csak eszébe is jusson a németség ellen állást foglalni. T. Nemzetgyűlés! Nem látom be, miért ne helyezkedhetnék ugyanerre az alapra a magyar szociáldemokrácia is, miért ne fogadhatná el azt az álláspontot, hogy az ő nemzetközi szervezetük nem akadályozhatja és nem akadályozza őket abban, hogy magyar nemzeti alapon álljanak és a magyar nemzeti törekvések tekintetében a nemzet egészével egy egységet alkossanak. Azt hiszem, ennek az álláspontnak elfoglalásával, aminek meggyőződésem szerint semmi akadálya nincs, a magyar szociáldemokrácia mindenkor megnyugtathatna. T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök ur programmjában a szociális kérdést illetőleg különböző részletekre is kitért. Én nem fogom a probléma részletezésében őt követni, mert hiszen lesz alkalmunk az ígéretek után tetteket is látni évi december hó 21-én, szerdán. 67 és esetleg bírálat tárgyává tehetni. Nem mulaszthatom azonban el, hogy amikor a ministerelnök ur szociális programmjának visszhangja gyanánt itt felszólalok, egy intelmet ne intézzek egyrészt a munkaadók, másrészt a munkások nagy táborához, tartozzanak bár az utóbbiak akár az egyik, akár a másik szervezethez. Szociális nagy kérdéseket, t. nemzetgyűlés, nem szabad pillanatnyi kedvező vagy kedvezőtlen helyzetek szerint megítélni és megoldani akarni. A szociális kérdéseket a lelki egyensúly pillanatában kell megoldani, szociális kérdésekhez akkor szabad csak hozzányúlni, amikor meggyőződésünk, hogy nem az erőt éreztetjük, hanem a szeretetet gyakoroljuk. (Igaz ! Ugy van !) Szociális kérdések megoldásánál a jövőre akkor kell gondolnunk, amikor jobb a helyzet, s figyelembe kell vennünk, hogy az lehet kedvezőtlenebb is, jobbra a munkaadók, balra a munkások oldalán. (Igaz! TJgy van!) És éppen ezért, amikor elvárom, hogy Magyarország munkaadói a mai, rájuk nézve kedvezőbb helyzetet nem fogják felhasználni arra, hogy okos, célszerű, előrelátó szociális reformokat megakadályozzanak, ugyanakkor okos, józan mérsékletet kell várnom a szervezett munkásságtól is, hogy oly követeléseket további célok gyanánt se támaszszanak, — tehát nem pillanatnyilag — hanem további célok gyanánt sem, amelyek alkalmasak volnának bizalmatlanságot kelteni, a jelen pillanatban való maguktartásával szemben, mintegy ugy állítva fel a kérdést, hogy ma kedvezőtlenebb a helyzetünk, tehát mérsékeltebbek vagyunk, vagyis hogy — amint t. képviselőtársam az imént közbeszólt — a végső célok tekintetében azután majd mást fogunk kívánni. Kóródi Katona János : Úgyis van ! A maixizmusról nem fognak lemondani soha ! B. Szterényi József: T. képviselőtársam a marxizmust emliti. Épen erről akartam beszélni. Vannak orthcdcx szocialista elméletek, amelyek régesrégen túlélték magukat. Az orthcdcx ragaszkodás félszázad előtti elméletekhez, a változott gazdasági és közéleti viszonyok mellett természetszerűleg téves utakra vezet. És hogy csak egy példát ragadjak ki a szociális törekvésekből, amely az engem legközvetlenebbül érdeklő gardasági kérdésekben a legveszedelmesebbek egyike, méltóztassanak megengedi, hogy egy pillanatig időzzem a sokat emlegetett úgynevezett szoeielizálás kéidésént'l. Ez volt a legkiiivóbb gazdasági követelések egyike, amely — pláne abban a sötét, szomorú korszakban, amely itt az országban rablógazdálkodást űzött — a magánvagyon elkobzására vezetett. T. Nemzetgyűlés ! Egy kiváló német közgazda, a •világhírű Walter Rathenaunak, a világ legnagyobb villamossági üzem vezetésében elnöktársa : Deutsch Félix titkos tanácsos, egy nagy tanulmányt végzett a német viszoryokra alapítottan a szocializálás kérdésében, összegyűjtötte és feldolgozta a 152 legnagyobb német részvény-