Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-273

M A nemzetgyűlés 273. ülése 1921. évi december hó W-án, kedden. adófizetésnek és nem teszi rá az adóprést ugy, hogy recsegjen-ropogjon bele. Amint akkor, amikor valakit operálnak, fel kell vágni a hasát. — hogy azzal a hasonlattal éljek, amellyel Hegedüs pénzügyminister ur élt — ugy annak, aki ezt az országot meg akarja operálni, fájdalmas műtétet kell végrehajtania. Meskó Zoltán : Csak elaltatott minket. Ereky Károly .* Én megfigyelem önöket, — mert hiszen állandóan Hegedüs pénzügyminister ur politikája ellen szólaltam fel — önök el voltak altatva, igaza van Meskó Zoltán barátomnak, de nem lettek megoperálva, hanem most is alusznak. (Derültség.) Szijj Bálint : Vannak köztünk ébredők ! (Felkiáltások half elől : Ébredjenek már !) Ha igen t. képviselőtársaim fel fognak ébredni, jöjjenek hozzám és megállapítunk egy becsületes pénzügyi programmot, amellyel ezt az országot megmentjük és remélem, hogy Kállay pénzügyminister ur e programmnak végrehajtására vállalkozik ; mert feltétlenül szükséges, hogy az államháztartást rendbehozzuk. Fájdalom, nem tudok részletesebben e kérdésbe belemenni, tehát áttérek a magánhitel szervezésére. Amint emiitettem volt, a jegyintézet, az Osztrák-Magyar Bank feladata a békében az volt, hogy kizárólag a termelés, a kereskedelem és ipar számára adjon hitelt. Ezzel szemben mit látunk ? Ma azt látjuk, hogy a kisgazda és elsősorban a kiskereskedő, akinek pénzre van szüksége, csak 30%-ért kap pénzt a bankoktól ; viszont, ha van egy-két megtakarított rongyos száz koronája és be akarja vinni azt a takarékba, csak 2^4% kamatot kap rá. Szijj Bálint: Azért nem kell a hitelszövetkezetet bántani Î Ott hetet adnak. Ereky Károly : Én nem bántom l Szijj Bálint : De igen, az országos központot ! Ereky Károly : Én megmondottam, hogy adok a képviselő urnák egy különórát a közgazdaságtanból és pénzügytanból, de most még sok mondanivalóm van. OrbÓk Attila: öntől tanulta a közbeszólást! Ereky Károly : En szivesen veszem, ha ön is felvilágosit a tévedésemről, de m,ost ne méltóztassék zavarni, mert az elnök ur rám fog szólni. hogy fejezzem be a beszédemet. Csak annyit mondhatok még, hogy be fogok adni egy határozati javaslatot, amelyet rögtön bátor leszek felolvasni, arra nézve, hogyan kell megszüntetni azt, hogy Magyarországon 30—40% legyen a pénz. T. i. én azon a hiten vagyok, hogy ugy kell ezt az állapotot megszüntetni, hogy az igen t. pénzügyminister ur az 1921 : XIV. tc.-nek azt az intézkedését, hogy csak 2000 millió koronát hajlandó a kereskedelem, ipar és termelés hiteligényeinek kielégítésére a bankóprés alapján kölcsönadni, szüntesse meg, mert ez nagy abszurdum, ez okozza a pénzszűkét. Sajnálom, hogy nincs időm ezt kifejteni, mert még egyebet is meg akarok említeni, a külkereskedelemről akarok még szólni. Határozati javaslatomat felolvasom és ahhoz leszek bátor a megjegyzéseimet hozzáfűzni, mert a tárgyalásra szánt idő lejár (olvassa) : Először: utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister urat, hogy a budapesti Áru- és Értéktőzsdén saját hatáskörében még ebben az évben intézkedjék, hogy az 1922. évben csak tényleges árumennyiségek alapján lehessen árukat forgalomba hozni és a tényleges árumennyiségekről naponként nyilvános elszámolás készüljön. Az áruval való láncolás a tőzsdén tilos és az árdrágitásról szóló törvény alapján büntetendő. (Helyeslés jobbfelől.) Ehhez megjegyzem a következőket : Igen t. Nemzetgyűlés•: A következő eset történt meg Zala megyében. Egy Fuchs és egy Bricht nevezetű ügynök vett egymástól bort. Fuchs megvette a bort Brichttől 3 koronáért. Közben felment a bor ára 4 koronára és akkor azt mondta Bricht Fuchsnak : »Te 3 koronáért vetted meg tőlem a bort, most ráírjuk, hogy én visszaveszem a kötést és 4 korona lesz a bor ára !« Egy hét múlva 5 korona lett a bor és ugyanolyan módon ismét ráírták a kötlevélre, egymástól visszaveszik és a bor 6, 7 stb. korona lett, ugy, hogy felment a bor ára kötlevelükben 26 koronáig és 12-szer cserélt gazdát. így történik ez az ő kávéházi kis játékukban. Rendben van, csinálják, ahogy akarják. De tessék elképzelni, hogy ugyanez történik a tőzsdén. ott is vesz Fuchs Bricht-től és hol felverik, hol leverik az árat, aszerint, amint akarják, és az újságban kiirják, és az szabja meg az árat, hogy Fuchs és Bricht egymás között hogyan kötik meg az üzletet. Ezt tovább tűrni nem lehet. (Ugy van !) Lehetetlen állapot az, hogy a kávéházi márványasztalnál két embernek egymás között létrejött szerződése alapján irják ki az újságok, hogy mi a mezőgazdasági terményeknek az ára. (Egy hang a középen : Nem is látnak búzát !) Akkor természetesen a végén, mikor felverték az árat, amikor már a gazdától elvették a terményt, azt mondják, hogy a gazda az élelmiszeruzsorás. f Ugy van I jobbfelül,) A kontrája is megtörténhetik ennek. Sokorópátkai Szabó István t. képviselőtársam látja azt és a saját vállalatán érzi, hogy a zsir árát megint leverik. Szabó István (sokorópátkai) : Nincs vállalatom! Ereky Károly: Kivánom, hogy legyen. (Derültség.) Haller István : Mezőgazdasági kisüzeme van ! (Zaj.) Ereky Károly: Határozati javaslatom 2. pontja a következőképen szól (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminister urat, hogy a pénzszűke megszüntetéséről gondoskodjék és az 1921 : XIV. tc.-ket novellárisan változtassa meg még ebben az esztendőben«, azaz. még ebben az indemnitási javaslatban. »Harmadszor, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy szociálpolitikai érdekekből még ebben