Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-286
510 A nemzidgipäes 286. ütése 1922. évi január hó 12-én, csütörtökön. A délelőtti órákban, 9—10 óra között, Németh Lajost egy fadarabbal fejbedobták, aminek következtében elöntötte a vér. A munka befejeztével este a kapunál várták p, kijövő keresztényszocialistákat azzal a szándékkal, hogy megverik, ez azonban elmaradt, mert utókban egy másik kapun távoztak ezek a gyárból. Pénteken 6-án még nagyobb daccal állott szembe a szociáldemokrata munkásság a keresztényszocialistákkal. A munka végeztével délután y 2 l órakor már nem a kapunál, hanem a műhely kijáratánál gyülekeztek a fenyegetésük beváltása céljából. A keresztényszocialista munkásoknak egy másik irányban sikerült eltávozniuk és igy elejét vették esetleges nagyobb inzultusoknak. A szombati napon, 7-én, ismét vadul léptek fel, majd szép szóval próbálták megnyerni a nevezetteket, hivatkozva a munkások elkeseredett dühtől feldúlt hangulatára, hogy a munkásokat semmiféle jó szóval nem lehet megnyugtatni és a méreg ki fog törni belőlük . . .« Oláh Dániel : De nem a munkásokból, csak a vezető bizalmiakból. Hozzám jönnek az asszonyaik panaszolva, hogy megakadályozzák, hogy kenyeret keressenek ! Rupert Rezső: Mindenütt rendet kell teremteni ! Szabó József (budapesti, tovább olvassa) : ». . . valamint arra, hogy a rendőrség sem fog mindenütt és mindenkor őrködni felettük, legfeljebb egy hétig és azután mégis csak mártírok lesznek. További érveléseik ehhez hasonlók voltak.« Egy másik jegyzőkönyv, amely Andor Győző, Dévai Nándor és Mikulay Xaver Ferenc keresztényszocialistákkal van felvéve, körülbelül ugyanezeket mondja s csak egy más kijelentés van benne, ugyanis a bizalmi figyelmeztette őket, hogy vigyázzanak, mert nemcsak fával, hanem vassal is fejbedobhatják őket. (Felkiáltások : Hallatlan !) Rupert Rezső : Elég szomorú, ha a munkások veszekednek egymással ! Oláh Dániel : Nem a munkások veszekednek, hanem a szociáldemokrata vezetőktől felbérelt bizalmiak, kik kapják a 20—30 százalékot. (Zaj half dől.) Nekem hiába beszélsz, te ezt nem tudod, de én tudom. (Zaj. Elnök csenget.) Szabó József (budapesti) : El lehet képzelni, hogy ezeknek a szerencsétlen munkásoknak milyen kemény harcot kell vívni csak azért, hogy nehéz, fáradságos munkával mindennapi kenyerüket megkeressék. Szomorú dolog, hogy erre kényszeritik őket. De viszont elképzelhetjük azt is, hogy nem minden munkás vállalkozik erre a harcra, hanem a dolog kényelmesebb részét választja, enged a terrornak és ha nincs más mód, belép a szociáldemokrata szakszervezetbe azért, hogy békésen megkereshesse kenyerét. Oláh Dániel : A bizalminak az a fontos, hogy minél több 20%-ot kapjon. Szabó József (budapesti) : Mikor ez a gyár igazgatóságának tudomására jutott, az igazgatóság felszólította a gyár szociáldemokrata bizalmijait, hogy a gyár jogaiba ne szóljanak bele, figyelmeztette őket, hogy az, hogy hogyan vegyenek fel munkásokat, a gyár igazgatóságának joga és ne korlátozzák más munkások munkaszabadságát. A gyár bizalmijai erre nem reagáltak és tovább folytatták ezen eljárásukat. Oláh Dániel : Veszélyben volt a 20 százalék ! Szabó József (budapesti) : Erre három nappal ezelőtt a gyár igazgatósága 6 bizalmiférfinak felmondott. Kontra Aladár: Nagyon jól tette! Szabó József (budapesti) : Ekkor tört ki a harc ! A munkások nagy része a gyár bizalmijaival szolidaritást vállalt és beszüntette a munkát. A gépek üzemben maradtak egész napon át, azonban a munkások nem dolgoztak. Másnap a gyár igazgatósága, látva azt, hogy a munkások nem dolgoznak, egészen természetesen beszüntette a gépek üzemét, mert ezáltal nagy költségektől kímélte meg magát. (Felkiáltások : Természetesen !) Erre a munkások elhagyták a gyárat és ma is, azóta változatlanul, áll a sztrájk. T. Nemzetgyűlés ! Nem foglalkozom részletesen a dolgokkal, de mégis jellemző egy-két esetben az a mentegetőzés . . . (Halljuk ! Halljuk !) Rupert Rezső: Életbevágó dolgok ezek! Szabó József (budapesti) : ... amellyel a lapok és főként a szociáldemokrata-párt Népszavája igyekszik a dolgot beállítani. A Népszava ellentétbe kerül önmagával. Először azt állítja, gy a gyárban keresztényszocialisták dolgoznak és a keresztényszocialistákat ők nem bántották eddig sem s békésen hagyták őket dolgozni a gyárban. Ugyanakkor egy másik helyen kijelenti a Népszava, hogy a főbizalmi és az albizalmi felszólította ugyan a keresztényszocialistákat, hogy ne vállaljanak munkát, és pedig azért, mert attól tartottak, hogy a keresztényszocialisták olcsójánosok, letörik a munkabéreket, rontják a munkaviszonyokat. Méltóztatnak látni, hogy milyen ellentét van egyik és a másik között. Vagy felszólították a munkásokat, hogy ne dolgozzanak, va g7 pedig nem szólították fel és akkor nem félnek attól, hogy a keresztényszocialisták a munkaviszonyokat rontják. T. Nemzetgyűlés ! A keresztényszocialisták az elmúlt időben bebizonyították, hogy soha nem voltak olyan szándékaik, hogy a munkásság életét, a munkásság munkaviszonyait, a munkásságnak a megélhetésért vivott harcát akadályozzák vagy megnehezítsék, sőt nagyon gyakran megtörtént és ezért sok szemrehányást kaptunk, hogy itt-ott még a keresztényszocialisták ezen a téren agreszszivebbek voltak, mint a szociáldemokraták. Ereky Károly: Dupla bért kell követelniök a keresztényszocialistáknak. (Zaj. Elnök csenget.) Szabó József (budapesti) : Nem áll, ez semmi egyéb, mint szemenszedett hazugság ) A keresztényszocialisták sohasem voltak olcsóJánosok és nem is lehettek, hiszen azok is épen olyan munkásemberek, mint az a másik munkás,
