Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-286
492 A nemzetgyűlés 286. ülése 1922. államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni.« Ebből következik az, hogy az alkotmányosság eddigi formáival, — más formájával az alkotmányosságnak — sőt megkötés van benne ; azt mondja, hogy »alkotmányunk értelmében is jogosult«. Tehát a rendezésnek a jogositottsága nem az 1920: 1. tcikkből folyik, hanem folyik az alkotmány szelleméből, az alkotmányosság értelmében a jogforrás a régi alkotmányosság és nem — mint mondják — az uj alkotmányosságot szándékolni akaró törvény. Azt mondja a szakasz : »a régi formák közt az alkotmányosság értelmében«. Ha azt akarta volna mondani a törvényhozó, hogy alkotmányunk értelmében jogosult, akkor azt mondta volna, hogy alkotmányunk értelmében jogosult az államhatalom gyakorlásának további módját rendezni. De nem azt mondta, hanem azt, hogy alkotmányunk értelmében az államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni. Tehát az államhatalom gyakorlásának további módját az alkotmányosság értelmében jogosult és köteles is rendezni, nem rendezheti azt a régi törvényeinkkel szembeállítva, nem rendezheti másképen, mint ahogy az alkotmányosság szelleme diktálja. Itt tehát a szükségjog alapján veszi fel azt is, hogy »az államhatalom gyakorlásának további rendezésére jogosult«, azon szükségjog alapján, amely szükségessé vált azért, mert a forradalom elseperte helyéről a legális törvényhozó faktorokat. Ebből következik, hogy régi törvényeink értelmében kell gyakorolnia a nemzetgyűlésnek az állami hatalom rendezését, nem pedig azok ellenére, hanem tisztán azok szellemében, azokhoz mérten, amint az alkotmányosság, régi törvényeink ezt megállapítják. Ebben sincs még sehol a koronás király visszatérésének megakadályozására való jogosultság, vagyis a koronás királyt az nem tiltotta el attól, hogy visszatérjen. A 4. § szövege, amelyre szintén nagyon szeretnek hivatkozni a szabadkirályválasztás elvét valló jogászok, a következőket mondja (olvassa) : »A törvényhozói hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja.« Nem mondja M azt, hogy véglegesen, nem is akarta kimondani, azt mondja, hogy gyakorolja, de mindig csak ideiglenesen, mert hiszen címében is megmondja, hogy az államhatalom ideiglenes gyakorlásának rendezéséről van szó. BeniCZky Ödön : Eltörlik az egész ezeréves alkotmányt és még azt mondják, hogy ők nem forradalmárok. Javos Antal : Szóval csak a királynak vannak jogai és a népnek nincsenek ! Friedrich István : Azt akarják, hogy végleges legyen, ami most van.. Jól néznénk ki. Hornyánszky Zoltán : Az intenció tehát világos : »ideiglenesen«. Hisz a cél mindig mi ? Az alkotmányosság hslyreállitása. A forradalom nem alkotmányosság, és nem áll az, amit Méhely t. képviselőtársam mondott, hogy a forradalom jogalkotó tényező. A forradalom tényeket alkot, a tényekhez azután lehet jogi konzekvenciákat fűzni, amikor jön az alkotmányos állapot és a tényeket évi január hó 12-én, csütörtökön. szankcionálja. Amig ez nem történik meg, addig csűrj ük-csavarjuk a dolgot, de a forradalom szele játszik, addig az alkotmányosság de facto nincs helyreállítva, ha ugy járunk el, amint az 1920: 1. te. mondja. Ez pedig kimondja, hogy mik a feltételek, mily körülmények között gyakorolható, meddig gyakorolható. Nem adok hozzá semmit, nem veszek el belőle semmit, hanem magyarázom a törvényt ugy, ahogy a törvényt eddigi joggyakorlatunk értelmében magyarázni szokták; A 12. § szövegét szintén idézték ebben a Házban is, — nem merem mondani, hogy az elnök ur is, mert akkor megvonják esetleg a szót tőlem, tehát kénytelen vagyok azt mondani, hogy egy jogi vélemény nyilvánult meg, amely azt mondja, hogy a törvény 12. §-ából is következik, hogy a koronás király az országba vissza nem térhet és hogy — nem fizikailag, — jogilag nem volt joga visszatérni. A második fejezetben, mely szól a kormányzói hatalomról, a 12. § a következőket mondja (olvassa) : »A nemzetgyűlés addig, amig az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ.« Tehát mit mond? »A hatalom gyakorlásának mikéntjét.« Nem azt mondja, hogy a gyakorlást magát, a tényt, hanem annak a módozatait, azt a mikéntjét, amely mellett kell gyakorolni. Természetesen mindig szupponálandó, hogy az alkotmányosság értelmében, tehát régi törvényeink értelmében is kell gyakorolni az alkotmányosságot. A módozatokat, azokat a mikénteket rendezheti, de nem a gyakorlást magát nem a tényt. Az uralkodó államfői személyében való változtatást tehát még sehol nem inaugurálja a törvény, nem is tehette, nem is akarta tenni, hisz maga megmondja, hogy az alkotmányosság visszaálllitásának utján halad, mert az alkotmányosságot helyreállítani akarja. Kimondja, hogy »ideiglenes ellátására.« Nem is gondolhatott másra, mint arra, hogy az alkotmányosság formái közt a koronás király és a kormány közt történő megállapodással, amint ezt a kormányelnök ur pécsi beszédében kifejtette, amikor ott programmât adott. Én tehát nem állok egyedül ezen jogi álláspontommal, hanem az önök támogatta kormányelnök ur is ezt az álláspontot tette a magáévá. Ennek következtében ne engem méltóztassanak támadni ebben a tekintetben, vagy ennek magyarázata tekintetében, hanem méltóztassék a kormányelnök urat támadni. (Mozgás a jobboldalon.) Teljesen helytálló tehát a ministerelnök urnák az a felfogása, amelyet még pécsi beszédében lefektetett. Ez teljesen fedi az alkotmányosság követelményeit, teljesen fedi azt, amit az 1920..évi I. te. tendál, amelyet mint olyant meg is alkotott. Ejjelenti p A csi beszédében a kormányelnök ur, hogy a király 1918 novemberében eltávozott és megszűnt alkotmányos jogait gyakorolni. Távo-
