Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-286

A nemzetgyűlés 286. ülése 1922. jogi véleményének. Epen ezért tehetem teljes jog­gal kritika tárgyává ezt az elnöki jogi véleményt, amely nem a házszabályok értelmében és nem a tanácskozási rerd férj tartása érdekében nyilvánít­tatott, hanem tisztán és kizárólag egy törvénj^ magyarázására vonatkozott Ez a felfogásom jogi­lag feltétlenül helytálló, mert az elnöknek a ház­szabályokban statuált az a joga, hogy vele vitázni nem lehet, illetőleg, hegy a képviselő vele mint eh ökkel nem vitatkozhatik, — amely tilalom mint kötelesség terheli a, képviselőket — nem terjed ki arra, hegy az elnöki székből nyilvánított jogi véle­mény sem volna kritika tárgyává tehető. A házszabályok taxatíve felsorolják azokat az eseteket, amelyekben az eh ökkel szemben vitázni nem lehet. Nincs helye vitatkozásnak, ha az eh ök a házszabályok értelmében a tanácskozási rend fentartása céljából gyakorolta a rendreutasi­tás vagy a figyelmeztetés jegát. Ebből a ttxativ felsorolásból azorban hiányzik az ehöki jogi vélemény nyilvánítása, amiből következik, hegy teljes jcggal kritika tárgyává tehető minden olyan vélemé: yiyilvái itás, amely bár az ehöki székből har gzott is el, de jogi vélemény. Ugy érzem tehát, hegy ezen elnöki erurciáció következtében jegilag nii es megkötve az én véleméi ynyilvár, itási szabad­ságé m s ezért akadálytalanul belebccsátkozhatom ennek a kérdésrek jegi részébe, annak megvilágí­tásába és kellő értékre hozatalába. Az ehök ur akkor elhangzott véleményével szemben áll a törvéryt jog szerint magyarázó ható­ságnak, a vizsgálóbírónak hivatali hatáskörében in concreto nyilvánított ténymegállapítása és az ebből vont jegi következtetés. Dr. Lengyel Err ő a buda­pesti kir. bür tetőtörvényszék vizsgálóbírója (Él­jenzés balfelől.) Ban.iczky Ödön képviselőtársul k szabadlábra helyezését elrendelő végzésében ki­mordotta, hegy Banczky képviselővel szemben nem forog fenn bír cselekmér:y, mert a koronás királynak az országba visszatérnie joga volt, a király visszatérését egyetlenegy törvény sem tiltja. Hasonló határozatot hozott már azóta a kir. ítélő­tábla is, amely szintén kimondotta, — amikor a vádfcarács felfolyamodó végzése következtében döntött Rakovszky és Andrássy képviselőtársaink szabadlábra helyezése tekintetében — hegy nin­csen megalapozva, legalább is nincsen még kide­rítve, hegy csakugyan van-e bű.icselekmény. T. N mzetgyülés ! Olyan faktorok tehát, amelyek törvéryt jog szerint magyarázhatnak, állapították ezt meg. Kérdezem, miért ne volna akkor szabad egy képviselőnek is kijelentenie, hegy a koronás királynak igenis joga volt ide visszatérnie. Paczek Géza : Miért nem ment előbb Bécsbe ? (Zaj a baloldalon.) Friedrich István : Kérdezze meg tőle. Hornyánszky Zoltán : Ë i uem azzal foglal­kozom, hi gy miért nem ment Bécsbe . . . Paczek Géza: Miért kellett nekünk kísérlet tárgyának lenni ? (Zaj balfelől.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XIV. KÖTET. évi január hó 12-én, csütörtökön. 489 Hornyánszky Zoltán :... én tisztán jogi szem­pontból bírálom ezt a kérdést, s nem tehetek róla, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy ennek a kérdésnek összes titkait feltárhassam. É/i jegász­ember vagyok, a törvényre tettem esküt, mint bíró, s ennélfogva én a törvényt magyarázom, amihez jogem van nemcsak mint bírónak, hanem mint képviselőnek is. A kérdés politikai részével abszolúte nem foglalkozom, tisztán jogászi szem­pontból teszem bírálat tárgyává, vájjon tét îles törvényeink értelmében abban az időben joga volt-e a- koronás királynak az országba visszatérnie vagy sem. Ds az elnöki j-gi véleménnyel szemben álla­nak ezek a határozatok is. Elnök (^senget) : Kérem, t. képviselő ur, ne méltóztassék az elnöki kijelentéssel, amely annak idején ir.nen az el- öki székből elhangzott, prlémi­záki. Én nem akadályozom a képviselő urat abban, hogy jogi véleményét kifejtse az ehöki erur.ciá­cióval szemben, azorban ne méltóztassék polemi­zálni. (Zaj a baloldalon ; jelkiáltások : Joga van !) Hornyánszky Zoltán : Tisztelettel tudomásul veszem az ehök ur figyelmeztetését, legyen szabad azonban hozzáfüzr öm ehhez azt, hegy én tisztán mint jogi véleménnyel foglalkozom az elnöki en unciád óva 1. Elnök : Én azt a magam részéről nem akadá­lyozom meg, de ne méltóztassék a jogi véleményt mindig szembehelyezni az elnöki enunciációval. Hornyánszky Zoltán : A házszabályok rendel­kezését idéztem. A házszabályok statuálják a jo­got, amelynek értelmében az elnök rendreutasít­hat és figyelmeztethet képviselőket. Ezzel szem­ben vitának helye nincs. Itt azonban egy jogi vé­leményről van szó, amelyet, nem tehetek róla, kri­tizálnom kell. Ezzel nem az elnöki tekintélyt aka­rom kisebbítem. Elnök : Ismétlem, hogy ezt nem akadályo­zom, csak azt nem engedhetem meg, hogy az el­nöki enunciációval szembe méltóztassék helyez­kedni. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hornyánszky Zoltán : Nem az enunciációval vitázom ... ­Elnök : Akkor rendben van. Hornyánszky Zoltán : ... de az emmeiácíó­ban nyilvánuló jogi véleménnyel. Nem tehetek róla, de nekem igy disztingválnom kell . . . Ugron Gábor : Az elnöknek nem lett volna szabad jogi véleményt mondania az elnöki székben. Hornyánszky Zoltán : ... Ezt megszoktam birókoromból. Tisztelettel tudomásul veszem te­hát az elnök ur figyelmeztetését és tovább fűzöm beszédemet, kerülve, amit kerülni kell, mivel nem akarom kitenni magamat a szómegvonásnak. Elnök : A törvényt méltóztassék magyarázni, abban nem fogom akadályozni. Hornyánszky Zoltán ; A házelnöknek nincs több joga, mint amennyit a törvény és a házsza­bály ad neki. Tudomásul véve tehát ezt az elnöki figyelmeztetést és kerülve a kerülendőket,(Den£Zí­ség balfelől.) világitom meg a kérdést, és Mjelen­62

Next

/
Thumbnails
Contents