Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-286

A nemzetgyűlés 286. ülése 1922. mészettől eredő vonás, mellyel az ember létrejön. A kereszténység a fajvédelemnél bizonyos erkölcsi normákat állapit meg és követeli, bogy azok az erkölcsi normák betartassanak, mert amig azok nem tartatnak be, addig a kereszténység szelleme szenved. A kereszténység szelleme tehát nem üzen háborút a faj védelemnek, viszont azonban követeli, hogy a keresztény gondolat erejénél fogva a fajvédelem ne haladja meg az önvédelemnek azt a határát, mely szükséges arra, hogy megvédje a fajt, megvédje önmagát, de ne menjen túltengésbe, ne menjen atrocitásba. Akkor tehát, amikor a zsidókérdésről, a kereszténykérdésről mint ilyenről beszélünk, fel kell vetnem azt is, vájjon az a keresztény öntudat nem diktál-e nekem erkölcsi normákat, melyeknek határain belül kell maradnom. Hiszen ugy-e a numerus clausus vitájánál is elhangzott, hogy a keresztény gondolat megerősítésének jegyében kell megcsinálni a numerus clausust, hogy az egyetemre be ne szabaduljanak az u. n. tanbetyárok, be ne szabaduljanak azok, akik a keresztény gondolattal szemszögi ellentétben vannak, be ne szabaduljanak azok, akik a nemzeti öntudatot destruálják. Egészen nyilvánvaló volt a cél : hogy lehetetlenné tétessenek olyan Pikier Gyula-féle előadások, melyek abban jegecesednek ki, hogy a közület az egyedért van, és amikor az egyed szemben találja magát a közülettel s a közületnek és az egyednek az érdeke nem kongruens, akkor a közülettel szemben joga van az egyednek a maga egyedi jogát megvalósítania, tehát akkor, amikor a közület valami olyant követel, amely áldozatot jelent az egyénre nézve, az egyén szembefordulhat vele, mert az egyénnek több joga van : természeti ioga. Ha elolvassa ezt egy fejlett tudású ember, akinek megvan a kellő intelligenciája, arra nézve ez nem veszélyes, de milyen veszélyes ez arra a gyermekre, aki 18—19 éves korában kiszabadul az iskola padjaiból, bekerül az egyetemre és hallja, hogy a haza csak egy fogalom. A haza az állam ; az állam egy közület ; a közület pedig azért van, hogy az egyednek az igényét szolgálja, és amikor azzal ellentétbe kerül, az egyednek a közülettel szemben joga van, ha kell, forradalomba is mennie. Ez szülte meg a forradalmat, a liberalizmusnak ez a hazug jelszava ; mert hiszen a kereszténység is liberalizmus, liberalizmus a szó nemes értelmében, liberalizmus abban az értelemben, hogy a keresztény gondolatot szövi a maga erejével a társadalmi evolúciót, mindenütt ott ál], lecsillapítja a lázas szenvedélyeket. De amikor destrukcióra válik alkalmassá, amikor egy egyetemi professzor ilyen tanokat hirdet, amikor az egyednek a jogát kiemeli szemben a közülettel és mindig a közületnek kell levonnia magára nézve a hátráló konzekvenciáját : ez sem nem keresztény, sem nem nemzeti. Igenis a faj védelem megköveteli azt, hogy a keresztény gondolattal, a keresztény morál beleágyazásával vigyük bele a szociológiai kérdésekbe is mindenütt azt a kereszténységet, amelyre köévi január hó 12-én, csütörtökön. 487 telezve vagyunk. Ha pl. a zsidókérdést meg akarom oldani, amelynek egészséges korrektivumát adja esetleg a numerus clausus, amelynek egészséges korrektivumát adja az, hogy bizonyos megállapításokat teszek, melyeknek következtében a túltengő érvényesülést nem engedem meg, amikor faj védelmi szempontból a magam faját védve, bizonyos numerus clausust követelek és azt mondom, hogy a nemzetiségek arányszámának érvényesülése csak ugy történhessék meg, amint az a nemzetiség lélekszámában van képviselve : ezzel, tisztelt Nemzetgyűlés, egy morális alapot is adtam az én faj védelmi küzdelmemnek, mert enélkül az én faj védelmem semmiben sem áll mögötte annak, mint aki bicskával oldja meg a kérdést és üti agyba-főbe az embereket. Ez nem keresztény morál, azonfelül fizikailag is kivihetetlen ; mert méltóztassanak elképzelni, hogy Magyarországon minden zsidót lemészárolnak ; azt méltóztatnak hinni, hogy ezzel el van intézve a kérdés ? Újra bejönnek megint. Mert hiszen tudunk példákat, a Vezúv kitört és eltemette Herculanum, Stabie és Pompeji városokat, a láva elnyomta ezeket a városokat, de azután megint élet támadt ott, mert bár dübörög a föld, ott megint termelnek szőlőt és mégis mi vélik a földet. Tehát igy nem oldottam meg előnyösen a kérdést, viszont a keresztény moralitáson akkora sebet ejtettem, amely begyógyithatatlan. Rá kellett erre is térnem, t. Nemzetgyűlés, mert hiszen bennünket megvádolnak mindenfélével, megvádolnak azzal, hogy a Friedrich-párt lepaktál jobbra, balra mindenkivel, elhagyja a keresztény zászlót. Nagy tévedés ; mert mi a keresztény morált visszük a faj védelembe is, mert a keresztény morálnak dönthetetlennek, diadalmasnak kell lennie mindennel szemben. A mi politikánk, a mi faj védelmi politikánk egy percig sem szülhette meg és nem is szülte az atrocitást. Nagy tévedés volt Friedrich István t. képviselőtársamnak adresszálva idekiáltani azt, hogy ő teremtette meg az atrocitást. 1919-ben ott állott élén kabinetjének, amelyből több képviselőtársam került ide ; becsületesen, tisztességesen, a keresztény moralitás jegyében, a keresztény gondolat szellemével teljesen tisztában lévén, gondolt a kérdés megoldására, faj védelmi szempontból is a keresztény gondolat feltétlen diadalra juttatásával. Szeretetet hirdetnek és ennek a szeretetnek a kérdése itt valahogy elsikkadt. Vájjon szeretet-e az, hogy míg százezrek nyomorognak, ugyanennyien járnak bárokba, büffékbe és máshova és iszonyú pénzt költenek el akkor, amikor a nyomorgóknak az entente-misszióktól kell segélyt kapniok, ami a mi keresztény öntudatunknak fekélye és a nemzeti öntudatnak még nagyobb betegsége. Hát mire számithat egy nemzet akkor, amikor a keresztény gondolat csak addig ur, amig a szoba faláig tart, mikor onnan kilép, nem ismeri meg a rongyos embereket, nem gyakorolja a krisztusi példát, hogy adakozni kell, hanem idegen ha-