Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-286

À nemzetgyűlés 286. ülése 1922. évi január Iné 12-én, csütörtökön. 479 hogy nehézségeket gördit a kormányzat útjába, mert ellenkezőleg, mi mindig ott álltunk, amikor a kormányt támogatni kellett, máskor pedig mint élő tilalomfa, rámutattunk arra, hogy itt baj van, ezt, vagy azt csinálni nem szabad, mert ezzel sem a keresztény gondolatot, sem a nemzeti öntudatot nem szolgáljuk. De mi természetesen nem vállalhattuk azt a szerepet, amelyet vállal a tisztelt többség, hogy mig egyrészről igyekszik a kormányzat előnyeit élvezni, másrészről ellenzékieskedésével az olcsó népszerűség babérjait is a maga részére akarja biztositani. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbahldalon.) Bodor György : Nem ugy van ! Hornyánszky Zoltán : T. képviselőtársam azt mondja, hogy ez nincs igy. Legyen szabad rámutatnom (Zaj. Elnök csenget.) az ő mélyen t. pártvezérének, az egységes párt nagy megalkotni akarójának pécsi beszédében mondott szavaira, amelyekből meggyőződhetik a t. képviselőtársam iß, hogyha ezért a kijelentésért valakit meg kell bubolm, az nem én vagyok, hanem a t. kormányelnök ur. (Halljuk ! Halljuk ! halj elöl.) A kormányelnök ur pécsi bestédében azt mondotta, hogy ő nem lehet erélyes akkor és ott, ahol a körülmények az erélyt parancsolnák és nem lehet elnéző ott, ahol a közérdek ezt kivánná, mert félnie kell a hátbatámadástól vagy attól, hogy döntő percekben cserbenhagyják a pártok egyes frakciói. A kormányt támogató pártok egyes tagjai — mondotta tovább a ministerelnök ur — élvezni akarják a kormányzat előnyeit és ugyanakkor az ellenzékieskedés népszerűségét is. (Igaz ! Ugy van ! bal felől.) Ez tehát igenis igy van, t. képviselőtársam . . . Bodor György : De nem általánosságban ! Hornyánszky Zoltán : ... és ezt a t. ministerelnök ur mondotta. Hi én állitok valamit, azért mindenkor férfiaan helyt állok. Engem sohasem vezetnek szubjektív szenvedélyek, mindig az objektiv kritika követelményei szerint cselekszem s az objektiv kritika iránt való lelkesedés az, ami ténykedés símben irányit. Tehát a kormányelnök ur állapította ezt meg, ő kifogásolta, hogy a kormányzati többség ellenzéki politikát csinál. Kifogásolom ezt én is, mert hiszen fölötte nehézzé teszi a kormányzati többség a mi helyzetünket is azzal, hogy odaáll ellenzékieskedni, kifelé a népszerűség babérjait a maga részére biztositani, másfelől azonban a kormányzat előnyeit is élvezni akarja és élvezi is. Ez, enyhén szólva, legalább is a parlamentarizmus eddigi elvei szerint megengedhetetlen volt. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Jellemző a kormányzati többség mentalitására, hogy semmiféle megcsúfolását nem látja a parlamentarizmusnak abban, hogy szájbelileg, szájjal támadja a kormányt, számbelileg, számmal pedig, amikor szavaz, támogatja a kormányzatot. (Igaz ! Ugy van ! Zaj a szélsőbaloldalon.) Bodor György: Kritikát szabad gyakorolni a kormánypárt tagjainak is ! Mindnyájunknak kötelességünk figyelmeztetni a kormányt azokra a hibákra, amelyeket elkövet ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Helyre ! Helyre I) Elnök (csenget) : Bodor György képviselő urat figyelmeztetem, hogy sziveskedjék a házszabályokat betartani. Méltóztassék folytatni. Hornyánszky Zoltán: A kormányelnök ur megállapításai, ugy látszik, nagyon is elevenjébe vágtak t. képviselőtársamnak és a többségi pártnak is, mert hiszen az anyagi igazságot tartalmazzák, ez pedig igen sokszor kellemetlen az embereknek, szeretnének kitérni előle, szeretnék eltakarni a szemüket, hogy ne lássák. Ezt a struccpolitikát azonban nem lehet sokáig folytatni, mert az előbb-utóbb megbőszülj a magát, nemcsak az egyeseken, nemcsak a pártokon, hanem magán a nemzeten is, mert hiszen a pártok nem azért vannak, hogy öncélok legyenek, hanem hogy mint politikai keretek a nemzeti egység gondolatát szolgálják és a parlamentarizmus elvét diadalra vgyék. (Felkiáltások jobbfelől : Mi nem szolgálunk öncélokat !) Szilágyi Lajos : Megcsalják választóikat, ha nem ugy szavaznak, mint ahogyan beszélnek ! (Zaj. Elnök csenget.) Hornyánszky Zoltán : Ez a parlamentarizmus megcsúfolása. Az ellenzékieskedés keserű kenyerét nem akarják lenyelni, de annak népszerűségét kihasználják s egyidejűleg biztositani akarják maguk részére a kormányzás előnyeit is. Az ilyen eljárás a parlamentarizmus elve szerint össze nem férő dolog. (Igaz ! ügy van ! balfelöl.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ismétlem, mi igenis felelősségre vontuk a kormán}^ és a többséget, mert lehetetlen dolog az, hogy vannak itt képviselőtársaink, akik azzal érvelnek, hogy ők csak a kormányt támadják, a kormányzati többséget nem, mert hiszen mindenért a kormány felelős. Hát bocsánatot kérek, törvény szerint a kormány felelős, de a parlamenti moralitás értelmében felelős az a többség is, amely támogat egy olyan kormányt, amelyet nyilvánosan támad. (Igaz ! Ugy van! half elől.) Nem akarok keményebb kifejezést használni erre a magatartásra, mint azt, hogy talán még nem értének annyira a politikához, hogy ki érezzék belőle azokat a finomságokat, azokat a nüanszokat, amelyeknek betartása szüli meg az igazi parlamentarizmust. Szilágyi Lajos : Nem árt egy Ms elméleti kioktatás ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Köszönjük ! Elnök : Csendet kérek Î Hornyánszky Zoltán : Tehát nemcsak a kormány, hanem a kormánypárti többség is felelős és felelősek azok a kerületek is, amelyek ilyen képviselőket megtűrnek s még csak bizalmatlanságot sem szavaznak azoknak, akik az urnák előtt azt kiabálták, hogy minden színarany, amit ők hirdetnek, minden ígéretüket tettre fogják váltam, ezzel azonban adósak maradtak.