Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-284

A nemzetgyűlés 284. ütése 1922. évi január hó 9-én, hétfőn. 419 a Dunát. (Derültség és felkiáltások a baloldalon : Kacsák vannak bőven !) El sem tudnám képzelni a szabad királyválasztást a mai körülmények között. El tudok képzelni egy-egy korteskinézésü embert a vidéken, vagy mondjuk Budapesten, kisgazdának kiöltözött urat, mennykő nagy iszákkal és csutorával, egyik-másik túlbuzgóságában talán kitólatná a metszőfogát is csak azért, hogy akkurátusabban tudjunk sercinteni. (Derültség balról. Felkiáltások a jobboldalon : Nagyon nivós beszéd !) Azután mire is esküdne fel a szabadon választott király ? A trianoni határokra ? (Felkiáltások a baloldalon : Arra !) Elhiszik azt, hogy ennek felül a magyar nemzet ? Ennek sohasem fog felülni a magyar nemzet, még akkor sem, ha két ffy-ncs hazafiak kimennek a nagy Kossuth Lajos sirjához és megkoszorúzzák azzal, hogy »Győztél, Kossuth Lajos, végre függetlenek lettünk !« Ennek nem fog felülni az ország. (Félkiáltások a jobboldalon : Csak ha a Habsburgok visszajönnek!) Ha 14 vármegyés függetlenségről beszélt volna Kossuth Lajos a debreceni nagytemplom előtt, akkor nem a nemzet szereteté és rajongása, hanem a nemzet átka kisérte volna Balla Aladár : Végre tanulhatunk mi is, Kossuthisták ! Dinich Vidor *. Én, aki a trianoni békét nem szavaztam meg, annak ellenére, hogy sokak szerint nem vagyok faj magyar, azt sohasem fogom elismerni, én az ezeresztendős Szent István-értelemben vett integer Magyarország alapján küzdök a jogfolytonosságért és ezért nem is detronizáltam. Sohasem voltam Habsburg-párti, még kevésbé császárpárti, én igenis mindig magyar királypárti voltam, és ha ez a legitimizmus, akkor én büszkén vallom magamat legitimistának, és mivel IV. Károly Őfelsége fejét ékesiti Szent István koronája, — ha ugy tetszik — karlistának. Sokszor gondolkoztam azon, hogy a t. ministerelnök ur kikre támaszkodik. Egyszer ugy volt, hogy a kisgazdapártra, aztán ugy volt, hogy a keresztény egyesülésre, (Felkiáltások a baloldalon : Támaszkodik ?) hol a legitimistákra, hol a szabad királyválasztókra támaszkodott, (Felkiáltások a baloldalon : Támaszkodni veszélyes ! Derültség.) de mindenkor a disszi

densekre, aztán a jogász sportegyletre, ahol elválasztotta a szinaranyat a salaktól, most ujabban a kegyelmes gróf ur kisgazda lett. Nagyon szeretném, ha megállapodna, (Derültség.) de én ugy érzem, hogy mindenkire támaszkodott a t. ministerelnök, csak a magyar nemzetre, a magyar népre nem támaszkodott és arra nem is támaszkodhatik, amiért is a kormánnyal szemben bizalmatlan vagyok és az indemnitást nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra ki következik ? Kontra Aladár jegyző : Hegedüs György ! Hegedüs György : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel arra, hogy hosszasabban akarok beszélni, és már csak egy negyedóra van hátra a tanácskozási időből, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Félkiáltások : Igen ! Nem !) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik hozzájárulnak ahhoz, hegy Hegedüs György képviselő ur a legközelebbi ülésen mondja el beszédét, szivéskedjének helyükről felállani. (Megtörténik.) A többség hozzájárult ahhoz, hogy Hegedüs képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésen mondja el, tehát az idő előrehaladottságára való tekintettel a vitát félbeszakitom és napirendi indítványt fogok tenni. Előbb azonban a közgazdasági és igazságügyi bizottságok előadója kivan jelentést tenni. Somogyi István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel beterjesztem a közgazdasági és az igazságügyi bizottságnak a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat tárgyában elkészített jelentését azzal a kérelemmel, hogy méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és a sürgősséget kimondva, napirendre tűzni. Elnök: Méltóztatnak az előadó ur javaslatát, amelyben a sürgősség kimondását kérte, elfogadni ? (Igen !) Határozatként kimondom. A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a sürgősség figyelembevételével napirendre fog tűzetni. Az idő előrehaladván, mielőtt a sürgős interpelláció tárgyalására áttérnénk, napirendi indítványt kívánok tenni. Javaslom, hogy a t. nemzetgyűlés legközelebbi ülését szerdán, folyó hó 11-én d. e. 10 órakor tartsa a következő napirenddel : 1. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Az indítvány- és interpellációs-könyvek felolvasása. 3. Az indemnitási törvényjavaslat és ezzel kapcsolatban a kormány programmjának folytatólagos tárgyalása. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztatnak hozzájárulni ? Szilágyi Lajos : Szót kérek a napirendhez ! Elnök : Szilágyi képviselő urat a szó megilleti. Szilágyi LajOS : T. Nemzetgyűlés ! Bár az igen t. elnök ur külön nem mondotta, mégis ugy gondoljuk, hogy azért méltóztatott holnaputánra kitűzni a legközelebbi ülést, mert holnap egyik elhunyt képviselőtársunk és a többségi párt egyik vezérének végtisztessége lesz. Gaál Endre: Remélem, ez ellen nincs kifogásod ? (Zaj és felkiáltások a szélsöbahldálon : Micsoda Ízléstelenség ?) Miért ilyen türelmetlenek ? Szilágyi LajOS : Holnap délelőtt mi is adózni kívánunk a kegyeletnek és a végtiszfcességtételnél mi is jelen óhajtunk lenni. Ebbeli kötelességünk teljesítésével azonban teljesen összeegyeztethető az, hogy a holnapi nap egy részét is felhasználjuk a további munkára. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ebből kifolyólag tehát én az elnöki napirendi indítvánnyal szemben azt az indítványt teszem, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap tartsa ugyanazon napirenddel, amelyet az elnök ur javasolt, de nem délelőtt tiz órai kezdettel, hanem délután egy órai kezdettel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezen indítványomat azzal is megokolom, hogy napról-napra azzal a szemre« 53*