Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-284

416 Á nemzetgyűlés 284. ülése 19, engedni, de meg kell adóztatni épugy, mint az értékpapír forgalmát Megfelelő szervet kell léte» siteni a tőzsdén a valutaüzletek lebonyolítására, a pénztár- és giro-egylet mintájára és erre a szervre keli átruházni azt a jogot és kötelességet, hogy a valutaüzleteknél az adót behajtsa, mint ahogy behajtják ma az értékpapirok adásvételénél. Ezt a valutaadót nemcsak a tőzsdén kötött üzletekre, hanem a bankoknak a privát felekkel kötött valutaadásvételi üzleteire is ki kell terjeszteni. Ha a valutaadásvételt teljesen eltiltanánk, ezáltal még virágzóbbá tennénk a zugvalutakereskedelmet. Azonban, ha szigorú rendszabályokat helyezünk kilátásba és megfelelő mérsékelt adótételeket rovunk ezekre az üzérkedésekre, akkor a zugvalutázásoknak elejét fogjuk venni. A külföldi devizák tőzsdei jegyzésére, valamint a valutaforgalom megadóztatására vonatkozó rendeletnek kétféle hatása lenne. Ez nemcsak az állami bevételeket fokozná egyrészt, hanem másrészt annak az óriási tőkének, amely ma le van kötve kizárólag a deviza- és valutaüzletekre, egy tekintélyes, nagy része átvándorolna értékpapírüzletekre és ezáltal az immorálisán leértékelt részvények értékemelkedésében bizonyos egészséges folyamat állana be, ami nemcsak a magánkézben lévő részvényekre nézve fontos, hanem fontos állami érdekből is, mert tudjuk igen jól, hogy a különböző vagyonváltságok alkalmával az állam kezébe is jutott nagymennyiségű részvény, ami ma annyira le van értéktelenedve, hogy az államra nézve jóformán vagyont alig képez és semmiféle jövedelmet nem hajt. Különös figyelem lenne forditandó a bankoknak egymás közötti úgynevezett arbitrage, váltókémlési üzleteire Ez az üzlet tulaj donképen azt vizsgálja mindig hogy melyik külföldi váltóval lehet előnyösebben fizetni. E rendszabályban tehát arra is figyelemmel kellene lenni, hogy ezek az üzletek se bújhassanak ki az adózás alól. Ezeken Mvül, t. Nemzetgyűlés, foglalkozni kívánok azzal, hogy miként lehetne a mi államadósságunkat, különösen pedig az államnak a hadikölcsönkötvényekbe rejtett adósságait csökkenteni. Hiszen a pénzügyminister ur erre vonatkozólag már az expozéjában is tett bizonyos kijelentéseket, amennyiben azt emiitette, hogy a nagyobb vagyonok megadóztatása alkalmával kényszeríteni fogja ez adóalanyokat arra, hogy hadikölcsönkötvényeket vásároljanak. Nem lekiesinylendő összeg az, amit az állam ma a hadikölcsönkötvények után kamat fejében félévenként kifizetni kénytelen. Igaz, hogy a különböző vagyonváltságok lerovása alkalmával már az állam a hadikölcsönkötvények egy bizonyos százalékától megszabadult és igy megszabadult e hadikölcsönkötvények után fizetendő kamatbeli kötelezettségek egy csekély részétől is ; azonban szükségesnek tartanám, hogy ezt a módot gyorsabbá tegyük. Ezt pedig elérhetjük azáltal, hogy ha a pénzügyministeri um a kilátásba helyezett egyenesadó-rendszer kiépítésénél megengedi, hogy 22. évi jjanuár íiö 9-én, héífwí a polgárság ezen uj adó bizonyos százalékát hadi* kölcsönkötvényekkel is leróhassa. Ezzel elérnénk azt, t. Nemzetgyűlés, hogy a túlságosan leértéktelenedett hadikölcsönkötvények egy bizonyos részétől megszabadulna az állam, tehát megszabadulna az adósságának egy részétől, de legfőképen megszabadulna attól a rettenetes sok száz milliótól, amit félévenként kamat fejében kénytelen kifizetni (Ugy van ! jobb felől ) De a közönség is jól járna, mert ha a hadikölcsönkötvények utáni kereslet megindul, akkor a túlságosan leértéktelenedett hadikölcsönkötvény felértékelődnék és még jól járna akkor is, ha az 70 koronára emelkednék föl, mert 70 korona mellett is szívesen vásárolná mindenki, ha tudja, hogy azzal 80 korona adót fizethet ki. (ügy van! jóbbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Ezek voltak azok, amiket szükségesnek tartottam ugy általános szociálpolitikai szempontból, mint pénzügyi helyzetünk megjavítása érdekében felemlíteni, azzal, hogy az indemnitási törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés, éljenzés és taps jóbbfelől) Elnök : Szólásra következik? Dánér Béla jegyző : Dinich Vidor ! Dinich Vidor: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk/ Halljuk!) Az indemnitási vitában nekünk, ellenzéki képviselőknek az a feladatunk, hogy vizsga szemekkel keressük a modusokat, hogy a költségvetésben előforduló több millárdos deficitet miként törölhessük, tüntethessük el onnan, és kritikánk gyakorlásában megmondjuk mindazokat a hibákat, amelyek ezeknek a deficiteknek okozói voltak vagy okozói lehettek. Szárnyaszegett hazánk minden baja elsősorban a trianoni békeasztalnál kereshető. (Ugy van! half elől.) Az a rettenetes béke, amelyet az elvesztett háború után az önrendelkezési jog szent nevében ránk erőszakoltak, okozója borzalmas vergődéseinknek. De ehhez nem kis mértékben járul hozzá a kormánynak a tehetetlensége, a kormányzati rendszernek a céltalansága, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) amely ha meg nem változik — még pedig záros határidőn belül — a többtermelés, a konstruktiv munka jegyében, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) akkor én félek, hogy koldusbotra fogjuk juttatni szerencsétlen hazánkat. Rupert ReZSŐ: Fogja ? Már régen oda juttatta ! Dinich Vidor : Pénzügyi politikánk egyik alappillére kell hogy legyen a szeretet, a megértés a közmunka jegyében, nem az egyének érvényesülésére, hanem az ország javára és boldogulására. A termelőmunka megindítása és a munkaalkalmak megteremtése nélkül nincs konszolidáció. (Ugy van ! a baloldalon.) Egészséges társadalmi berendezkedés és ennek folyományaképen rend, nyugalom., béke és áldás csak olyan országban lehet, ahol az emberek meghagyatnak szabadságjogaik élvezetében, (Ugy van ! balfelM. Egy hing a jobboldalon : Ne csináljanak jyu-ccsot !) ugy, hogy a lélekzetvétel-