Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-284

A nemzetgyűlés 284. illése 19 borítva vízzel. Szükséges lenne tehát ezeket véd­töltéssel ellátni, ami által óriási teriiletek kerül­hetnének ismét mezőgazdasági hasznosítás alá. Ezek az ármentesitési munkálatok nemcsak földbirtokpolitikai, hanem munkásvédelmi szem­pontból is rendkívül fontosak. Ezzel a nagyobb szabású munkálattal egyszerre eleje volna vágva a nagy munkanélküliségnek. Pálfy Dániel : Nagyon helyes í Temesváry Imre: A káros vizek ellen való védekezést pedig Önként fogja követni a vizek hasznosításának kérdése is, mert a folyók mentén önként kínálkozik majd a vizek hasznosítása, viz­gyüjtőmedencék létesítése, öntözőtelepek létesí­tése, ami által függetleníthetjük állandóan bő ter­mésünket az időjárás viszontagságából. Elodázhatatlan kötelességnek tartom a mun­káslakások megépítését is. A földbirtokreform­törvénnyel egyidejűleg meghoztuk a munkásház­helyekre vonatkozó törvényi; és elmondhatjuk, hogy eléggé megfelelő számban ez már végre is hajtatott az országban. Itt azonban nem szabad megállnunk, hanem okvetlenül fel kell építeni a munkásházakat is, mert enélkül szociális béke és normális gazdasági élet el sem képzelhető. Kiss Menyhért : Kevés a háromszáz millió ! Temesváry Imre: Az bizony kevés! Tudom, hogy erre vonatkozólag megindultak már a tárgya­lások, bizonyos külföldi pénzcsoportokkal is, de a lehető legsürgősebben be kell fejezni ezeket a tárgyalásokat, tető alá kell hozni a kérdést és meg kell kezdem az építkezést, mert tárgyalásokkal mi a munkásoknak lakást adni nem tudunk. Pálfy Dániel : És nem adunk nekik kenyeret sem ! Temesváry Imre: A földreform kérdésében általános a panasz, hogy nem megy sehogy sem. A törvény megvan, de végrehajtani nem tudjuk. És itt minden bajnak kutforrásául a közigazgatási hatóságokat állítják oda. Én azt hiszem, tévedés­ben vagyunk, amikor ennek egyedül gátlójául azt a szerencsétlen közigazgatást állítjuk oda. Az én kerületemben mindenütt megkérték a földbirtokreformot a rendező bíróságnál, a bíróság el is rendelte ennek megindítását, a gazdasági felügyelők beterjesztettek a véleményt és ennek a véleménynek alapján elrendelte a községi elöl­járóságoknak a földbirtokrendező bíróság, hogy irják össze az igényjogosultakat. Blindez hóna­pokkal ezelőtt megtörtént. Hogy azonban tovább nem mehet a dolog, ennek oka kizárólag az, hogy nincs az igazságszolgáltatásnak elegendő számú birája, aki ezt a munkálatot a helyszínén meg­indíthassa, illetőleg letárgyalhassa. Az én kerü­letemben, Szeghalom községben, a járásbíróságnál három év óta egyetlen egy bíró látja el az igazság­szolgáltatást. Lehetetlen állapot ez, hogy az az egyetlen egy bíró el tudja látni az egész kerület igazságszolgáltatását. Hiába kértem az igazságügy­ministeriumot, nem tud adni több birót, mert a menekült birák nagyrésze otthagyta a bírói pályát, amiből megélni nem tud és kénytelen volt ügyvédi ). évi január hó 9-én, hétfőn. 415 pályára menni. A megüresedett állásokat pedig nem töltheti be az igazságügyi kormány, mert tiltja ezt a pénzügyi kormány. Ennélfogva tiszte­lettel felkérem a pénzügy minister urat, legyen kegyes legalább azt megengedni az igazságügyi kormánynak,, hogy ahol feltétlenül szükséges, ott betölthesse a megüresedett birói állásokat, mert enélkül egy lépéssel sem tudj ak előbbre vinni a földbirtokreform megoldását. Engedjék meg, t. Nemzetgyűlés, hogy pénz­ügyi politikánk körébe vágó egyes kérdésekre fölhivhassam az igen t. pénzügy minister ur szives figyelmét. Ma már, azt hiszem, valószínű, hogy idegen valutakölcsőn felvételével nem tudjuk zilált pénzügyi helyzetünket megjavítani, ennél­fogva nem marad más hátra, csak az, amit a pénzügyminister ur expozéjában is kifejtett, hogy az egyenes adórendszert kell kiépíteni. A polgár­ság teherviselő képességét kell tehát a végsőkig fokozni. T. Nemzegyülés ! Ez nem is jelentene olyan nagy veszedelmet akkor, hogy ha a nemzet teher­viselő képességének végsőkig való fokozása mellett a kormány lépést tudna tartani azon közintézmé­nyeink fejlesztésében, amelyek termelőképessé­günkre ugyanolyan arányú jótékony hatást volná­nak képesek gyakorolni. De ha a közgazdasági élet minden ágára kiható jótékony hatás nem garan­tálható, ebben az esetben igen veszélyes volna az egyenesadó-rendszerünknek a végsőkig való kiépí­tése. Mert, t. Nemzetgyűlés , nagyon veszedelmes volna, hogy ha átlépnénk azt a határt, amelynek átlépésével veszéllyel fenyegetnénk a nemzet teher­viselő képességét. Meggyőződésem, hogy a leromlott pénzügyi helyzetünk egyik legfőbb okozój féktelen valuta- és deviza-üzérkedés, ami a tőzsdén és a tőzsdén kivül folyik. Hiszen láthatjuk mindannyian, hogy pénzintézeteink összes működése jóformán a deviza- és valuta-üzletekben merül ki. Lehetetlen tűrni, hogy a spekuláció ezer meg ezer milliós ilyen deviza- és valuta-üzérkedése minden állami ellen­őrzés és adóztatás nélkül folyhassék. Nyilvánvaló, hogy a legitim deviza-adásvétel, illetve a legitim külföldi kifizetések mellett kizárólag spekuláció érdekében űzött deviza-adás-vétel állami tartozá­sunkat növeli és csodálatos jelenség, hogy mi azt az óriási veszedelmes luxust el tudjuk tűrni és meg tudjuk engedni magunknak, hogy egynéhány pénz­csoport napi száz- meg százmilliós nyeresége miatt engedjük a valutánkat állandóan romlani és nap­ról-napra ingadozóbbá lenni Tehát a deviza- és valutaüzletek sürgős meg­rendszabályozása elsőrendű állami érdek A deviza nem játékszer és épen ezért ennek a tőzsdén való adásvételét teljesen be kell szüntetni és ezt állami ellenőrzéshez, illetőleg állami engedélyhez kell kötni, olyképen, hogy a legitim kereskedelem a lehető leggyorsabban megkaphassa az engedélyt a külföldi kifizetésekre. A valuták tőzsdei forgalmát nem volna helyes teljesen beszüntetni, igenis, meg kell a tőzsdén vagy tőzsdén kivtili forgalmat

Next

/
Thumbnails
Contents