Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-284

392 A nemzetgyűlés 284. ülése 19 saság alakult, pl. legutóbb Franciaországban La* jós után, mindig o

]

yan uralkodó után jött-ez az elhatározás, aki a törvényeket nem tartja meg. Tirarnusokután, kik felrúgják még azokat a törvényeket is, amelyeket ők maguk alkottak meg. Ennek orvoslása pedig nem az, választani egy olyan államformát, amely a nép természetével nem egyezik meg, csak válságokat és anarchiát teremt, hanem igenis megalapozni olyan államformát, amely a nép múltjában, jellemében, gondolkozásában és erkölcseiben gyökerezik és amely mellett a saját sorsáról való rendelkezés joga tisztán és kizárólag a népképviselet kezében van. Ma Mag}rarországon, azt hiszem, az embereknek 98%-a azon a felfogáson van, hogy Magyarországot nem lehet másképen konszolidáltatni, megszilárdítani és előre vinni, mint a királyság intézménye által. Hogy mennyire igaz ez az igazság, kiviláglik abból, hogy dacára annak, hogy már 15 esztendeje folytatnak köztársasági propagandát, és már 1911-ben alapitott egy ilyen nyilvános pártot Hódmezővásárhelyen Nagy György akkori országgyűlési képviselő, annak a pártnak nem volt jövője és a nemzeti közvéleményben látták nyomban .. . Cserti József : Nem, mert törvényt hoztak ellene ! KiSS Menyhért: Törvényt hoztak ellene, de addig is, amíg a törvényt meghozták, csak igen kevesen csoportosultak hozzá és ugy tárgyalták, mint valami különös extravaganciát, lehetetlen dolgot, amely a magyar nép természetével és a magyar ember felfogásával homlokegyenest ellenkezik. Temesváry Imre: Vásárhelyen négyen voltak mellette ! KiSS Menyhért : Foglalkozni kívánok Benedek János t. képviselőtársamnak egy kijelentésével, mely szintén a legutóbbi ülések egyikén hangzott el. Képviselőtársam azt hangoztatta, hogy ezt a nemzetgyűlést terror és fanatizmus hozta létre. Nagyon sajnálom, hogy ez a kijelentés elhangzott és azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés valamennyi tagjának végtelenül fáj ez, mert mindenki érzi, hogy őt nem a terror küldte ide. Hogy a fanatizmus küldte ide a képviselőket, azt aláírjuk, mert nincs szebb és fenségesebb érzés az emberi lélekben, mint mikor fanatikus hittel akarja a közt szolgálni, amikor szenvedélyességgel akar jót cselekedni és a közügyekbe beleavatkozni. En a nemzeti érzéssel kötöm össze a fanatizmust, tiltakozom azonban az ellen, mintha ezt a nemzetgyűlést a terror hozta volna össze. Hiszen itt terror nem volt. Ha volt terror, az a proletárdiktatúra alatt volt, de ez a terror gyilkos voll, véres volt, kegyetlen volt, a magyar nép ezreit és ezreit küldte akasztófára. Hogy e szörnyű terror után, amely tagadhatatlanul megvolt és talán egyetlen egy ember sincs a nemzetgyűlésben, aki ezt el ne ismerné, kiváltódott a magyar népből egy ellenkező felfogás, hogy annál szenvedélyesebben, annál temperamentumosabban és annál több lélekké] kívánja szolgálni az országot, hogy 2. évi január hő 9~én, hétfőn. foglalkoztak közügyekkel és igyekeztek társadalmilag is megszervezni a keresztény közönséget, hogy üyen terrorral és ilyen diktatúrával szemben másodszor már készen találja magát és meg tudja magát védelmezni, az csak természetes. Bátor leszek most foglalkozni a pénzügyminister urnák az indemnitási vitában elmondott expozéjával, amely nem volt káprázatos, nem volt elkábító, nem ragadott magával embereket, de annyira tárgyilagos, nyugodt, higgadt előadás volt, hogy igazán egészen jogosan foglalta le magának azt a kifejezést, hogy olyan becsületes, alapos, munkás tárnokmestere Éván lenni ennek az országnak, aki dolgozik, aki olyan programmot ad, amelynek nincsenek fantasztikus részletei, de amelyet, ha becsületesen, alaposan és tárgyilagosan végrehajt, az ország pénzügyi helyzetét, amely rendkívül zilált viszonyok között került az ő kezébe, feltétlenül meg fogja oldani, nyugvópontra fogja juttatni. Abból indult ki, hogy tudatában van annak, hogy kapitalisztikus világban élünk és a termelő munkán nyugszik az ország sorsa, tehát mindent meg fog tenni, hogy az ország olyan helyzetbe kerüljön, hogy a tőke itt jól érezze magát és az a tőke, amely innen kivándorolt, visszajöjjön, itt elhelyezkedjék és megtalálja számításait. Békét, nyugalmat, harmóniát kér az országtól, hogy a tőke itt befektetéseket eszközölhessen és a munka megindulhasson. Nagyon helyes és nagyon igazságos volt az a kiindulási pontja, amelyet adóztatási szempontból mint elsőrendű princípiumot leszögezett, hegy ő az adót igazságosan ugy kívánja elosztani, hegy a terhet a gyengébbek válláról leveszi és az erősek vállára rakja. Ez a gondolat magában foglalja a progresszivitást is és szociálpolitikai szempontból a modern államokban is az adópoliJkusok mirdig abból indulnak ki, hegy a gyengébbek válláról le kell venni a terheket, mert összeroskadnának alatta és rárakják az erősebbek vállára, akik azokat jobban bírják. Abban, a mondásában azután, amikor kijelentette, hogy őnem tudja egyedül megmenteni az országot, mert az ország megmentése minden egyes polgár becsületes, intranzigens és eredményes munkájának összességétől függ, egyszersmind leszögezte magát Ricardóaak, a nagy szocialista irónak. tételéhez, aki azt mondta, hogy a munka az egyetlen, amely a világot előre tudja vinni és hegy a munka alapjára kell helyezkednie a modern államnak, ha fejlődni és virágozni akar. Ugyancsak Ricardo állapítja meg, hogy a munkásnak, aki munkából tartja fenn magát, annyit kell keresnie, hogy önmagát, családját, gyermekeit el tudja tartani, hegy a jövőre nézve baleset és aggság esetére tudjon magáról gondoskodni, szóval, hegy a mur ka ugy legyen megfizetve, hogy annak ellenértékéből az a murkás biztosítani tudja a megélhetését, exisztenciáját, kenyerét és jövőjét. Amikor a pérzügymin

ister ur erre az álláspontra helyezkedett, akkor azon az alapon van, amelyen ha tovább fejleszti politikáját, az országot feltétlenül eredményekhez tudja juttatni és az or-